Hungarian Press Survey, 1992. április (8233-8249. szám)
1992-04-06 / 8236. szám
Új Magyarország, 1992.ápr.1. £ pai régióban a fejlődés üteme lassulni, illetőleg stagnálni fog. Azért említettem, hogy az alternatíva látszólagos, mert Kelet-Közép-Európa szociális, gazdasági és társadalmi feszültségei nem teszik lehetővé az egyenlőtlen fejlődési állapot huzamos fenntartását - ami a térséget ténylegesen csak piaccá degradálná - es akarva akaratlanul vissza fognak hatni Európa egészének sorsalakulására. Stabil térség A meglehetősen zaklatott Kelet- Közép-Európában Magyarország valóban stabil térségnek mutatkozik, nem csupán politikai, de gazdasági értelemben is. Annak ellenére, hogy gazdaságát mintegy 20 milliárd amerikai dollár összegű kölcsön nyomasztja, hogy gyakorlatilag elveszítette a korábbi KGST piacait (melynek ellátására szakosodott iparának és mezőgazdaságának döntő része), hogy iparszerkezetét a technikai elmaradottság mellett ugyanazok a problémák teszik próbára, amelyek Európa nagy részének iparát már korábban sújtották (bányászát, acél- és alumíniumipar stb.), hogy olyan megoldhatatlannak látszó dilemmái maradtak a múltból, mint a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer befejezése vagy elbontása, mégis azt mondhatjuk, a magyar ipar, mezőgazdaság, kereskedelem el, működik és közben átalakul tulajdonformájában, szervezetében és szerkezetében egyaránt. A működő- és fejlődőképesség fő akadályát, az inflációt sikerült féken tartani. 1992-re a prognózisok 20-25 százalék körüli értékét jeleznek az előző év közel 35 százalékos inflációjához képest. A munkanélküliség, mely Magyarországon 40 évig ismeretlen volt, 1991. végére 6,3 százalékot ért el (ezzel még alatta maradva az európai átlagnak), várhatóan idén azonban el fogja érni a 12-13 százalékot is. Magyarország igen jelentős eredményeket tudott felmutatni nemzetközi fizetőképessége tekintetében. A folyó fizetési mérleg a pesszimista jóslatok ellnére, amelyek 1991-re 1,2 milliánj dollár deficitet jeleztek, 200 millió dolláros többlettel zárult. Felgyorsult a külföldi töke beáramlása, és jelzésértékű, hogy a térségbe jutó külföldi befektetések 56 százaléka Magyarországon jelenik meg 1991 vegén a tartós, konvertibilis valutatartalékok meghaladták a 3,6 milliárd dollárt, sőt napjainkra ez az érték 4,3 Md dollárra nőtt. Sajátos, hogy a külföldi töke beáramlásában az észak-amerikai a legjelentősebb, melyet - sorrendben - az osztrák és német követ, míg a maradékon Franciaország, Japán és egyéb európai államok osztoznak. Nemrégiben készült el a World Economic Forum tanulmánya, amelyben a 23 OLCD-ország között már Magyarország is szerepel. Bár ebben a csoportban előkelő helyezésre még nem számíthattunk, mégis sokatmondó az a megállapítás, hogy Magyarország a legtöbb jó pontot a tudomány és a technológiai ismeretek terén szerezte. Tény továbbá az is, hogy a magyar társadalmi gondolkozás piackonform és -orientált, amit a kis- és középvállalkozások ugrásszerű emelkedése is jelez. Az elmúlt két évben több mint 38 000 új vállalkozás indult útjára és 40 (XX) kiskereskedő nyitott boltot Magyarországon. A vegyes vállalatok (jointventure) száma 10 500. Mindezek együttes eredményeként a GDP előállításában a magánszektor részesedése megközelíti a 30 százalékot. Magyarország megkezdte a maga „hosszú menetelesét" az Európai Közösségek felé. Ennek egyik mértékadó állomása volt az EK-val 1991. december 16-án aláírt Társulási Megállapodás. Ez kibővíti és új alapokra helyezi a Magyarország és az EGK közölt a kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és ga/daságiegyüttműködésrőlszóló 1988. szeptember 26-án, valamint a Magyarország és az Európai Szén- és Acélközösség között 1991. október 31-én aláírt megállapodással létrehozott kapcsolatokat. A Társulási Megállapodás egyaránt jelent Magyarorszag számara lehetőséget és kihívást. Nem vitatható, hogy a szerződésben megnyilvánuló aszimmetria átmenetileg Magyarország számára mozgásteret ad arra, hogy fel tudjon készülni az ipar, a mezogazdasag és a kereskedelem a teljes jogú tagság követelményszintjéhez. Ennek során a versenyképesség javítására ösztönözni kell a vállalatokat:- az európai direktívák bevezetésével- az európai szabványok honosításával- a minőségtanúsítás rendszerének kialakításával- a termékfelelősség bevezetésével, és végül-...................u,,:- a hazai K+F stratégiának az EK-éval történő harmonizálásával. Cél a kiegyenlítődés A változások egyik lényeges tényezője a folyamatos, mindkét fél részéről megtörténő vámlebontás befektetést ösztönző hatása. A potenciális külföldi befektetőkkel való tárgyalásaink tapasztalatai alapján következtetni lehet arra, hogy az aszimmetrikus vámlebontások hatására egyre felértékelődik a hazai tőkepiac, a privatizáció újabb lendületet kaphat. Maga a privatizáció, az állam tulajdonosi szerepének csökkentése fontos eszköze annak, hogy a piacgazdaság valóban működőképessé váljék, a vállalatok vezetésében erősödjenek az adaptációs készségek, javuljon az ipar teljesítőképessége és hatékonysága. lény ugyanakkor az is, hogy a strukturális átalakulás bizonyos ágazatok, vállalatcsoportok visszafejlődését, visszafejlesztését követelheti meg. Összességét tekintve ma Ma§yarországon úgy látjuk, hogy az K-hoz való fokozatos közelítésünk - már maga a társulás is - javítja a magyarexportlehetóségeket az Európai Közösségek államaiba és ennek révén megteremti a lehetőségét egy gyorsabb utolérési effektusnak, hiszen Magyarországnak nemcsak a termelési sturktúraban, a tulajdonviszonyokban van behoznivalója, hanem pl. az egész energetikai rendszerében és a környezetvédelmi kérdések területén is. Mint már bevezetőmben elmondottam, Magyarország érdekelt abban, hogy Európában ne egyenlőtlen fejlődés, hanem kiegyenlítődés menjen végbe. Ezért a maga politikai mozgásterén belül az egyenlő emelkedési lehetőség megteremtése érdekében kezdeményezóleg lépett fel olyan regionális együttműködési megállapodások létrehozásánál, mint pl: a korábban Hexagonale nevű (a változó államalakulatok száma miatt újabban Közép-Európai Kezdeményezésnek nevezett) együttműködés, az Adria-Alpok néven közismertté vált program, és különösen a közel azonos fejlettségi fokon lévő Lengyelországgal és Cseh-Szlovákiával a „Visegrádi Hármak" néven ismertté vált regionális együttműködés. Nemzetközi együttműködés Teljesen nyilvánvaló, hogy a „Visegrádi Harmak" együttműködése tartalmát tekintve nem korlátozó természetű. Nem gátolja az abban részt vevő államokat más kapcsolatrendszerek párhuzamos kiépítésében, érdekeik érvényesítésében. Elősegíti azonban, hogy elsősorban az országaik közötti szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi megkötése, a szállítás, a távközlés, az energiaügyek és a környezetvédelem tekintetében való együttműködésük lehetővé tegye az Európai Közösségekhez való egyidejű csatlakozásukat. Ez országok között készülnek a kettős adóztatás elkerüléséről, a beruházások védelméről szóló egyezmények. E regionális együttműködések összhangban állnak az Európai Közösségekhez való csatlakozási szándékaink elveivel és gyakorlatával, ugyanakkor önmagukban is stabilizáló gazdasági és politikai tényezőt jelenthetnek az érintett régióban. Ugyanakkorehárom állam együttműködésének vannak kifejezetten történelmi múltra alapozódó érzelmi momentumai is. A regionális együttműködésen túlmenően Magyarország a felzárkózás elősegítése érdekében gyümölcsöző együttműködést épít ki a különböző nemzetközi szervezetekkel. Különösképpen mondható ez a világbankra es a Nemzetközi Valutaalapra, továbbá az ENSZ szakosított szervezeteire. Rendkívül fontos részvételünk az UNIDO, a PHARE-programban is és sok más nemzetközi együttműködésben, melyek lényegében mind ugyanabba az irányba: a szociális piacgazdaság megteremtése, és a politikai stabilitás irányába mutatnak. Visszautalva a rendezvény témájára, úgy vélem, nyugodtan leszögezhetjük, hogy Európának van jövője, az EK kiterjesztesének gazdasági és politikai perspektívái megvannak, na egyseges szemlélettel, megértve az egymás régióiban lezajló történelmi folyamatokat, közösen látunk hozza ahhoz, hogy egy jobb, boldogabb Európát és ezen keresztül egy nyugodtaob, békésebb világot teremthessünk.
