Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-31 / 8231. (8232.) szám
Szakadás Kárpátalján? ezzel a címmel közöltünk interjút március 24-ig, keddi számunkban. Ebben beszámoltunk arról, hogy Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség felelős titkára lemondott posztjáról, valamint Mankovits Tamás, a Kárpátalja lap főszerkesztője közölte: az újság fejlécéről levették „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség lapja”. Hallgattassák meg a másik fél is - tartja a mondás. Az interjúban foglaltakkal kapcsolatban kérdeztük meg Fodó Sándort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét. ,- Miután először elolvastam az interjút - kezdte Fodó Sándor - úgy gondoltam, nem kell rá válaszolnom. Dupka György véleményének a hangneme megdöbbentett. Végül úgy döntöttem, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében, röviden elmondom véleményemet. így például nem tudom mit ért Dupka György az alatt, hogy egy „szűk érdekcsoport", „szobafilozófusok”, az „elnök udvartartása”, .Tőemberek” stb. Nem értem ezen túl, hogy kik „titkolták” a módosított alapszabályt, kik nem tisztázták, hogy folytatódik-e másnap a közgyűlés, vagy kik tartoznak ahhoz a szűk csoporthoz, akik ma a szövetséget irányítják és az elnökkel az élen nem tűrik a bírálatot. Éppen ezért csak a magam nevében nyilatkozom.- Véleménye szerint mit jelenthet a szűk érdekcsoport?- őszintén bevallom, nem tudom. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelenlegi vezetősége - értem ezalatt az elnökséget - kivétel nélkül hiteles emberekből áll. Képviselik Kárpátalja kétszázezres magyarságát, minden régióból Ungváriéi a Felső-Tisza vidékéig. Tagjai között van négy magyar szakos tanár, két orvos, két mérnök és egy vezető beosztású szakmunkás, üzemvezető. Mint az interjúból is kiderült, a kilenctagú elnökség hat tagja a középszintű szervezetek elnöke, tehát tőlem függetlenül, és nem az én Nem szakad Kárpátalja Fodó Sándor elnök válasza a KMKSZ-t ért vádakra ajánlásomra kerültek az elnökségbe. Személyesen csak a két alelnököt. Milován Sándort és Tóth Mihályt javasoltam jómagam. Róluk azt állítani, hogy az „udvartartásomhoz” tartoznak, több mint nevetséges. . -Miért?- Először is azért, mert Tóth Mihály volt az, akinek a legtöbb procedurális kifogása volt a közgyűléssel szemben. Emiatt akkor nem is vállalta az alelnökséget. Milován Sándorról is mindenki tudja, hogy szuverén egyéniség, mindig határozott véleménye van minden kérdésről, és időnként kemény vitákat folytatunk.- Tudtommal a március eleji közgyűlés után Tóth Mihály módosította álláspontját...- Ez valóban így van. A félreértések tisztázása után, személyes kérésemre, vállalta, hogy - mivel csak a választmány bízhatná meg az alelnöki poszttal - ő cím nélkül a következő, május 10-i választmányi ülésig az ellátja az alelnöki funkciókat. Ha választmány megerősíti ebben tisztségében, akkor megbízott alelnök lesz a következő tisztújító közgyűlésig.- „Súlyos hibának tartom azt is - mondta Dupka György az interjúban hogy mellőzi a Kárpátalján élő más nemzeti-kisebbségi szövetségekkel - ruszin, szlovák, német, román, orosz, cigány stb. - való kapcsolat ápolását”. Mi erről a véleménye?- Ezt az állítást is határozottan visszautasítom, hiszen közismerten jók a személyes kapcsolataim a kárpátaljai nemzetiségi szövetségekkel, sőt a Kárpátaljai Nemzetek Demokratikus Ligájának a KMKSZ elnökeként egyik társelnöke vagyok. Ugyanakkor nem vagyok híve az egyoldalú ruszin-orientációnak, mivel Ruszin Szövetség vezetői gyakran megkérdőjelezik Ukrajna szuverenitását, a KMKSZ viszont egyértelműen támogatja azt. Többek között azzal sem értek egyet, hogy a ruszin vezetők időnként felröppentik, hogy a ruszinság Kárpátalját Csehszlovákiához akarja csatolni. A fentiekkel összhangban a magam részéről fontos feladatnak tartom a KMKSZ és az ukrán szervezetek kapcsolatának javítását, sőt barátivá tételét.- Büszke vagyok arra, hogy a KMKSZ úttörő szerepet vállalt „az összmagyar szellemi vérkeringés” újraindításában. Ez irányú rendezvényeink közül elég ha az úgynevezett ungvári „kismagyar” tanácskozást említem. Ezért tartom furcsának az „önmenedzselésnek” nevezett utazásaimat, hiszen Dupka György is nagyon jól tudja: elnökségi határozat értelmében a KMKSZ külkapcsolataiért a mindenkori elnök a felelős. Gondolom, hogy azt bizonyítanom sem kell, ez utazások nélkül nem megy. Természetes, hogy útjaim zöme az anyaországba vezet. Itt jegyezném meg, hogy egyetlen külföldi utam költségeit sem fedezte a KMKSZ...- Dupka György véleménye szerint két út előtt áll a kárpátaljai magyarság. Idézem: „Az egyik: a KMKSZ egységét megőrizve egy demokrata platformot alakítanunk. A másik lehetőség: egy másik kárpátaljai magyar érdek-védelmi szervezet, esetleg párt megalakítása, amely együttműködne a vidéken működő több nemzetiségi szerk ezettel - közöttük a ruszinokkal -, de oppozíciót vennénk fel mindenféle nacionalista irányzattal szemben.” Hogyan látja Ön?- Az első lehetőséget jónak tartom. A véleményemtől eltérő, de a közös célért, a kárpátaljai magyarság boldogulásáért munkálkodó külön platformot, szellemi irányzatot el tudok képzelni a KMKSZ keretein belül. Ami a másik lehetőséget illeti, az a véleményem: ezt Dupka György sem gondolhatta komolyan. Nem hiszem, hogy akad felelőssége tudatában lévő olyan ember Kárpátalján, aki vállalná a kárpátaljai magyarság megosztását, a KMKSZ szétszakadását. A mindenféle nacionalista irányzattal szembeni oppozícióra való utalást nem értem, ugyanis véleményem szerint nemigen akad ember Kárpátalján, aki nacionalistának minősítene engem.- Gondok voltak a közgyűlés megrendezésével is...- A közgyűlés kezdetének kétórás csúszásához csak annyit szeretnék hozzáfűzni - bár nem volt annyi -, hogy ezért a felelősség teljes mértékben Dupka Györgyöt terheli. A késést a küldöttek regisztrálásának elhúzódása okozta, aminek ő volt a felelőse. A KMKSZ taglétszámának drasztikus csökkenésével kapcsolatban megjegyzem, ez sem fedi teljesen a valóságot. A hiányzó mintegy tízezer tag nem a kilépések eredménye, hanem a tagsági fegyelem be nem tartása, ami egyébként nagy baj. A közgyűlés előtt az elnökség ugyanis úgy határozott, hogy azon alapszervezetek küldöttei, melyek nem rendezték 1991-es tagdíjukat, nem kapnak szavazati jogot! A csaknem 18 ezres regisztrált tag nem a KMKSZ tényleges taglétszámát, hanem a tavalyi tagdíjat befizetők számát jelöli. A fentiek ellenére megjegyzem: a kárpátaljai magyar sajtó közölte: a KMKSZ elnöksége számít Magyar Nemzet, 1992.márc.26.
