Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)

1991-11-05 / 8148. szám

Magyar tar33p, lyyi .oKt. JU. ax Beszélgetés Bíró Zoltánnal — Kongresszusra készülnek Munkástagozatot alakított az NDSZ Hosszas készülődés után ez év tavaszán alakult meg a Bíró Zol­tán, Pozsgay Imre nevével fémjel­zett Nemzeti Demokrata Szövet­ség. Nagy várakozás előzte meg a mozgalom színrelépését. Sokan azt várták, a két neves, nagy befo­lyással bíró politikus vezette moz­galom jelentős alakítója lesz a közéletnek. Az alakulógyűlés óta azonban keveset lehetett hallani az NDSZ-ről. A napokban azon­ban a csendet váratlan hír törte meg, a szervezet megalakította munkástagozatát. Bíró Zoltánnal beszélgettünk az NDSZ helyzeté­ről, terveikről, céljaikról. — Hogyan határozná meg az NDSZ-t: párt, mozgalom, érdek­­védelmi szerezet? — Fél évvel ezelőtt, hivatalos kifejezéssel élve. egy társadalmi szervezetet indítottunk el. Olyan szervezeti formát szeretnénk azonban meghonosítani, amelyben a pártszerűség csak a választások­ra volna érvényes, a választások között egy kevésbé militánsan irá­nyított, többféle értéket integráló mozgalomként működnénk. Elke­rülhetetlen lesz, hogy pártként be­jegyeztessük magunkat, hogy tényleges politikai szerepet tölt­­hessünk be, és indulni tudjunk a választásokon. — Miért vonultak ennyire hát­térbe az elmúlt hónapokban? — Olyan nagyra nőtt egy nehe­zen élő országban a politikai ri­csaj, hogy úgy gondoltuk Pozs­­gayval, ebbe a hangoskodásba egy induló szervezetnek nem szüksé­ges magát belevetnie. Úgy gondo­lom, szervezetileg sem vagyunk felkészülve, hogy nagy kérdések­ről erőteljesebben megszólaljunk. Ezért nem foglaltunk állást sem a privatizáció kérdésében, sem a Kónya-dolgozattal kapcsolatban. — Hogyan értékeli utólag a Kónya-ügyet? — Nem szívesen minősítem ezt a „dolgozatot”, de éppen Kónya gondolatainak alacsony színvona­la miatt érzem túlméretezettnek a reagálást. Olyan arányú ügy lett belőle, amelyet nem érzek indo­koltnak akkor, amikor az ország­ban valóban vannak nagy gondok s és nagy kérdések. Az ezekbe való ' beleszólást továbbra sem tartom a magunk számára célszerűnek. In­kább a mozgalom csendes tovább­építését tartjuk fontosnak. — Mekkora jelen pillanatban az NDSZ támogatottsága? — A tagság meghaladta már az ezer főt, az ország legkülönfélébb részein alakultak helyi szervezete­ink. Szándékosan nem siettetjük a szervezet létszámának növelését, j Inkább nagyobb minőségi igénnyel, semmint látványos tag­toborzással kívánjuk építeni moz­galmunkat. — Sokak számára meglepetést jelentett a munkástagozat megala­kítása. Pozsgay Imre például a mozgalom indításakor elmondott programbeszédében hangsúlyozta a nemzeti centrum megteremtésé­nek szükségességét. Felmerülhet a gyanú, az NDSZ hatalmi űrt pró­bál betölteni azzal, hogy az elége­detlen munkavállalók élére kíván állni.____________________ — Már az alapítónyilatkozat­ban megfogalmaztuk a munkavál­lalók és a vállalkozók képviseleté­nek szükségességéi. Negyven év reflexei működnek, mikor sokan úgy vélekednek, ha a munkások érdekében lép fel valaki, akkor az már nem egészen a centrum, az' már eltolódás balra. Azt hiszem, téveszme, hogy ha valaki cent­rumjelleget akar, abból ki kell zár­ni a munkásokat és a parasztokat. Vannak hátrányosabb helyzetű, elesettebb rétegek, és ha valaki azoknak a nevében szól, az még nem jelenti feltétlenül valamelyik szélsőség felé való eltolódást. Nincs szándékunkban centrumtö­rekvéseinktől eltérni, csupán sze­retnénk beemelni a politikai gon­dolkodásba azokat a nagy társa­dalmi rétegeket, amelyek kiszo­rultak onnan. Úgy érzem, azzal szolgálhatunk legtöbbet a nemzet érdekeinek és a demokrácia elvé­nek, ha ezeknek a rossz helyzetű rétegeknek a gondjait, problémáit is megjelenítjük, részben pedig hatni próbálunk rájuk, hogy való­ban egy centrumpolitika felé men­jenek a dolgok, és ne térhessenek el olyan szélsőségek irányába, amelyek mindig kihasználták a valóban kedvezőtlen helyzetű em­berek indulatait. — Az alapítónyilatkozatban is szerepelt, és ön is említette, nem­csak a munkavállalók, hanem a ! vállalkozók, vagyis a munkáltatók ( képviseletét is fel kívánják vállal­ni. Hogyan lehet párhuzamosan e két ellentétes réteg nevében meg­szólalni? — A következő átmeneti évek kulcskérdése lesz, milyen feltéte­lek között működhetnek a vállal­kozások. A munkavállalók és a vállalkozók érdekei több ponton a legszorosabban össszekapcsolód­­nak. A vállalkozók munkaalkal­mat teremtenek, a korábbinál ma­gasabb színvonalú ellátást biztosí­tanak, viszont megfelelő belső pi­ac, tehát fizetőképes alkalmazotti tömegek nélkül nem élhetnek meg. Léteznek köztük érdekellen­tétek is, melyek áthidalására meg­felelő érdekegyeztetés szükséges. Az biztos, vállalkozásbarát politi­ka nélkül nem lehet a gazdasági bajokból kilábalni. — Hová helyezi az NDSZ-t a mai magyar politikai palettán? — Minden parlamenti pártban van egy rész, egy réteg, melyet közelebb érzünk magunkhoz,' és van olyan, amelyet nem. Csak úgy tudnám jelenleg a helyzetünket meghatározni, ha egyes pártokon belül kezdenék el differenciálni. Az természetes, hogyha az elveket nézem és nem a politikai gyakor­latot, akkor az MDF alapelvei kö­zelebb állnak hozzánk, mint az SZDSZ-é. Felfedezhető mostaná­ban — elsősorban a két legna­gyobb parlamenti pártban — egy önmeghatározási válság. Ma min­denki liberális, kereszténydemok­rata, ^szociáldemokrata akar egy­szerre lenni. Nekem teljesen mindegy, hogy valaki minek mondja magát, az emberi és a po­litikusi minősége döntheti el, szö­vetségre léphetek-e vele, vagy nem. — A munkástagozat megalakí­tása után milyen további terveik vannak? — Nemsokára kongresszust fo­gunk tartani, ennek a pontos idő­pontját még nem tűztük ki. Itt akarjuk elérni, hogy a mozgalom­nak legyen a jelenleginél részlete­sebb feladatterve, működési sza­bályzata, és legyenek választott testületéi. Addig változatlanul Pozsgay Imrével ketten ügyvivő­ként irányítjuk a Nemzeti D>emok­­rata Szövetség munkáját. • Szilágyi A. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom