Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-17 / 8223. szám
Kutrucz Katalin az MDF nézőpontjából Többféleképpen értelmezhető a jogállamiság Az Országgyűlés keddi plenáris ülése előtt csaknem egyórás vita kerekedett a Zétény i-Takács-féle törvényről. Szinte valamennyi frakció kifejtette véleményét. Az alábbiakban dr. Kutrucz Katalin MDP-es képviselőnőt kéitiik meg: összegezze pártja képviselőcsoportjának álláspontját az Alkotmánybíróság döntéséről.- Az. Alkotmánybíróság a Zélényi- Takács-íéle törvény kapcsán elmondta a véleményét a jogállamiságról. A jogi (estidet úgy ítéli meg, s ez. valóban igaz is, bogy a jogállam fogalmának értékelése az. Alkotmánybíróságnak is az egyik feladata. A testület jogállam-értelmezése szerint a jogbiztonság olyan alapvető követelmény, amelyet soha semmilyen körülmények között nem lehet megsérteni. A jogbiztonságnak részét képezik az eljárási garanciák, s ebből következően az elkövetés idején hatályos törvényt utólag az elkövető terhére soha és semmilyen körülmények között nem lehet megválozlatni. Az Alkotmánybíróság ennek az általános érvényű tételnek a szellemében hozta meg döntését, így a testület értelmezésének egyenes következménye, hogy a Zétényi-Takács törvényjavaslat alkotmányellenes. Csakhogy! I;.z! a döntési következetesen keresz.lülvfve egy újabb jogi problémával találja magát szembe az Alkotmánybíróság. Iliszen van a biintelólörvénykönyvnek egy olyan szabálya is, amely kimondja az 1941 és 1945 között elkövetett háborús bűncselekmények elévülhetcllonségét, ám ez - a fenti jogi értelmezés szellemében - ugyancsak alkotmányellenes! Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis azt is kimondja, hogy a régi jogszabályokat összhangba kell hozni az. újakkal.- Alexis ii köznapi rmli'r számára érthetetlen, hogy egy és ugyanazon dologról kél hasonhinn jó! felkészült jogászfórum egymástól gyökeresen ellentétes szakvéleményt ad ki. lelielséyes ilyen egyáltalán?- A válaszom: igen. Az Alkotmány kimondja: a Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam. A jogállam fogalma, kritériumai csak részben vezethetők le az alkotmány egyéb szabályaiból. Többlété értelmezés is lehetséges. Természetesen vannak olyan dolgok, melyek soha, semmilyen körülmények közölt nem férnek be a jogállam fogalmába, míg mások, például a jogegyenlőség biztos, hogy beletartoznak. Vannak azonban úgynevezett úszó határok, amelyeket többféleképpen lehet minősíteni. Tzért lehetséges az, hogy a jogállamnak tekintett országok sem teljesen azonosan értelmezik ezt a fogalmat.- Ott is hangsiilyozla^s a lémálkin eddig megszólald valamennyi politikus kiemelte: az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelezd Ám ugyanakkor - miként ezl a napirend előtti vita is jelzi - a kedélyek nem rsillapodnnk. Milyen gyakorlati lépések vórliatók a parlament részéről ez ügyben?- A parlamenti bizottság felállítása egy dolog, bár véleményem szerint ez csak egy lépés. Nem hiszem, hogy alkotmányos lenne az, ha egy parlamenti bizottság állapítana meg kvázi büntetőjogi felelősséget, az mondaná ki egyes emberek bűnösségéi. Van ugyanis egy olyan alkotmányos alapelv, amely kimondja: senkii nem lehet elvonni törvényes bírójától, Egy másik alapelv, az ártatlanság vélelme pedig azt is jelenti, hogy senkii nem lehet bűnösnek tekinteni, amíg a bíróság ezt a bűnösséget jogerősen meg nem állapította. Tehát az igazságszolgáltatás nem a parlament dolga! Ma ezt lennénk, az a hatalmi ágazatok összekeverését jelentené.- r.nnyi rideg tény mellett és között leltet-e még helye az oly sokai emlegetelt erkölcsi tisztázásnak, az egyének - a vétkesek - részéről megnyilvánuló InlnMnalnak, Inrsánatkérésnek?- Ami a nyilvános bűnbánalot, a bocsánatkérési illeti,az messzemenően nem jogi kérdés. Ez. elsősorban az. egyes emberen múlik. Sok levelet kapok ebben a témában, s ezekből azt tapasztalom, hogy általában azoknál erősebb a megbánás, akiknek lelkét kisebb bún terheli. Mallár f-va Új Magyarország, 1992.márc.12.
