Hungarian Press Survey, 1992. február (8200-8211. szám)

1992-02-18 / 8204. szám

Pesti Hírlap, 1992.febr.12.

ZL,

, munkanélküliségre lehet számítani. Van-e programja ennek kezelésére a minisztériumnak?

— Kétségtelen, hogy Bokán maradnak meyd állás nélkül. Azonban jelentés részük részfoglalkozásban, valamiféle háztéyi gazdálkodásban dolgozik msyd. Papír Bzerint ugyan munkanélküliek lesznek, de nem csak keresik, hanem meg is találják a kenyerüket. PerBze, ha becsületesen dolgoznak Az í^j típusú szövetkezeteknél megszűnik a foglalkoztatási kötelezettség. A megalakulásnál pedig erősen megnézik m^jd, kivel állnak ÖBsze. Hosszú távon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma Magyarországon is csökkenni fog, mint ahogy az egész világon'. Más

kérdés, hogy a falvak népességmegtartó erejét is meg kell védeni. Ebben nagy szerepe lehetne a szolgáltatások növelésének, a falusi turizmusnak, a kisiparnak, kiskereskedelemnek. Munkaerőt köthet le az erdőterületek növelése is, illetve az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar. Nekünk most körülbelül 30 ezer munkanélküli-segélyenj lévő szövetkezeti tag sorsa okoz gondot. Egy részük rövidesen visszamegy a termelésbe, amint megkezdődnek a tavaszi munkák. Ssynos a többségre nem ez a Bors vár. Szerencsétlen dolognak tartom szétválasztani az embereket úgy, hogy az egyik fele megérdemli a munkanélküli-segélyt, ,a írtásik nem. Ezzel kapcsolatban szeretném kifejezni egy óhajomat: a segélyen élők ne járjanak gazdaságilag jobban, mint az aktív dolgozók.

A REPCÉÉ A JÖVŐ

— A magyar mezőgazdaság jövője kapcsán a kertgazdaságok felélesztését emlegetik a szakemberek. Ön szerint erre mekkora a lehetőség?

— Tény, hogy a centralizálási törekvések által létrehozott óriásgazdaságok kezelhetetlenek voltak, nem tudtak hatékonyan dolgozni.! Emiatt is szükséges a felbomlás kisebb egységekre. A kertgazdaság egy szép álom, a ón általában mosolygok, ha ezt hallom. Az én fogalmaim szerint természetes, hogy virá• gP Wélfc J>Wjg,. Vajunk virágoskeftté. A gyakorlatban ez azért nem ilyen egyszerű. Gyümölcsöt — például almát — igen jó haszonnal lehet két-három hektáron termelni. Gabona, ipari növények esetében ez a terület vi- Bzont semmi.

— Az idei értékesítési gondok egyben azt is igazolják, hogy túl sok ipari növényt termelünk ?

— Az igaz, hogy nem kell nekünk feltétlenül cukornagyhatalomnak lenni. Viszont kitűnően termelünk napraforgót, repcét. Néhány éven belül ez utóbbi képes lehet eleget tenni a hazai olajigényeknek. Csak a feldolgozást kell olcsóbbá és környezetkímélőbbé tenni.

— Az utóbbi esetében nemzeti Jégtisztltó üzemek“az erdők. Várható-e, hogy ezek nagysága növekedni fog?

—> Az állami erdőket nem fogja érinteni a privatizáció, legfeljebb az ehhez kapcsolódó feldolgozó tevékenységet. Meggyőződésem, hogy az alacsony aranykorona értékű, magántulajdonú földeken is lesz erdőtelepítés. Nem tplgyet fognak ültetni, hanem monqjuk papírfát. Ez rövidebb idő alatt termeli meg a befektetést.

— Végezetül egy kérdés az állattenyésztésről. Várható-e változás a nagygazdaságok genetikai egyeduralmában?

— Nem lenne szerencsés, ha ezt a kisgazdaságokra bíznánk. A szelekciós nyomáshoz jelentős szakértelem, populáció kell. Éppen ezért nem kivárjuk az állami gazdaságok genetikai központjait privatizálni. Az eredményekből viszont nem lehet kizárni a kisgazdaságokat. Ha valaki közülük hobbiból foglalkozik ezzel, és eredményeket ér el, annak csak örülünk. De nem ez a fő cél, hanem a mezőgazdaság hátterének tudományos fejlesztése.