Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)
1992-02-26 / 8209. szám
Magyar Nemzet, 1992.febr.22 A Parlament és a honatyák Anonymus krónikája szerint > honfoglaló magyarok elsó „nemzetgyűlésüket" a mai Pusztaszer térségében tartották. Azután sok helyen országottak a magyar nemzet vezetői: Székesfehérvár, Buda, a pesti Rákosmezó... Országgyűlési alkalom színhelye volt még Pannonhalma, Veszprém, Esztergom, sőt Zágráb is. A kisebb helyek közül Ven«U6, Hatvan, Tolna dicsekedhetett ezzel a történelmi ranggal. A XVI. századtól kezdve Pozsony vált az országgyűlések színhelyévé. Azután 1790 után Budán, a mai Országház utcában gyűltek össza ' a főnemesség és a köznemesség képviselői. Az első népképviseleti országgyűlést 1848-ban István nádor a mai Vigadó helyén lévő Redut termében nyitotta meg. A szabadságharc idején Debrecen volt az ország fővárosa, ott gyűlésezett hónapokon át a szabadságharc parlamentje is. Közvetlenül a kiegyezés előtt, 1865 66-ban a mai Bródy Sándor utcában, rekordidő alatt épült fel, ideiglenes jelleggel a Vándor-utcai” képviselőház, amely ma az Olasz Kultúrintézet otthoniul szolgál. A végleges parlament épületére 1882-ben hirdettek jeligés nemzetközi pályázatot, amelyet Stdndl Imre, az akkor 43 éves építész, a budapesti Műegyetem középkori építészet rendes tanára nyert meg. A felépítés több mint 37 millió aranykoronába került. Az építkezésen 17 éven át átlagosan ezer ember dolgozott. Az 1896 évi millenniumi ünnepségeket az új épület kupolacsarnokában nyitották meg. De a Parlament végleges átadására csak 1902 őszén kerülhetett sor. A neogótikus stílusú, hatalmas építmény megálmodója és tervezője ezt már nem érte meg: Steindl 63 éves korában, öt héttel az épület ' használatba vétek előtt, meghalt Betegsége miatt az utolsó időkig hordszékke! vitette magát köröskörül, bogy mindent rendben adhasson át az utókornak. „Az új Országháznál új stílust nem akartam teremteni, mert Ilyen századokra szóló monumentális épületet múlandó részletekkel nem kezelhettem, hanem igenis arra törekedtem, hogy a középkoré remek stf- , tusába szerény módon, óvatosan, amint azt a művé- ' azét megkívánja, nemzeti és egyéni szellemet vigyek be, erre a célra a belső díszítéseknél felhasználtam hazánk flórúját, mezőink, erdőink és rónáink növényzetét, és azok Tormáit stilizál tan alkalmaztam”mondotta akadémiai székfoglalójában a Parlament megálmodója. -’ l.L A T. Ház elnöke- 4 ■- -í • i. • -•-----------Aridon született 1924-ben. Családja Kolozsvárról 1932-ben települt át Budapestre. Itt érettségizett. A háborús viszontagságok miatt tanulmányait csak 1950-ben tudta befejezni az ELTE Bölcsészkarán, történelem-levéltár szakon. 1949-től az Országos Levéltárban dolgozott, 1954-ben egyetemi adjunktus, 1956-ban docens, 1970-ben egyetemi tanár lett. Akadémiai doktori értekezését 1969-ben védte meg, 1982-től az MTA levelező tagja. Számtalan szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője. 1956-ban két forradalmi bizottság - az ELTE Bölcsészkarán működő és a történész forradalmi bizottság - választotta tagjai közé. 1987 óta az MDF alapítójaként, 1989 tavasza óta az elnökség tagjaként fejt ki politikai tevékenységet. Az országgyűlésbe az MDF budapesti listáján került. 1990. május 2-án a parlament megbízott elnökévé, majd augusztus 3-án az Országgyűlés elnökévé választották.- Elnök úr! Ön szerint hogyan tölti be a magyar parlament a rendszerváltás utáni feladatát?- Ma Magyarországon egy olyan folyamat megy végbe, amely a parlamentben lévő erők túlnyomó többsége által világos cél felé halad. Demokratikus jogállamot kell teremteni, s a gazdaságot képessé tenni arra, hogy szabad piacon tudjon érvényesülni. Az Országgyűlés, mint törvényhozó testület ak- j kor látja el feladatát, ha meghozza az átala- > kítást segítő jogszabályokat Természetesen nem közömbös, hogy milyen sorrendben, is ; milyen minőségben alkotja meg ezeket.- Az alapkérdésre visszatérve az Ország- ' gyűlés választott tisztségviselőjeként a viszonyítás szükségességére utalnék. A parlament óriási teljesítményt mondhat magáénak: a megalkotott törvények mennyisége nemzetközi viszonylatban is párját ritkító. Rendkívüli ez a teljesítmény a tekintetben is, hogy a megalkotott törvények milyen mértékben változtatják meg az ország életét Igen nagy jelentőségű törvények születtek. Hadd hivatkozzam a jogállami intézmények és keretek megteremtésére, az igazságügyi reformok sorára, amelyek kiteljesítették a kerékasztaltárgyalások idején megindult folyamatokat i Szólni kell a sztálinista közigazgatás felszá- ! molásáról, a demokratikus önkormányzati j rendszer megteremtéséről Mindez - az Országgyűlés működésének első öt hónapjában - alapot teremtett a továbblépésre. Utalok - : többek között - a tulajdonviszonyok átalakítását, a tóke szabad mozgását elősegítő törvényekre, a privatizációs folyamat törvényhozási előmozdítására és a kárpótlási törvényekre is. Úgy gondolom, ez a legfontosabb,, ez lesz maradandó, nem megszületésük kínjai A viszályok és csatározások feledésbe merülnek. ; i _..*v. - v. -• ./
