Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-12 / 8201. szám
Merre mozog a magyar világ? Új Magyarország, 1992.febr.8. Beszélgetés Kulin Ferenccel Nem tartozik a nagyhangú, nap mint nap feltűnést keltő közszereplésekre vállalkozó politikusok közé. A negyvennyolc esztendős Kulin Ferenc irodalmár, az országgyűlés kulturális bizottságának elnöke általában hallgatagon, szinte komor arccal üldögél parlamenti székében. De amikor valamilyen kulturális vagy közéleti konfliktusra reagál, a szava mindig pontos és kemény. Oda kell figyelni a véleményére! S ha az embernek módja van hosszabb időn át beszélgetni vele, azt is felfedezi, hogy a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalmát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktató politikus szelíden szigorú megnyilvánulásaiban valójában ott izzik Csokonai, Kölcsey, Széchenyi emlékezete...- Számomra nem volt meglepetés, hogy ön irodalmár létére a politikába sodródott. Akár játékos, de felelősségteljes versengésnek is tekinthetem, hogy kedvenc írói, költői nyomdokaiba lépett, és a valóságban is igyekezett megtapasztalni, miféle dilemmákat élhettek át a „hősei" annak idején. Mit gondol, vajon nevezhetjük-e korunkat „új magyar reformkornak"?- Van néhány mozzanat a mostani helyzetünkben, amely szinte azonos a hajdanival. Az egyik mindenképpen az, hogy itt százötven-kétszáz évvel ezelőtt is rendszerváltásra vágyott a társadalom, hiszen a csaknem ezeréves szisztéma, a.feudalizmus megszüntetésére és egy új, polgári rend kialakítására irányult minden törekvés. A kelet-közép- európai fejlődés közismert tehertétele azonban, hogy az akkor megindult folyamatok nem tudtak kifutni, ennélfogva az itt éló nemzeteknek többször újra neki kellett rugaszkodniuk ennek a polgárosító munkának. így fordulhatott elő, hogy az 1980-as évek végén a társadalom átalakításának kezdeményezése pontosan ugyanennek az eszménynek, tehát a polgári társadalom megteremtésének a jegyében inv dúlt. Csakhogy most egy elfuserált, félfeudális, félkommunista állapotból törekszünk a korszerű polgári rend felé. A másik azonosság a geopolitikai meghatározottság. A magyarság már annak idején úgy érezte, hogy az adott európai környezet nemzeti mivoltában, nemzeti létkérdéseiben fenyegeti. Gondoljunk csak Kölcsey utolsó nagy versének ismert soraira: „Mos hon áll a négy folyam partjára, Más szózat, máskeblű nép." Ez, a nemzethaláltól, a nemzet megsemmisülésétől való félelem teljes mértékben hál'Istennek nem igazolódott, de mindaz, ami megtörtént az 1849-es szabadságharc leverésében, ami megtörtént az első világháború után Trianonnal, ami megtörtént a második világháború után a párizsi békeszerződéssel, tulajdonképpen mégiscsak ebbe az hányba mutat. Következésképp a ma embere ugyanúgy a nemzet megmaradásáért szorong, s nekünk u gyanúgy ez ellen a fenyegetettség ellen is tennünk kell, akár kultúrával, akár gazdasággal foglalkozunk is. Európai értékek - magyar, hagyományok- Érthető, hogy egy sokáig leigázott, elbizonytalanodott népet elsősorban a szolid nemzeti öntudat újjáélesztésével lehet megerősíteni, csakhogy azt hó-' szem, ma már sokkal nehezebb Sz erős nemzeteszményt a célok középpontjába" állítani. Hiszen a huszadik század európai történelme éppen az erőteljes nemzeti célokat zászlajára tűzve rettenetes dolgokat produkált. így sokan ha a nemzeti egységet hallják emlegetni, összerándulnak, és még a magyarokat valóban felemelő, nemes célokat is a szörnyűséges szélsőségekkel azonosítják.- Ez ellen két dologgal védekezhetünk. Az egyik természetesen az európai értékeknek, normáknak a felmutatása a magyar hagyományokban. Tehát annak az igazolása, hogy ami nemzeti, az nem izoláltan, öncélúan az, nem valami etnikai kuriózum, hanem a mindenkori európai történelemnek sajátosan magyar vetülete. Természetesen nem elég, ha leltárszerűen felsoroljuk, hogy előtörténetünkben mely produkciókra vagyunk büszkék, hanem, ha úgy tudjuk felmutatni, hogy viselkedésünkben, gondolkodásunkban, cselekedeteinkben érzékelhető lesz ez a hagyomány. Ha ezt képesek vagyunk megtenni, lepereg rólunk a provincializmus, a nemzetieskedés vádja. A másik fontos dolog az, hogy újfajta önszemléletet kellene elsajátítanunk. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy mindazok az értékek, amelyeket ma már problémamentesen a nemzeti értékeink tárházába sorolunk, azok a maueszelgelés Kulin Ferenccel
