Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-03 / 8213. szám
» Új Magyarország, 1992.febr-^29. jog Tvonmáival — kiemelt célkitűzésnek .tekinti a helyi, regionális és határon .túli levegő és vízi .szennyeződés elleni küzdelmet, a határokon átvezető vízi utak vízminőségének védelmét, e az elében valló együttműködést. Igazán nem (közömbös az sem, hogy nem .tárták fel a térség szeizmológiai viszonyait és az ebből adódó veszélyeket. Tisatolt .Miniszterelnök Úr! A magyar ikormány az építkezés felfüggesztése óta a környezeti problémák közös feltárásának igényével, tárgyalásuk útján kereste a probléma megoldását. Az általunk súlyosnak ítélt kérdésekről többször .tájékoztattuk mind szóban, mind írásban cseh és szlovák tárgyalópartnereinket. Az önök szakértői ugyanakkor eddig még nem ismertettek velünk olyan összeállítást, amelyik bizonyítaná, hogy az általunk .ismertetett várható károk, kockázatuk nem valósak. Ezért szorgalmaztuk mi is nemzetközi szakértők bevonásával háromoldalú közös szakértőbizottság létrehozását, hogy a felelős közös döntéshez mindkét fél megfelelő tájékozottság birtokában legyen. Ez mindkét léi számára döntő fontosságú. A háromoldalú vizsgálatokra eddig azér t nem kei ülhetett 'sor, mert sem az 1991. decemberi találkozóik' sem azóta a cseh és szlovák fél nem vállalta az 1977. év.i államközi szerződéssel ellentétes építési munkálatok felfüggesztését, amit mi a közös szakértő .testület létrehozása racionális előfeltételének tekintünk. Sót nagy aggodalmunkra, a decemberi tárgyalást követő, 1992 január 23-án keLt levelében Miniszterelnök Úr a bösi erőmű — csak cseh es szlovák területen megvalósuló, egyoldalú — üzembe helyezésére irányuló munkálatokat elrendelő kormánydöntésről tájékoztatott, az azóta eltelt időszakban az építkezés ütemének fokozásáról szóló hírek étkeznek. Ez — minden háromoldalú vizsgálat közbejötté nélkül — .továbbviszi u vázolt ökológiai veszélyt, és a Duna egyoldalú döntéssel való elterelése súlyos nemzetközi jogsértést valósit meg. A Duna egyoldalú elterelésére irányuló munkálatokat a cseh és szlovák fél a magyar felfüggesztő döntésekre válaszul — pótmegoldásként — jelentette be, vélelmezve, hogy a magyar döntések az 1977. év.i államközi szerződés megszegését jelentik. Ezzel elleniéiben szeretném hangsúlyozni, hogy az építkezésük felfüggesztése magyar részről nemcsak elkerülhetetlen, de a nemzetközi joggal is összhangban álló lépés volt. Ennek alátámasztására számos érv felhozható. Itt most csak a legfantosabbra utalok: a magyar fél1 ökológiai szükséghelyzetben cselekedett. Ez azént zárja ki a felfüggesztést elrendelő kormányzati intézkedések jogellenességét, meri ez volt az egyetlen Jehetőség arra, hogy az ország és a .térség ilaikosságának lényegbevágó érdekeit megóvják. Nemzetközi jogi alaptételként rögzíthető, hogy a szerződés teljesítése olyan elviselhetetlen ökológiai következményükkel Jár.t voLna, amelyek felelős kormányzat számára nem vállalhatók. Ezért a munkálatok felfüggesztéséről szóló magyar döntés nem volt jogellenes. Ezzel szemben a Duna egyoldalú elterelése nemcsak az 1977. évi államközi szerződés hatályát kérdőjelezi meg, nemcsak ellentétes azzal, hanem a nemzetközi jog több előírását is sérti. A pótmegoldás ellentétes a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásának elvével, amely a nemzetközi jog kötelező szabálya. A Duna Pozsonyt elhagyva nemzetközi határfolyóvá válik, tehát részben magyar, részben cseh ós szlovák főhatalom alá kerül. Ebből következik, hogy a közös határfolyó sorsáról csak a két állam egyetértésével lehet dönteni. Az ideiglenes megoldás ellentétes az államhatárok sérthetetlenségének Ívével. Ezért megvalósítása sszeegyeztethetetlen az ENSZ alapokmányában és a helsinki záróokmányban elfogadott alapelvekkel. A Duna elterelése ugyanis a közös szakaszról cseh és szlovák .területre vinné át a hajózási fővonalat, amely jelenleg a párizsi békeszerződés — közvetve a trianoni békeszerződés — előírásai szerint a két állam határát képezi. Az egyoldalú intézkedések megvalósulása esetén azonban alapvetően megváltozna a határ jellege. Tisztelt Miniszterelnök Úr! A .tavalyi év során kormányaink meghatalmazottainak találkozóin egyetértés volt abban, ho©' a Jényegi problémák szakmai-tudományos jellegűek, kölcsönös vólt a háromoldalú szakmai bizottság létrehozására irányuló törekvés. Azonban a bizottság létrehozásának célját, munkájának értelmét megkérdőjelezi a cseh és szlovák oldalon .történő — magas szintű kormánydöntéssel jóváhagyott —, a bósi vízlépcső egyoldalú befejezésére irányuló építési tevékenység. Felelős közös állásfoglalás a szakmai-tudományos problémákban való tisztánlátás nélkül nem képzelhető el. Így — a magyar kormány 1992. február 20-án hozott határozatának megfelelően — ismételten kérem az 1977. évi államközi szerződéssel és a nemzetközi jog általános normáival nem összeegyeztethető épitési tevékenység felfüggesztésére, hogy ezzel lehetővé váljék a háromoldalú vizsgálat haladéktalan megkezdése és az államközi jogvita 'kölcsönös megyegyezéssel történő mielőbbi megoldása. Az most ia döntő feladat, hogy a feszültség növelése helyett, itt, Európa szivében tovább biztosítsuk a békét és stabilitást, a „visegrádi hármak" és országaink együttműködését. Ez a felelősség terhel most bennünket. Ehhez a vázolt közös úthoz a cseh és szlovák kormánytól várjuk az egyetértést. Ha a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya mégis elutasítaná javaslatunkat, és folytatja a Duna elterelésére irányuló, a nemzetközi jogot súlyosan sértő munkálatukat, ezzel nagyon nehéz helyzetet teremt. Nemcsak nemzetközi egyezmények sorának sérelme demonstrálódnók tovább, hanem egyoldalú aktusaival a cseh és szlovák fél az 1977. évi államközi szerződést is megsérti, annak hatályát is megkérdőjelezi, a szerződést mintegy már nem létezőnek tekinti. Ezzel a Cseh és Szlovák Köztársaság kormánya a magyar kormányt a szerződés felbontásának kényszerhelyzetébe hozza. Erre az esetre kell mondanom, tisztelt Miniszterelnök Úr, hogy amenynyiben minden reményünk és ésszerű kérésünk ellenére, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya éssszerű határidőn belül nem talál lehetőséget a háromoldalú vizsgálatok megkezdésére, és egyidejűleg az egyoldalú munkálatoknak a vizsgálatok idejére történő felfüggesztésére, akkor a magyar kormány e kényszer hatására nem tehet mást, minthogy felbontja az 1977. évi államközi szerződést. Tennie kell ezt a környezetiökológiai értékek, a térség népei és a jövő generációi létfeltételeinek, a nemzetközi jog és Magyarország területi szuverenitásának védelmében. Tájékoztatom, hogy a kormány a fentiekhez az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kérte. Befejezésül annak a hitemnek adok kifejezést, hogy a vázolt tárgyalásos megoldást országaink mind a. közvélemény, mind a szakmai-tudományos körök, mind a felelős kormányzati tényezők el tudják fogadni. Kérem, fogadja őszinte nagyrabecsülésemet. Köszönti: ANTALL JÓZSEF ^ Vt
