Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-18 / 8204. szám

Pesti Hírlap, 1992.febr.12. ZL, , munkanélküliségre lehet szá­mítani. Van-e programja en­nek kezelésére a minisztéri­umnak? — Kétségtelen, hogy Bo­kán maradnak meyd állás nél­kül. Azonban jelentés részük részfoglalkozásban, valami­féle háztéyi gazdálkodásban dolgozik msyd. Papír Bzerint ugyan munkanélküliek lesz­nek, de nem csak keresik, ha­nem meg is találják a kenye­rüket. PerBze, ha becsülete­sen dolgoznak Az í^j típusú szövetkezeteknél megszűnik a foglalkoztatási kötelezett­ség. A megalakulásnál pedig erősen megnézik m^jd, kivel állnak ÖBsze. Hosszú távon a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma Magyarorszá­gon is csökkenni fog, mint ahogy az egész világon'. Más kérdés, hogy a falvak népes­ségmegtartó erejét is meg kell védeni. Ebben nagy szerepe lehetne a szolgáltatások nö­velésének, a falusi turizmus­nak, a kisiparnak, kiskeres­kedelemnek. Munkaerőt köt­het le az erdőterületek növe­lése is, illetve az ehhez kap­csolódó feldolgozóipar. Ne­künk most körülbelül 30 ezer munkanélküli-segélyenj lévő szövetkezeti tag sorsa okoz gondot. Egy részük rövidesen visszamegy a termelésbe, amint megkezdődnek a tava­szi munkák. Ssynos a több­ségre nem ez a Bors vár. Sze­rencsétlen dolognak tartom szétválasztani az embereket úgy, hogy az egyik fele megér­demli a munkanélküli-se­gélyt, ,a írtásik nem. Ezzel kapcsolatban szeretném kife­jezni egy óhajomat: a segé­lyen élők ne járjanak gazda­ságilag jobban, mint az aktív dolgozók. A REPCÉÉ A JÖVŐ — A magyar mezőgazdaság jövője kapcsán a kertgazdasá­gok felélesztését emlegetik a szakemberek. Ön szerint erre mekkora a lehetőség? — Tény, hogy a centralizá­lási törekvések által létreho­zott óriásgazdaságok kezel­­hetetlenek voltak, nem tud­tak hatékonyan dolgozni.! Emiatt is szükséges a felbom­lás kisebb egységekre. A kert­gazdaság egy szép álom, a ón általában mosolygok, ha ezt hallom. Az én fogalmaim sze­rint természetes, hogy virá­• gP Wélfc J>Wjg,. Va­junk virágoskeftté. A gyakor­latban ez azért nem ilyen egy­szerű. Gyümölcsöt — például almát — igen jó haszonnal le­het két-három hektáron ter­melni. Gabona, ipari növé­nyek esetében ez a terület vi- Bzont semmi. — Az idei értékesítési gon­dok egyben azt is igazolják, hogy túl sok ipari növényt ter­melünk ? — Az igaz, hogy nem kell nekünk feltétlenül cukor­nagyhatalomnak lenni. Vi­szont kitűnően termelünk napraforgót, repcét. Néhány éven belül ez utóbbi képes le­het eleget tenni a hazai olaj­igényeknek. Csak a feldolgo­zást kell olcsóbbá és környe­zetkímélőbbé tenni. — Az utóbbi esetében nem­zeti Jégtisztltó üzemek“az er­dők. Várható-e, hogy ezek nagysága növekedni fog? —> Az állami erdőket nem fogja érinteni a privatizáció, legfeljebb az ehhez kapcsoló­dó feldolgozó tevékenységet. Meggyőződésem, hogy az ala­csony aranykorona értékű, magántulajdonú földeken is lesz erdőtelepítés. Nem tpl­­gyet fognak ültetni, hanem monqjuk papírfát. Ez rövi­­debb idő alatt termeli meg a befektetést. — Végezetül egy kérdés az állattenyésztésről. Várható-e változás a nagygazdaságok genetikai egyeduralmában? — Nem lenne szerencsés, ha ezt a kisgazdaságokra bíz­nánk. A szelekciós nyomás­hoz jelentős szakértelem, po­puláció kell. Éppen ezért nem kivárjuk az állami gazdasá­gok genetikai központjait pri­vatizálni. Az eredményekből viszont nem lehet kizárni a kisgazdaságokat. Ha valaki közülük hobbiból foglalkozik ezzel, és eredményeket ér el, annak csak örülünk. De nem ez a fő cél, hanem a mezőgaz­daság hátterének tudomá­nyos fejlesztése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom