Hungarian Press Survey, 1992. március (8212-8232. szám)

1992-03-14 / 8220. (8221.) szám

Magyar Hírlap, 1992.márc.10. * é> Göncz elnök: történelmi tényfeltáró bizottság nevezze meg a felelősöket MH-tudósitás_______________ Az igazság feltárását alkotmá­nyos keretek között kell megtenni — jelentette ki Göncz Árpád köz­­társasági elnök az Országgyűlés tegnapi ülésén. Mivel az Alkot­mánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Zétényi—Takács-féle törvényt, a köztársasági elnök, élve alkotmányos jogával, javaslatot terjesztett elő a parlamentnek. A népnek joga van megismerni a kö­zelmúlt történelmét — mondta —, ezért történeti tényfeltáró bizottsá­got kell létrehozni az 1944 és 1989 közötti időszak történeteinek fel­dolgozására. A bizottságnak össze­foglaló jelentést kell készítenie, amelyben nyilvánosságra hozza az alkotmánysértő döntéseket, meg­nevezi az ember- és életellenes cselekedetek felelőseit. Kónya Imre. az MDF frakcióve­zetője támogatásukról biztosította a köztársasági elnök javaslatát. Ám bejelentette, hogy ezzel párhuza­mosan pártjuk továbbra is keresi azt az alkotmányos megoldást, amely szerint az elkövetéskor élet­ben lévő hatályos jog alapján sú­lyos bűncselekménynek minősülő tetteket bírósági eljárás útján tisz­tázzák. A témához kapcsolódva Dénes János (független) bírálta az Alkot­mánybíróságot. amely szerinte „só­­hivatallá" degradálta az Ország­gyűlést. Orbán Viktor (Fidesz) frakcióvezető a kormánypárti pad­sorokból felcsattanó tapsra reagál­va kijelentette: aki az Alkotmány­­bíróság határozatát kétségbe vonja, az az alkotmánnyal helyezkedik szembe. Az útalapról szóló törvényjavas­latot Siklós Csaba közlekedési mi­niszter terjesztette a parlament elé. A konstrukció kialakításakor alap­vető céljuk volt a tervalku kiküszö­bölése és a költségvetéstől függés megszüntetése. Évente 80 milliárd forint kár keletkezik a túlzott mo­torizáció és az úthálózat rossz álla­pota miatt, ezért a kormány a for­rás bővítését javasolja. Egyetlen lehetőségnek a gépjárműadókból származó útalapbevétel emelését látják, amely 12,5 milliárd forintot jelent. A javaslat emellett 1993-tól a gépjárműadóból származó bevéte­lek 25 százalékát pályázati rend­szer útján az önkormányzati közút­hálózat fejlesztésére fordítaná. Az áfá-t fizető személyek és szerveze­tek adóelszámolásuk során vissza­térítésre jogosultak, ha a gázolajat vízi közlekedési tevékenységhez és mezőgazdasági termékek előállítá­sához használták fel. Ipari tüzelő­olaj után az útalap-hozzájárulás száz százalékát térítik vissza. A kormánypártok és az ellenzék is örömmel fogadta, hogy törvény szabályozza az elkülönített alap forrásainak biztosítását, felhaszná­lását. Az MDF a kerékpárutak épí­tésére szánt összeg nagymértékű emelését javasolta. Az ellenzéki hozzászólók az át­fogó közlekedéspolitikai koncep­ció hiányát rótták fel. Kuncze Gá­bor (SZDSZ) kifogásolta, hogy amíg a motorizációra fordított összeg 40 százaléka kerül a költ­ségvetésbe. addig az útalap ebből csak négy, az önkormányzatok pe­dig egy százalékkal részesednek. A fideszesek az autósokra háruló egyre nagyobb terhet tartották elfo­gadhatatlannak. A szocialisták mó­dosítóindítványukban azt javasol­ják, hogy a súly adó száz százaléka kerüljön az útalapba. A tárgyalást a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítá­sával folytatták. Tarnóczky Attila (MDF) önálló indítványa azt céloz­za, hogy azok a munkavállalók, akiknek a törvénymódosítás kihir­detése (1991. december 29.) előtt mondtak fel. de a felmondási idő áthúzódott a fenti időpont utánra, kaphassanak a végkielégítés mel­lett párhuzamosan munkanélküli­járadékot is. A jelenlegi szabályo­zás szerint ugyanis a járadék fize­tése kitolódik a végkielégítés hó­napjainak lejárta utánra. Az indít­ványhoz többen módosítóindít­ványt nyújtottak be, ezért szüksé­

Next

/
Oldalképek
Tartalom