Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-28 / 8211. szám

Magyar Hírlap, 1992.febr.25 r Ugrin Emese bejelentette a tíztagú FKGP-frakció jogfolytonosságát Nyugdíjemelés márciusban és szeptemberben A Függeilen Kisgazdapárt kilépett a koalícióból — erősítette meg tegnap napirend előtt a parlamentben Tor­­gyán József, a kisgazdapárt elnöke. Országos vezetőségük határozata sze­rint rendszerváltozás helyett hatalom- és vagyonátmentés folyik, s ehhez ők nem asszisztálnak. A továbbiakban el­lenzéki erőként küzdünk a tényleges rendszerváltásért — mondta a pártel­nök. Beszédében bírálta az MDF-et és a miniszterelnököt, mert beavatkozik a kisgazdapárt belügyeibe. Torgyán pártelnök gondolatmenetéhez csatla­kozva Gerbovits Jenő szintén Antall Józsefet hibáztatta, amiért igyekszik a két kisgazdacsoportot egymás ellen kijátszani. A jegyző Szabad György házelnök kérésére felolvasta az alkot­mányügyi és az ügyrendi bizottság határozatát, amely szerint egy kisgaz­dafrakció létezik, mert a 12-ek jogilag nem léptek ki a képviselőcsoportból. Ezután viszont Ugrin Emese bejelen­tene: levélben értesítene a házelnököt arról, hogy az FKGP-frakciója tíz tag­gal önállóvá vált, s jogfolytonosnak tekinti magát Az elhangzottakra An­tall József miniszterelnök nem reagált A bírói függetlenség alkotmányos elvének megsértése miatt kért parla­menti vizsgálatot Hack Péter (SZDSZ). A képviselő azt kifogásolta, hogy pártaktivisták vettek részt egyes bírák pályázatra való rábeszélésében. Isépy Tamás igazságügy-minisztériu- \ mi álamtitkár ebben nem talált kivet­nivalót, mert szerinte ez nem befolyá­solja az összbírói értekezlet döntését, amely csak az alkalmasságról mond véleményt. Az alkalmasnak ítélt sze­mélyek közül pedig az igazságügy-mi­niszter jogosult választani — mondta. A házelnök bejelentette: mérlegelni fogja a szabaddemokrata képviselő ké­rését A szövetkezeti átmeneti törvény újragondolását kérte még napirend élőn Király B. Izabella (MDF). A nyugdíjemelésről és egyéb ellá­tások kiegészítéséről szóló javaslatról Surján László népjóléti miniszter ex­pozéjában elmondta: a nyugdíjakat márciusban és szeptemberben szándé­koznak emelni 13, majd 6,5 %-kal. Évi átlagban ez 13,3 %-os mértékű emelés, amelyhez 50,7 milliárd forint szükséges. Az emelési keretből meg­maradó összeget a régebben megáll­apított nyugdíjak értékvesztésének részbeni pótlására kívánják fordítani. Az intézkedés azokat érinti, akik az emelés időpontjában már nyugdíja­soké Az emelés differenciáltan történ­ne: a 6150 forintnáí'kisebb összegű nyugdíjakat márciusban 800, szep­temberben 400 forinttal emelnék. Márciusban 2000, szeptemberben 1000 forintban maximálnák a maga­sabb összegű (15 380 forintig terjedő) nyugdíjak emelését A házastársi és a jövedelempótlék márciusban 500, szeptemberben 300 forinttal emelke­dik. A mezőgazdasági járadékok, s egyéb nyugdíjszerű ellátások egysége­sen 500, illetve 300 forinttal nőnek. Az öregségi nyugdíj legkisebb össze­ge tehát márciustól 5700, szeptember­től 6000 forint lesz. A gyes jövede­lempótléka és a gyed minimuma 500, illetve 300 forinttal növekedne. A ja­nuári visszamenőleges emeléstől a kormány nem zárkózik el—jelentette ki a miniszter. A szociális és a költségvetési bi­zottság többsége támogatta az előter­jesztést A szociális bizottság javasla­tot tett arra, hogy a korrekcióra szánt összegből biztosítsák a visszamenőle­ges emelést Palotás János (MDF) al­kotmányellenesnek találta, hogy a nyugdíjasok egy rétegét negatív diszk­rimináció éri. Úgy vélte: minden nyugdíjjal kapcsolatban alkalmazni kell, hogy értékük a nettó átlakereset növekedésével egyenlő mértékű le­gyen. A kormánypárti képviselők azonban nem értettek egyet azzal, hogy négy alkotmánybíró különvéle­ménye legyen irányadó az alkotmá­nyellenesség megállapításánál. Mind­három párt támogatta az előterjesztést Az ellenzéki pártok ,a valami is több, mint a semmi” elve alapján voksolnak majd, de nem értettek egyet az előter­jesztésben foglaltakkal. Legmarkán­sabban a szabaddemokraták fogal­mazták meg kifogásaikat: az emelés kései, kevés, rétegeket kizáró, korláto­zott, tprz nyugdíjszerkezetet konzer­váló. Úgy vélték, hogy az Országgyű­lés nincs döntési helyzetben. A koalí­ció részéről ezzel kapcsolatban hang­súlyozták: a realitás talaján kell ma­radni, mert nincs elegendő forrás na­gyobb mértékű emelésre. A javaslat általános vitáját lezárták. A költségvetési bizottság elutasítot­ta azt az SZDSZ-es módosítócsoma­got, amely a foglalkoztatási alap há­­rommilliáróos emelésére vonatkozott. A bizottság többségének véleménye szerint az SZDSZ nem megfelelő for­rásokat jelölt meg. Mindez a költség­­vetési törvény pontosításának részle­tes vitájában hangzott el, amellyel le­zárult a hétfői ülésnap. •HE.

Next

/
Oldalképek
Tartalom