Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-23 / 8226. szám
Magyar Hírlap, 199^.iuárc. 18. mérettél el is hittem, hogy ez az anyag nincs a levéltár birtokában. Október 3-án végül sikerült elérnem, hogy a PTI új igazgatója, Földes György, akinek elsősorban köszönhetem, hogy a kutatási engedélyt megkaptam, telefonon visszahívott, és a következőket hozta tudomásomra: „Hajdú Tibor ezt a dokumentumot korábban és nem tőlünk kapta meg.” Ezt megelőzően azonban, augusztus 16-án az akkori igazgató, Balogh Sándor professzor a Népszabadságban elismerte, hogy náluk kapott Hajdú Tibor engedélyt „egy nem hitelesített jegyzőkönyv” kutatására. Földes György pedig a Népszabadság 1992. március 6-ai számában azt nyilatkozta, hogy az intézet egyik elhunyt vezetőjének páncélszekrényéből került elő tavaly ez a másolat. Ki tudná megmondani, hogy a számtalan változat közül melyik az igaz? Hajdú Tibor legújabb, márciusi nyilatkozataiból rám a legmegdöbbentőbb hatást az gyakorolta, hogy kutatásában Aczél György volt az egyik fő segítőtársa. Előttem ez tisztázni látszik egy régi, megfejthetetlen rejtélyt. Eléggé ismert, hogy Kádár János közvetlen környezetében nem kedvelte és tartósan nem is tűrte meg a nagy műveltségű és átlagon felüli szellemi képességekkel rendelkező személyeket. Aczél György pedig az volt a javából. Kádárnak ideális ideológiai-kulturális KB-titkámak minden tekintetben Szirmai István felelt meg. Számomra most kezd bizonyossá válni, hogy Aczél György kiválóan ismerte Kádár János 1956. november 4-e előtti életpályáját, és ezt Kádár János is tudta. Enyhén szólva Aczél György legalább úgy kézben tudta tartani Kádárt, mint a Sztálin és Berija nélküli moszkvai sztálinista vezetés, amikor 1956. november elején' a fenyegetés eszköztárát is felvonultatva elérte, hogy vállalja a neki szánt új helytartói szerepet. Szerintem itt keresendő Kádár és Aczél életre szóló véd- és dacszövetségének a megfejtése, amelyben azonban a kétkulacsos és képmutató Aczél György tartotta igazán a marsallbotot a kezében. Nem véletlen, hogy Aczél belső „tanácsadói" köréhez mindig több, súlyosan kompromittált ÁVH-katpol. vezető is hozzátartozott . Sokat eláruló jelképes tény, hogy Simon Jolán. Péter Gábor felesége, vörös rózsacsokrot kapott Aczéltól, amikor az általa intézen lakáscserét lebonyolították. Nem is értem, hogy igazából miért is vagyok ennyire ezen megrökönvödve. Hiszen már 1985-ben olvastam Fehérváry István Szovjetvilág Magyarországon című könyvében Aczél gyűjtőfogházi „tevékenységének" súlyos megbélyegzését. Nincs módom most sorra venni Hajdú Tibor könnyen felfedhető manipulációinak egész eddig publikált fegyvertárát. Apám jelentős irathagyatéka és eddigi kutatásaim alapján csak néhány kérdést emelek ki. Kádár Jánosnak az 1945 utáni elnyomószervekkel, illetve tevékenységükkel való kapcsolata már 1945 januárjában kezdetét vette. Kovács József, Péter Gábor segédtisztje, az illegalitásban bátor és tiszta erkölcsű sajtóterjesztője 1956 júniusában a márianosztrai fegyház 475—D —477. szám alatt nyilvántartott, Péter Gáborral együtt elítélt rabja, Rákosiék, a Piros László vezette ÁVH megrendelésére sorozatban gyártotta a Farkas Mihály és fia elleni vádiratok „dokumentációját”. Kovács József azonban akarva-akaratlanul saját múltjával is rákényszerült valamilyen módon szembenézni. Azt próbálta bemutatni, hogy vált egy fiatal, tisztességes kommunistából Péter Gábor mellett kegyetlen, gátlástalan verőlegénnyé. íme egy rövid részlet 1956. június 2-án kelt írásából: .Az első verésben Péter Gábor. Kádár János és Kállai Gyulával vettem részt 1945 januárjában, egy nyilas képvi• selőt puszta kézzel, illetv e léccel vertünk meg." Kovács József a következőkkel folytatja: „1948 nyarán Pócspetriben Péter Gábor, Kádár János és Décsi Gyula tudtával... több egyént és a papot Princz. Bánkuti. Szatmári stb. stb. megverték gumibottal. A gyilkost (?) Kajli és én kézzel-lábbal megvertük." Ezzel kapcsolatosan különös fi( gyeimet Pócspetri ma már ismert tragikus sorsa érdemel. Ez még Rajk László belügyminiszterségének idejére esik. Hajdú Tibor óvodásoknak szánt fordulatát kölcsönözve valóban mi is történt? A naiv, jóhiszemű Kádár Jánost a barátja, Rajk László Farkas Mihályhoz hasonló, feltehetően tőle elsajátított rafinált módon csőbe húzta, amikor maga helyett őt küldte Pócspetribe a falu lakosságának kegyetlen megveretésére. 1956 végén tudtam meg a Gyorskocsi utcai szovjet—magyar vizsgálati börtönben Péter Gábortól, hogy Kádár János már 1948-ban egy konkrét esetben szerepet vállalt Rákosi megbízásából Rajk László és felesége mellett. Ezért utazott a Rajk házaspárral a Szovjetunióba nyaralásuk idejére annak ellenére, hogy szabadságát mindig legszívesebben Aligán töltötte. Hogyan került Kádár János a Rajk-Ügvbe? Az ÁVH állami felügyeletét ellátó belügyminiszterként! Ideje volna abbahagyni azt a szédítést is, hogy Kádárnak semmi köze nem volt például a Mindszenty-ügyhöz, a Rajk-perhez kapcsolódó valamennyi ÁVH-vizsgálathoz. az úgynevezett jobb- és baloldalinak minősített volt szociáldemokrata vezetők és funkcionáriusok elleni tömeges terrorhoz, Recsk létesítéséhez, a Standard-ügyhöz stb. Kádár János az ominózus „látogatás” esetében sem Farkas Mihály fondorlatának következtében vett részt Rajk László kihallgatásában. Egy ízben maga Kádár János is kiesett jól felépített saját legendagyűjteményéből. 1956. április 23-án, miután a hatalmi maffia már egységesen úgy döntött, hogy az igazából soha fel sem ismert összes bűneiért az egyre elégedetlenebb országnak egyik vezetőjüket dobják oda koncként. Kádár János megjelent Farkas Mihály felelősségét „vizsgáló". Rákosi és Gerő által kiválóan kiválasztott bizottság előtt, és a jegyzőkönyv tanúsága szerint a következőképpen adta elő ezt a „látogatást": „Rajk eleinte minden ellene felhozott vádat tagadott, s ekkor írta a pártnak a közismert levelet” (sajnos még ma sem ismén a közvélemény ezt a Rajk-levelet. — F. V. megjegyzése). Ekkor adta Rákosi elvtárs azt az utasítást I Farkasnak és neki. hogy beszéljenek ! Rajkkal. Menjetek be — móndta Rá- i kosi Kádár szerint —, beszéljetek I ezzel a szerencsétlennel, mert az vi- I lágos. hogy itt van valami, mondja > meg őszintén, mi van nála. mert így 1 még megmentheti magát. Ha ezt I nem teszi meg. akkor nem... (itt két : szó hiányzik. — F. V. megjegyzése) ■ látni, mi lesz vele.” Nehogy az olva; só egy szót is elhiggyen Rákosinak. ! Hiszen 1949. május 31-én a Donáth i Ferenc által saját kezűleg írt titkársáj gi jegyzőkönyv szerint Rákosi össze■ sen ennyit szentelt Rajk László letartóztatása „jóváhagyásának":..... az | Államvédelmi Bizottság szükségesnek tartja Rajk László őrizetbe vételét. Rajkot a rendőrség tegnap letartóztatta. A Titkárság Rákosi elvtárs bejelentését tudomásul vette." Jelen voltak (a jegyzőkönyv sorrendje szerint: Rákosi. Szakasits, Gerő, Farkas. Kádár, Marosán, Kovács István, Horváth Márton és Donáth Ferenc). Az Államvédelmi Bizottságnak 1948 óta négy állandó tagja volt: Rákosi (elnök), Gerő, Farkas és Kádár. Június 9-én a politikai bizottság ülésén Rákosi már tényként beszélt „a kémkedési ügyről", és előadta, hogy javasolni fogja a kv-nek. bízzák Rákosi. Szakasits. Gerő, Farkas és Kádár elvtársakra az ügy felszámolását! —>
