Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-30 / 8231. szám
Magyar Nemzet, 1992.márc.24. A bankmodernizáció az életbenmaradás feltétele Bőd Péter Ákos a pénzintézetek privatizációjáról A mogyar bankrendszer fejlődése az elmúlt öt évben még nem érhette el azt a szintet, ami elégséges lenne az Európai Közösség normáinak betartásához. Az ebbéli hiányosságokat felszámolandó a Világbank 1989. végén egy óó millió dolláros, illetve az utóbbi időben is újabb jelentékeny forrás előkészítésével vesz részt a pénzintézeti infrastruktúránk korszerűsítésében. Hamarosan megvalósulhat Mogyarorszógon az elektronikus zsírórendszer, az európai kompatibilitás nélkülözhetetlen eleme. Ám ez önmooóban még nem elégséges ahhoz, hogv a honi pénzügyi kultuna általánosan is javuljon. Aminek megváltoztatásához nem ele-Kndő az egyes kereskedelmi nkok elektronizálása, a jogi, a műveltségi, sőt a bizalmi feltételeknek, viszonyoknak is olyanná kell válniuk, hogy kapcsolódni lehessen velük a fejlett világhoz Bőd Péter Ákost a Magyar Nemzeti Bank elnökét ilyen előrejelzésre kértük.- A bankok kompatibilitásának megteremtése ma már lényegében csak pénz kérdése. De ezzel még nem biztos, hogy elérjük a kívánt színvonalat...- Valóban nagy még a hátrányunk - mondja a jegybank elnöke. - A készpénzfelhasználás aránya ma Magyarországon a 30-as évek Amerikájáénak felel meg. Szinte minden munkavállaló zsebben viszi haza a bérét. Nyugaton sok helyen a készpénzfizetés már jobbára csak idénymunkási kategória. Tehát nem elegendő a bankok technikáját modernizálni, szükség van a lakosság pénzügyi kultúrájának a megváltoztatására is. Nem cipőgyár... . ~ Az első lépést talán mégis a bankoknak kell megtenniük. Ám elgondolkoztató. hogy a kereskedelmi bankok talán túlságosan is magukra hagyatva, saját erejük függvényében fordulnak világbanki Intelekért. Az idén pedig már nem is egy közülük jóval szerényebb nyereségre, következésképp töredéknyi saját forrásra számíthat. Miután a gazdaság egésze is átmeneti V korszakot él át. talán indokolt lehet egy rövid ideig mesterségesen is beavatkozni abba, hogy a nemzetközi megméretésünk szempontjából is oly fontos irtfrastruhúra ne esetlegesen fejlődjék.- A Magyar Nemzeti Bank a pénzforgalom működéséért, biztonságáért felel, s ebben a vonatkozásban érvényesíti is szempontjait. Csupán egy példa: ha egy bank Magyarországra be akar települni és nem vállalja, hogy belép az elektronikus zsiróelszámolásba. akkor nem kap engedélyt. Ha egy bank számlavezető pénzintézet akar lenni, akkor előírjuk számára azt a színvonalat, amelyik a zsirórendszerbez való kapcsolódást is lehetővé teszi. De az sem fordulhat ma már elő. ami a 6G-as években még eléggé jellemző volt, hogy a cégek a saját ízlésük szerinti számítástechnikát szerezték be, s ezáltal eléggé anarchikus állapotot hoztak létre. A már lassan ki Ls merülő, első, 66 milliós világbanki hitelkeret olyan bankfejlesztési programokat eredményezett, amelyek beletorkoliottak például a zsírórendszerbe. Vagyis rendszeridegen megoldások ma már nem születnek.- A privatizációs folyamai nem egyértelműen segíti - főképp a kisebb pénzintézetek esetében - a technikai felzárkózást, kivált a növekvő állami tulajdonhányad miatt...- Tény, hogy a bankok alaptőkéjében az államnak van közvetlen részesedése. És azok az állami vállalatok révén. amelyek átalakulnak részvénytársasággá az Állami Vagyonügynökség ■ugyancsak tulajdont szerez. Statisztikailag elkezd nőni az államnak a köz'vetlen tulajdonosi hányada s hasonló arányban csökken a közvetett tulajdonosi befolyása Ez nem kormányzati döntés kérdése, hanem természetes folyamai De az államnak meg kell válnia a 25 százalékot meghaladó hányadtól, különben pedrg egyáltalán nem árt. sőt. hasznos, ha tiszta képet kapunk arról, hogy kikhez tartoznak a bankok, kik a részvényesek, s ehhez közvetett módon hozzájárni a részvénytársasági átalakulási folyamai A technikai haladás valóban kapcsolódik mindehhez. Az állami részesedés egyébként joggal várt csökkenése azonban önmagában még nem sokat befoly ásol. Köztudottan az eddigi nagyobb állami szerep sem volt kihalással a bankok napi tevékenységére. Amit tehát el lehet várni a privatizációtól. az az, hogy az új. belépő partnerek tőkét emelnek, technológiát, managementet, sőt olyan külföldi klientúrát hoznak, amilyennel eddig nem rendelkezett a magyar bank. Feltételezhető, hogy az új tulajdonosok nagyon jelentős modernizációba is belekezdenek. A kisebb bankoknál már éppenséggel előobre is tart a vegyes vállalati formájú. tőkeemeléssel együtt iáró privatizáció. a fő kérdés a három-négy nagy bank magántulajdonosi hátterének kialakulása. Hogy mennyire gyors ez a folyamat? Nagyon szeretnem ugyan, ha mielőbb in is egyről a kenőre jutnánk, de nem szabad megfeledkezni a sajátosságokról. A bank jellemzője az, hogy nem pusztán üzleti vállalkozás, hiszen a mások pénzével gazdálkodó szervezet. Sokkal több speciális előírási szakmai kontrollt érv ényesít, őnz meg a privatizáció után is a központi bank külföldön is, Magyarországon is. Egy magánkézbe kerülő cipőgy árnál az ágazati minisztériumnak nincsenek ilyen „igényei", on a csőd előállhat minden következmény nélkül: ha rosszul tevékeny kedik az üzem. akkor a vevők nyugodtan átszokhatnak egy másik cipőgyárhoz. Ha azonban egy bank rokkan meg. men rosszul vezetik, sokkal súlyosabbal; a következmények a környezetére. Ezen több lépcsőben, sok szűrő beiktatása mellen, garanciákat igényelve zajlik majd le a bankok privatizációja. Ugyan még nem én véget a vita a lehetséges módokról, mégis elképzelhető már mosl hogy a komoly szakmai cégek jelentkezése mellen teret kapjanak a kisbefektetők is.. Sőt valószínű, hogy nem egyetlen szisztéma szerint valósul meg a nagy bankok privatizációja, helye lesz például olyan konstrukciónak, hogy az egyik pénzintézetbe egy nagy befektető száll be, a másikba pedrg sok kis- és közepes tulajdonos. Szükségszerű leéri ékelés- 1992-ben számolni kell azzal, hogy a kereskedelmi bankok kevésbé lesznek nyereségesek. \ ajon ez a tényező befolyásolja-e privatizációs törekvéseiket?-P
