Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-03 / 8213. (8214.) szám
Népszabadság, 1992. február 28. hogy a tagok mit döntenek a tulajdonáról. Mit ér egy ilyen horderejű törvény, ha úgy értelmezhetem, ahogy tetszik? Jó-e, hogy nagyon tág a határ, hogy a tag kilép-e vagy sem, miközben december 31-én le kell zárni a folyamatot? Azt hiszem, praktikus lenne a vagyonnevesítő közgyűlésen kijelölni, hogy mondjuk 75 napon belül döntse el mindenki, mit akar, akkor lehet arra törekedni, hogy ebből megállapodás legyen, ne háború. Megállapodásra kell jutni, nehogy a licitálási rendszer tébolydájába szoruljunk. Egy száz tagú közösségben még csak el lehet a vitát kormányozni, de a mi szövetkezetünknek 1 milliárdos a vagyona, amire vagy kétezren leszünk. Nálunk egy közgyűlés az a sportcsarnok meg egy millió forint. Tegyük fel. hajdanán 3 kis szövetkezet volt valahol, ezek egyesültek, majd egy éve szétváltak néggyé. Ön hol fog a vagyonáért jelentkezni? Nálunk7 Itt nincs. Vagy mind a négy helyen? És ha egyik gazdaság sem tudja befogadni a jelentkezési lapját? Vagy tavaly kiváltak százan egy közösségből. s csináltak egy új szövetkezetét. Akkor elszámoltunk egymással, de hol van a törvényben, hogy akivel egyszer elszámolták, annak semmi sem jár? Vagyont kell adni, ám egy másik paragrafus szerint ez nem haladhatja meg a tíz százalékot. Úgy értelmezhetem tehát, hogy maximum ennyi juthat a kívülállónak. Aki a törvényt írta. nem igy gondolta, de így írta le, talán mert fáradt volt.- Haragszik erre a törvényre?- Nézze, annak idején a nagybátyamék adótörvény-módositást csináltak. A tanszék elkészítette, a tudományos kör zsűrizte, az Akadémia megvizsgálta, egy vármegye egy évig kipróbálta, majd három elemzés után beküldték a parlamentbe. Ez csak egy adómódosítás volt, nem az ország földterületét és mezőgazdasági eszközállományát érintő sorskérdés.- Tehát perre magyar?- Miként a kárpótlás, ez a törvény is az ügyvédeknek készült. Ezek a sok sebből vérző paragrafusok nem csak a tulajdonon alapuló szabad szövetkezést indítják el, hanem a vitát és a veszekedést is. Rettegést az egyik oldalon, hogy jaj, mi lesz a munkahelyemmel, hatalmas ambíciókat a másikon, hogy’ most lehet szerezni valamit. Ezt csak úgy lehet lecsillapítani: ha a többségi gombok birtokában lévő parlamenti csoportok félreteszik hatalmi gőgjüket, a szövetkezeti tagol pedig megpróbálnak racionálisan gondolkodni. Száz fős fórumokon veszünk részt a jogal' kotokkal és nem tudnak válaszolni kérdésekre vagy azt mondják, értelmezzem a helyszínen. A felelősség az agrárértelmiségé - bár mi kilencen 14 diplomával két napig nem jutottunk a törvény végére. A többség tisztességesen fog megbirkózni ezzel is, de fölvonulnak majd a gazemberek is. A hetvenéves mama, aki nem meri kinyitni az ajtót, mert megint pénzt kémek, kap egy félmilliós kötvényt, s valaki megjelenik, hogy húsz százalékért megveszi. Birodalmakat lehet így vásárolni.- Ók farmergazdák lesznek vagy már valódi zöldbarök? • - Zöldgrófok! - és a polgárt ' megint becsapták. Pedig a sző- * vétkezés nagyszerű dolog, bűn a nevében másodszor is kitolni az emberekkel, hisz pont a válság. kisember nyomora ellen találták ki. Van azért esélyünk rá, hogy' a szövetkezéssel megvédjük a kisegzisztenciákat. Csak a politikának és nekünk i is megfontoltan kell cseleked- i nünk. Ha a vezetők százával mondanak is le, a többség helytáll. Becsületből és virtusból, és mert nemigen van más lehetősége. Ott él faluban, abban a kocsmában kell menni, abba a keresztelőbe, abba a templomba. Ha sokszor elhúzták is a szánkat, amíg a folyamatok normálisak, nem hagyjuk el a hajót.- És ha tovább süllyed?- Nagyok a különbségek. Borsod megye szövetkezeteinek a fele egyszerűen bezárt: itt három zsemléért lehet venni egy téeszt. Mosolyognak rajta, hogy a földet oda kell adni. Kinek? Nálunk fegyelmezett munka folyik. Igaz, minden termelőegység kft., ahol semmiféle kivásárlási vagy egyéb trükk nem volt. Szeretnénk szövetkezeti holdinggá alakulni, ahol a termelés kft.-ben, a szociálpolitika a szövetkezeti szektorban fog folyni. Téved, aki azt hiszi, hogy a tulajdon és a nagyüzem nem fér meg egymással. Sőt, a sorsukért felelni nem tudó emberek megélhetését is garantálni kívánjuk és a nyugdíjasok, nak az osztalékot. Nem töröl-i jük el a háztájit, a tagsági pót-I lékot sem | - Nem áldozzák fel önöket az európai csatlakozás oltárán?- Ez reakciós állítás, amire sok társunkkal együtt mi is rá-, jöttünk. Ha a beosonásnak ez a feltétele, az a jobb, mert legalább koncepció van a dologban. Gyanús volt számunkra, hogy' a brüsszeli aláírást nem lehet napvilágra hozni, amíg mindenki be nem szenteli, ám több ország parasztszövetsége megmondta nekünk, hogy ötödik fordulóban tárgyalnak kormányukkal az ügyről és tiltakoznak a beengedésünk ellen. A termelők sejtik, mivel jár a társult tagság, de érdemben nem készülünk rá. mondhatni, azt sem tudjuk, jéghokizni fogunke vagy’ röplabdázni. A magyar mezőgazdaság szemmel láthatóan súlyos áldozatokat hoz, s csak remélni lehet, hogy tudjuk. miért tesszük. A krízis azért szerintem sem az Antallkormány mezőgazdaság ellenes magatartásának a következménye; összeomlott körülöttünk minden, pedig ez a szektor döntően a keleti pályákra készült. Ezzel együtt elvártam volna, hogy- a közös piaci ügyeinket legalább olyan mélyen megvitatják velünk, ahogy tették ezt a francia parasztokkal, a németekkel stb. Lehet erre azt mondani, hogy mi múlt rezsimből itt maradt érdekképviselet vagyunk, de akkor vitassák meg az Akadémiával, az egyetemmel, a kutatókkal. Az agrárfórumon minden jelentős érdekképviselt ott van, s az ellenérdekű felek is ugyanazt mondják az EK-ügyekben. a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban, amit mi: áz agrárszektor képviselői egy gyékényen árulnak.- Önök kérik a friss átalakulási törvény módosítását!- Ha sor kerülne rá, az nekem a bocsánatkérés perce lenne; azt mutatná, nincs igazam abban, hogy a politikai gőg erősebb, mint a szakmai értelem. Itt van például csak a szövetkezeti munkanélküliek ügye, akiknek ez a törvény egy vasat sem ad. Hogy miért, azt magyarázzák meg az urak Sza-i bolcsban, Borsodban, rám ne számítsanak!- Van sikerélményük is?- Ki emlékszik az első kárpótlási törvényre - amit egyébí ként az FM munkásőr-parancsí noka irt s amiben 31 hektárnál több föld nem maradhatott volna a szövetkezetek birtokában7 S milyen törvény született sok baja ellenére? A szövetke* zeti tagok kapnak 350 milliárdot és egy szabad szövetkezeti törvényt. Ekkora győzelemről i nem álmodott senki. Volt erőnk és bátorságunk az Alkotmánybírósághoz fordulni, verekedni akkor is, amikor minden szemétnek elmondtak bennünket. Nem léptünk le, nem azért, mert elnökök vagy „agromókusok” akarunk lenni! (Remélem is, hogy- a Volgás, titkámós elvtársak el is tűnnek és menedzserek meg tulajdonosok veszik át a helyüket.) Nem vonultunk vissza, mert nem lehet feladni százezrek hadállásait.