Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)
1992-03-14 / 8220. (8221.) szám
Új Magyarország, 1992.márc.11. 9 Parlamenti napló A vízlépcső ügyében döntsön a józan ész Mozgalmas volt a törvényhozás keddi munkanapja. A napirend előtti felszólalások a Zétényi-Takács néven ismert törvény kapcsán hozott alkotmánybírósági döntéshez kapcsolódtak. Kiemelten foglalkoztak a képviselők a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerről szóló 1977. évi szerződéssel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslattal és a Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal. Az Országgyűlés kedden délelőtt majdnem egy órán at a Zétcnyi-Takiícs-fele törvény alkotmánybírósági határozatának értékelésávl foglalkozott. A témát Zétényi Zsolt (MDF) vetette fel napirend előtti felszólalásában, mondván: az Alkotmánybíróság előtt nem volt módja véleményének kifejtésére, de politikusként nem hagyhatja szó nélkül a határozatot. A döntés - szavai szerint - súlyosan érinti a társadalom nyugalmát, és felveti azt a kérdést, hogy mit kíván tenni az Országgyűlés a határozat révén előállt helyzetben. Zétényi Zsolt kilátásba helyezte: hamarosan az Alkotmánybíróság igen magasra helyezett mércéjének megfelelő új törvényszöveget terjeszt elő. Ugyanakkor felhívta arra is a figyelmet, hogy a népszuverenitás élvéből következően az Országgyűlésnek kötelessége biztosítani .a társadalom alkotmányos rendjel, Ez utóbbira reagálva Gál Zoltán MSZP-frakcióvezetó rámutatott: Zétényi Zsolt a népszuverenitásról vallott felfogását már 200 évvel túlhaladta a világ es az alko mány a hatalommegosztás elvén nyugszik. Tardos Márton SZDSZ-frakrióvezető óvott a meggondolatlan nyilatkozatoktól, mondván: az Országgyűlés és az Alkotmánybíróság kozott kialakult kapcsolat rendkívül komoly ügy. A képviselő szerint meg kell találni azt a módot, amellyel a múltat jövőbe mutatóan és gyakorlatiasan lehet kezelni. Kónya Imre MDF-frakcióvezetó ezzel egyetértett, de rámutatott: a múltban elkövetett bűncselekményeket az Országgyűlés állal meghozott törvények alapján csak a bíróságok ítéleteivel lehet megbüntetni, és a büntetésre feltétlenül szükség van. Ezt követően több képviselő jelentkezett szólásra, akiknek Szabad j György házelnök csak azután adta meg a szót, hogy egyenként megszavaztatta a T. Házat: kívánja-e az illetőket meghallgatni. Fodor Gábor a Fidesz nevében rámutatott: veszélyes a koalíciós pártok, elsősorban az MDF' érvelése, amely a jogállamiságot szemlxrállitja az erkólcsiséggel. A háborús bűnösök bűneinek elévülhetetlensége más kategória,1 mint a törvényjavaslatban tárgyalt, bűnök. Oláh Sándor (FKGP -35) frak-1 öóvezetö-helyettes szerint a múlt ta-1 nulságainak elemzése nélkül nem jut el az orszá g a társadalmi megbékéléshez. Ugyanakkor a büntetés kiszabásától sem lehet eltekinteni - fogalmazott. Kutrucz Katalin (MDF) Fiatározottan közölte: az Alkotmánybíróság döntését mindenki kötelezően ismeri el önmagára nézve, de azért joga van arra is, hogy kifejtse, ha azzal nem ért egyet. Megítélése szerint az Alkotmánybíróság általánosságban is állást foglalt a jogállamiságról, és így minden magyar törvényről A képviselőnő többes számban fogalmazva rá„ mutatott, a határozat miatt nagyon' szomorúak Mécs Imre (SZDSZ) szerint a büntetőjog túlságosan durva eszköz ahhoz, hogy a káros részeket kivágják a nemzet testéből. Olyan tnr\ ényekrv van szükség amelyek ezt árnyaltan teszik meg és igazságot szolgai tatnak az aido/atoknak. Dénes Platformvita kisgazdáéknál Legkésőbb április 12-éig - az FKGP 35-ös frakciójának február 22-én tartott nagygyűlése határozatának értelmében - megalakul a kisgazda országos történelmi platform, és április 25-re összehívják országos választmányát - tájékoztatta az MTI munkatársát Horváth László, az FKGP 35-ös frakciójának tagja, a platform szervezőbizottságának elnöke. A párt alkotmánya nem ismeri a platform fogalmát A különböző szervezeteken kívül a párt életében tagozatok és csoportok működhetnek csak - szögezi le ismételten a Független Kisgazdapárt országos központjának kedd este az MTI-hez eljuttatott közleménye azzal kapcsolatban, hogy „Az úgynevezett 35-ös kisgazdafrakció legutóbbi nyilatkozata szerint április 12-ig meg kívánja alakítani a „Kisgazda Országos Történelmi Platformot". lános (független) hozzászólása zárta a felszólalók sorát. O kifejtette: nincs különbség a nácizmus és a kommunizmus bűnei között. Az Országgyűlés ezután folytatta a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat általános vitáját Az előterjesztéssel kap csolatban a pártok vezérszónokai mondták el véleményüket, illetve jelezték, hogy módosító indítványt adnak be a kérdésben. Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Pál László elmondta: partja támogatja, hogy a magyarországi privatizációnak ezen újfajta technikája létrejöjjön, azonban úgy véli, a készülő törvény nem oldja meg a társadalom széles tömegének tulajdonossá válását. Az ellenzéki párt ezért olyan módosító indítványcsomag beterjesztését tervezi, amely számításai szerint az eredeti tervezethez képest a dolgozók 4-5-szöröse számára teszi lehetővé a tulajdonhoz jutást. A javaslat szerint szükséges lenne, hogy állami tulajdon eseté- I ben az állam köteles legyen felajánlani a dolgozói résztulajdon felvá\ sárlását, célszerű lenne továbbá az iMRP-szervezetek számára a ked- i vezményes felvásárlás, illetve a felvett hitelek visszafizetésének előnyössé tétele. Frajna Imre, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában elmondta: a törvényjavaslat csak része a privatizációs javaslatcsomagnak, ezért "szükséges lenne a kapcsolódó szabályozók - a kormány tulajdonosi stratégiája és a vagyonpolitikai irányelvek - tükrében tárgyalni MRP-szervezetet csak olyan vállalatoknál érdemes létrehozni, amelyek jó pénzügyi helyzetben vannak - és a magyar vállalatoknak csak szűk köre ilyen. A képviselő megfogalmazta: a Munkavállalót Résztulajdonosi Programba tömörült dolgozók ezért csak mellékszereplői lehetnek a privatizációs folyamatnak A KDNP vezérszónoka, Füzessy Tibor frakcióvezető bejelentette, hgy pártja elfogadásra javasolj? a koncepciót, mivel ezzel valóban megindulhat a gazdasági rendszerváltás megvalósulása, a régi, üzemképtelen köztulajdon leépítése, és az új, magántulajdonon alapuló piacgazdaság létrehozása Az Országgyűlés kedden megkezdte a Bős-Nagymarosi Vízlép csőrendszerről szóló 1977. évi szerződéssel kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. A kormány határozati javaslatát Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter ismertette. Rámutatott arra, hogy a Magyar Köztársaság kormánya 'áz 1977-es államközi szerződés felbontásának kényszerhelyzetébe került, mivel világossá vált, hogy a magyar és a cseh-szlovák fél nem tud közös megegyezéssel megállapodásra jutni az államközi szerződés megszüntetéséről. A miniszter elmondta, hogy az 1991 decemberi kormányközi tárgyalást követően a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya határozatot fogadott el a bósi erőmű befejezéséről, üzembe helyezéséről, és elutasította a magyar fél ismételt ajánlatát a közös szakmai bizottság létrehozására, valamint kérését az 1977-es államközi szerződéssel nem összeegyeztethető munkálatok leállítására. Antall Józset miniszterelnök levélben hívta fel ismételten a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kormánya elnökét az államközi szerződéssel ellentétes munkálatok azonnali leálí lítására, és a háromoldalú szakért tói vizsgálatok közös megindításá| ra. A magyar kormány - mondotta a miniszter-az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagállamai kormányainak és a nemzetközi szervezeteknek a támoga-
