Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-25 / 8228. szám

Új Magyarország, 1992.márc.18.

A piacgazdaság pályafenntartói

Amit a terméktanácsok tudnak

Nemcsak a szaksajtóban olvashatunk gyakran az egymás után szerveződő terméktanácsokról, egyre több cikk jelenik meg velük kapcsolatban a napilapokban is, bár mibenlétük és tevékenységük kevésbé ismert még az olvasók előtt Mik ezek a szövetségek, kik és mi célból hozzák létre? E kérdésekre igyekszünk válaszolni a témakörben jártas szakember segítségét kérve.

A Földművelésügyi Minisztérium

Agrárrendtartási Főosztályán találunk illetékest Cárdosi Péter személyében, akitől mindjárt elöljáróban, közérthető, rövid meghatározást szeretnénk kérni a terméktanácsokra vonatkozólag.

Az általa mondott főbb ismérvek alapján talán így foglalható össze a lényeg: a terméktanácsok olyan - az egyesületi törvény szabályai szerint - önszerveződő testületek, amelyek egyes mezőgazdasági vagy élelmiszertermékek, termékcsoportok termeltetési, feldolgozási és értékesítési folyamatait szervezik, de szabályozzák is az agrárpiaci rendtartásról alkotott törvényben foglaltak szerint. Feladatkörükbe tartozik az előbb felsoroltak érdekvédelme, beleértve mega fogyasztókét :s.- ide kívánkozik azonnal a következő kérdés, ezek szerint az agrárkamara feladatai ;s vállalni akarták''- Nem így kell érteni. Először is a terméktanácsoknak csupán egyik feladata tagjainak érdekvédelme, de hogy ezt ki látja el a tanácson belül az attól függ hogy a tagság kinek, vagy milyen szervezetnek adja az erre vonatkozó irásosmegbízást. Mert a terméktanácsnak bárki tagja lehet, ha képes eleget tenni a törvényben foglalt feltételeknek. Tehát megtalálhatók közöttük a különféle egyesületek, szövetségek, társulások, vállalatok és magángazdálkodók választott képviselői. .Az érdekképviseletet bárki elláthatja, akár magántermelő is. A szervezetek vagy személyek több terméktanácsban is részt vehetnek tagként, de speciális feladatok másban meghatalmazott megbízottjaként is.- Ui szakkifejezésekkel is találkozhatunk a terméktanácsokról írt anyagokban. Mit kell érteni például a termékpálya fogalmán?- Az áru útját a termeléstől a feldolgozón át a kereskedelemig, illetve a fogyasztóig. Az egyes termékpálvák szakembereiből szerveződik a terméktanács.- Tehát akkor ezek a tanácsok a jövő termelésirányítói, akik egyben tagjaik érdekében is tevékenykednek'- Igen, de az agrárpiaci rendtartásban foglalt törvények szerint, és ez a lényegi

Nyitott önszerveződés- Miért kell ezt ennyire hangsúlyozni?- Mert ez a törvénytervezet - amelyet reméljük rövidesen megvitat és jóváhagy az Országgyűlés - már a terméktanácsokra vonatkozó szabályokat és utasításokat is tartalmazza.- Melyek ezek között a legfontosabbak?- Az együk, hogy önszerveződéssel az egyesületi törvény alapján jöhetnek létre. A másik, hogy a terméktanácsnak nyitottnak kell lennie. Ez alapvető kritérium és azt kell érteni alatta, hogy a terméktanácsba mindenkit fel keli venni, aki megfelel a törvényben foglalt feltételeknek.- ízeket a feltételeket a terméktanú- ■ csők határozhatják meg?-Természetesen, erre szolgál az > alapszai alvzat, amelyet maguk a i terméktanácsok dolgoznak ki a rö- i videsen megjelenő kerettörvény előírásai szerint.- Engedtessék meg itt egy rövid kitérő. Most kérek választ arra, hogy miért éppen a terméktanácsok létrehívd- j sát támogatja a kormány? Erre vonat- I keze lag több indulatos megállapítást is hallottam már szakami körökben. Ezek • egyike szerint: a hatalom megint csak elrendeli fölülről, hogy a termelési folyamai aktív részesei, hogy szerveződhetnek alulról.- Ez így már azért sem igaz, mert a különböző terméktanácsszerü képződmények már akkor létrejöttek, amikor szó sem volt még az agrárrendtartási törvénytervezetben foglaltakról. Példaként említhető a baromfi-terméktanács, amelyet a hazai baromfitermelők, -feldolgozók hoztak létre önszervezódve.- Ezek szerint a tárcát is befolyásolták az általa megfelelőnek vélt forma kiválasztásában a már Spontán megalakult hazai szervezetek?- Feltétlenük de ehhez hozzátartozik, hogy a mi szakembereink is tanulmányozták a Nyugaton már bevált, rendkívül változatos termékpálya-irányítókat, hogy a magyar viszonyokhoz alkalmazhatót találjunk. Méghozzá sürgősen, hiszen a mezőgazdasági termelést szervezni kell, mert az úgynevezett „kézi" vezérléssel a tárca vezetése már nem akar élni Nem is lenne módja rá. Valami teljesen új rendszer ki- ,

sérletezésére sem időnk, sem lehetőségünk nincs, ugyanakkor a már működő nyugat-európai minták bő választékkal szolgálnak. Ausztriában például az ottani agrárkamara működteti a rendtartást, elsősorban érdek-képviseleti jelleggel. Az európai közösség országaiban (főleg Dániában és Hollandiában) viszont az úgynevezett marketingboardokalakultak ki, sokkal szélesebb körű, elsősorban szakmai alapon szervezett jogkörökkel.- Akkor ezeknek lesznek magyar változatai a terméktanácsok'- Igen, de ismét hangsúlyoznám, hogy csak azok, amelyek az elfogadásra váró - hazai viszonyokhoz igazodó és az európai közösség normáinak is mindenben megfelelő - agrárrendtartási törvény követelményei szerint működnek. Mivel a Nyugaton már régen bevált intézményrendszerek sem hibátlanok - s ezekre őszintén fel is hívták a magyar szakemberek figyelmét - arra a meggy őződésre jutottunk, hogy a mi viszonyaink között olvan intézményrendszer lenne a legcélszerűbb, amelyik egyetlen szervezetben átfogná a teljes termékpálya minden részvevőjét. Ilyen szervezet jelenleg még nincs, ezekmegalakulásátbiztositja maid s teszi működőképessé az elfogadásra váró kerettörvény-tervezet, amely a szabályozásnak csak a legfontosabb elemeit tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy a tej-, vagy a baromfitermeltetés egészen más szabályozást igényel, mint a gabona vagy a zöldség. De nemcsak ezek miatt van szükség e kerettörvényre, hanem azért is, mert a gazdasági folyamatok változásaihoz gyorsan, rugalmasan kell alkalmazkodni - rendeleti szabályozással -, hogy ne kelljen az Országgyűlést állandó törvénymódosításokkal terhelni.

Termelni pedig muszáj- Hogyan működnek majd a terméktanácsok?- Mielőtt még erre válaszolnánk, el kell mondani hozzá, hogy a rendtartásról szóló torvény két nagyobb fejezetrészből áll: az egyik az intézményrendszerrel foglalkozik, a másik az eszközrendszert határozza meg. Az előbb már utaltunk rá, hogy’ szinte minden termék a sajátosságainak megfelelő, egy-