Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-17 / 8223. szám

Magyar Fórum, 1992.márc.12.

!Y

bíróság ebből a még pártállami kihirdetési aktusból és ebből a hajszolt alkusorozatból előállított alkotmányszövegből vezeti le a saját legitimitását, hiszen maga az Alkotmánybíróság is ebben az alkusorozatban lett kialkudva és felállítva. Az egyik tárgyaló fél, az MSZMP ragaszkodott hozzá, hogy öt bíráját ó állíthassa, s később a szabadon választott Országgyűlés ezeket a bírákat, meg az általa állítottakat csak megerősítette. Természetesen nem a személyek politikai származásáról van szó, hanem az intézmény politikai származásáról. Ez a születési hely pedig kétségtelenül a múlt rendszer térképén található.

Talán ezért nem gondolta végig a tisztelt Alkotmánybíróság, hogy most ugyan van egy alkotmányban megelőlegezett, de a valóságban még nem létező jogállamiságunk s ez megvédi a múlt bűnös rendszer fóbúnóseit és megvédi magát a bűnös rendszert is az elítéléstől, a vele való szakítástól, s ezzel éppenhogy megakadályozza, hogy közelebb kerüljünk a jogállamhoz, amely iránt már nincs kétely és kétség.

Mert ez így csak a pufajkásoknak és a hóhéroknak és ivadékaiknak jogállam, de nem jogállam a meggyötörteknek, az áldozatoknak és a kárpótoltaknak, mert ók csak részleges kárpótlást kaphatnak, nem is kaphatnak mást, mert többre nem futja, mígnem a bűnök maradéktalanul elévültek, mert az idejekorán kihirdetett jogállam megvédi őket. A bűnösök benne maradnak a rablott vagyonban.

Egy minden izében új alkotmányra vobia szükség. Az Alkotmánybíróság hitele csak azon alapulhat Az Alkotmánybíróságnak az adna hitelt és tekintélyt, ha visszaszolgáltatná törvény-visszavetési jogosítványát és minden olyan esetben, amelyben feltárta az alkotmánvellenességet, egyben rámutatna arra is, hogy mennyiben van beleépítve az ellentmondás magába az alkotmányba. Hiszen, ha erről az alkotmányról, amely ugyan hősies erőfeszítéssel és áldozatos munkával, veszélyek és kihívások, fenyegetések és alkudozások közepette jött létre és a választások utánra csak egy olyan kényszerhelyzetet hagyott, amelyben a két nagy rivális pártnak mindjárt egy paktumot kellett kötnie az állami működés lehetőségéért, ha ezt az alkotmányt az alkotmánybíróság hivatalból befejezettnek és mindenekíeletti hivatkozási forrásnak tekinti, akkor nem jár el magához méltóan.

Nem, az Alkotmánybíróságnak nemcsak az esetleges alkotmányellenességre, hanem az új alkotmány megalkotásának elkerülhetetlenségére és ezzel a jelen Alkotmány gyengéire is rá kell mutatni. Ez adná meg a tekintélyét.

Nincs Magyarországon demokratikus jogállam, mert ha az volna, az MSZMP-MSZP elszámolt volna a vagyonával és ha az volna, akkor a törvényt még az MSZOSZ-nek, a pártállamból áthozott szakszervezetféleségnek is be kellene tartania és neki is el kellene számolni. Nincs Magyarországon jogállam, mert, ha volna, az Állami Számvevőszék által feltárt jogtalan, gazdasági bűncselekmények ügyészi kivizsgálása és a vádemelés nem maradna el, követték is el akármely tévés-rádiós klikk tagjai, akármilyen zászló alatt. Nincs Magyarországon jogállam, mert akkor a Köztársasági Elnök által kinevezett aleinököt nem alázhatná meg büntetlenül egy hadari beszédű, pendliző, aki a fent említett paktum alapján került elnöki székbe.

A jogállam csak akkor valósul meg, ha tisztesülséges törvénytisztelő állampolgárok megvalósítják és tanúsítják.

Nem, az igazság az, hogy a mi jogállamunk megvalósulófélben van. Bizonyos erők küzdenek azért, hogy kiteljesedjék, masok akadályozzák, mert jövedelmük, vagyonuk, gyarapodásuk éppen abból a felemás helyzetből származik, hogy tudniillik a jogállam deklarálva van, de nincs megvalósítva és ebben a helyzetben az jár jól, aki erejénél befolyásánál, összeköttetéseinél fogva a maga hasznára tudja értelmezni a jogállamiságot.

Végezetül az Alkotmánybíróság nem adhat ki a kezéből hevenyészettnek ható szöveget Márpedig a zárórész hetedik fejezete, a hazaárulás fogalmának magyarázata ilyen, lötyögős. Amellett mellbevágó a hazafiakat. Idézem; „A hazaárulás a formai, szövegszerű egyezések ellenére is más-más bűncselekményként kezelendő a különböző politikai rendszerékben. A hazaárulás üldözésének politikai okból való elmaradása tipikusan utólagos minősítés, valójában magát a tényállást minősíti át visszaható hatállyal.' Azok számara, akik nehezen értik a jogi nyelvet, meg kell magyarázni, mit is jelent ez. a két mondat Azt hogy a mai Országgyűlés és a mai magyar társadalom nem állapíthatja meg visszaható hatállyal, hogy Rákosi és Geró, Kádár és Aczél és a hozzájuk tartozók hazaárulást követtek el mivel ók akkor nem állapították meg magukról ezt a hazaárulást és nem is üldözték magukat, meg a saját bűntársaikat És még csak azt sem teheti meg a mai társadalom, hogy azokat az ítélethozókat, akik akkor ártatlan embereket hazaárulás címén bitófára juttattak, felelősségre vonjon, mert ezek a vérbírák nem nyilvánították hazaárulónak önmagukat Egyik politikai rendszer olyan mint a másik, mindegyik üldözi az ellenségéit hazaárulás címén, az is, amelyiket egy idegen hatalom helyezett az ország nyakára, százezerszámra üldözve az állampolgárokat, és az is, amelyik megszabadult ettől a zsarnokságtól és ki akarja mondani az igazságot: az előző rendszer hazaáruláson alapult. Ezt mondja az AJkotmánybíróság Nivellál és összeragaszt Valóban, a magyarságra ra lett kénvszerítve a nagyhatalmak által a hazaáruló rendszer. De most mi kényszerít bennünket arra, hogy ebben csak enyhítő körülményt lássunk a büntetés kiszabásakor? A válasz: az Alkotmánybíróság.

Igen, abban a Tisztelt Alkotmánybíróságnak tökéletesen igaza van, hogy ez visszaható ítélkezés volna. No, de próbálta volna valaki egyidejűleg, Kádár, Grósz és Németh Miklós idején akárcsak szóbahozni ezt? A dicsőséges Vörös Hadsereg ideiglenes itt-tartózkodása idején?

Le kell szögezni: ilyen helyzet, mint amiben mi most vagyunk, még soha nem volt a történelem során. Itt most értelmetlenné válnak örökérvényű jogi alaptételek A visszaható hatályú ítélkezésre különben a háború után a Nürnbergi Per szolgáltatott példát. Akkor egy megnyert háború adott fedezetet az örök tilalom megszegésére. És most nem ért véget egy hosszú háború? És az a rendszer, amelyik most vesztett és most pusztult el, az talán kevésbé volt emberellenes, pusztító, mint amit Nümbergben elítéltek?

Az Alkotmánybíróság határozata most az egész igazságtételi folyamatnak gátat szabott. Hiszen visszaható hatály nélkül ez valóban nem lehetséges. Ebből szükségképpen kell következnie annak, hogv ezek az igazságtételi energiák most mind a jeíen visszásságai ellen fordulnak A jelen nagy igazságtalansága pedig anyagi természetű. Meglehet, akaratlanul egy jó folyamatot indított el az Alkotmánybíróság. Az anyagi elszámoltatás ideje kell hogy clkövetkezzék Mostantól őrizni kell a teíekkönyveket. Mégpedig a futni hagyott bűnösöktől, nehogy átírják.

(Elhangzott a Magyar Rádióban, a Vasamapi Újság című műsorban, március 8-án.)