Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-25 / 8208. szám

Magyar Hírlap, 1992.febr.21 Hét-kilenc százalékkal csökkent a GDP A piacgazdaságra való áttérés az elmúlt évben felszínre hozta a ma­gyar gazdaságban korábban is meg­lévő feszültségeket, a versenyképes termékek alacsony arányát, a haté­konyság növekvő elmaradottságát. Ugyanakkor az 1990-ben megindult kedvező változások is felerősödtek — kezdte tegnapi sajtótájékoztató­ját Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöké, majd ismertette az 1991. év főbb gazdasági és társadalmi eseményei­ről elkészült adatokat A gazdaság_összteljesítményét ki­fejező bruttó hazai termék (GDP) — várhatóan — 7-9 százalékkal maradt el az előző évitől, s így jelenlegi ér­téke folyó áron 2500 milliárd forint. A gazdasági visszaesés a legna­gyobb mértékű — 19 százalékos — az ipart termelésben volt. Különösen a gépipar, a kohászat és az építőa­nyag-ipar 50 főnél többet foglalkoz­tató vállalatainál volt jelentős a ter­melés csökkenése, amit nem tudott ellensúlyozni az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató üzemek termelésének nagymértékű növekedése. A közle­­* kedési szervezetek áruszállítási telje­sítménye 34 százalékkal, a mezőgaz­dasági termékek bruttó termelése pe­dig 3-4 százalékkal maradt el 1990- hez képest A hazai termékek iránti kereslet jelentősen visszaesett az elmúlt év­ben, aminek nagy szerepe volt a ter­melés visszaesésében. A lakossági vásárlóerőt mérsékelte a keresetek reálértékének csökkenése, a megta­karítások és a munkanélküliség gyors növekedése. A beruházások iránti kereslet is mérséklődött, tíz százalékkal esett vissza az előző év­hez viszonyítva. Az elmúlt évben a külkereskedel­mi forgalom — 97-98 százalékban — konvertibilis elszámolású len. Az exportált termékek mennyisége összességében nem érte el az 1990. év^értéket. A konvertibilis behoza­tal értéke 11,7 milliárd dollár, a kivi­tel értéke pedig 10,2 milliárd dollár volt, tehát a forgalom 1,5 milliárdos behozatali többlettel zárult. A világ­­gazdaság eseményei túlnyomórészt kedvezőtlenül hatottak a magyar gazdaság fejlődésére. Különösen a KGST összeomlása és a jugoszláv események nehezítették a gazdaság helyzetét. A kelet-európai piacok visszaszorulásával párhuzamosan a nyugat-európai országok jelentősége nőtt. Az 1991. évi kivitel 47 százalé­ka az EGK, 15 százaléka az EFTA országaiba irányult. A gazdasági tel­jesítmény jelentős visszaesése nagy­arányú munkanélküliséggel és ma­gas inflációval is párosult. Az elmúlt év végén 406 ezer munkanélküli volt az országban, ami több mint öt­szöröse az egy évvel korábbinak. A nettó havi átlagkereset az 50 főnél többet foglalkoztató anyagi ágakban 23,4 százalékkal 12270 forintra emelkedett. Az infláció viszont 35 százalékos volt az elmúlt évben, így a reálbérek tovább csökkentek. Az infláció következtében viszont emelkedett a létminimum összege, amelyből az egyén a társadalomban még elfogadható szinten meg tud él­ni. Ez egy négytagú, kétgyermekes városi család esetén az elmúlt év vé­gén 31 382 forint volt, ami egy főre számítva pedig 7848 forintot jelent. Az elmúlt évben jelentősen növe­kedett a cégalapítási kedv, így év vé­gén 52756 jogi személyiségű gaz­dálkodó szervezetet regisztráltak. További mintegy félmillióra tehető a jogi személyiség nélküli gazdasági és egyéni vállalkozások száma Ez­zel egy időben nőtt a veszteséges gazdálkodók száma és aránya mivel a likviditási gondok egyre inkább ál­landósultak. A reálfolyamatokkal ellentétben a nemzetközi pénzügyek területén eredményes volt az elmúlt év. A konvertibilis folyó fizetési mérleg­ben 481 millió dollár aktívum ala­kult ki, a nettó adósságállomány pe­dig csökkent. Készpénzben kétszer annyi működőtőke áramlott az or­szágba, mint a megelőző öt évben együttvéve. • V.L

Next

/
Oldalképek
Tartalom