Hungarian Press Survey, 1991. november (8147-8149. szám)
1991-11-05 / 8148. szám
(Diplomáciai tudósítónktól.) Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdán találkozott a román parlament román— magyar baráti tagozatának küldöttségével, amely három napon át folytatott megbeszéléseket Budapesten. Az utóbbi hetekben kiéleződött kétoldalú viszony miatt különösen fontosnak tartott párbeszéden jelen volt Jeszenszky Géza és Katona Tamás Is. a külügyi tárca két vezetője. A találkozó egyik eredménye, hogy a Bukarestből ka-, pott meghívást elfogadva megállapodtak: december első napjaiban a külügyi bizottság hatpárti delegációja a román fővárosba látogat, elősegítendő a vitás kérdések tisztázását. Horn Gyula bizottsági elnök-i(MSZP) bevezetőjében kijelentette, önmagában is kedvező, hogy a romániai törvényhozásban él, tevékenykedik a román—magyar baráti tagozat; parlamentjeink képviselőinek mindent meg kell tenniük, hogy elhárítsák a kétoldalú kapcsolatokban Jelentkező zavarokat. Dumitru Caleanu szenátor, a küldöttség vezetője azt hangoztatta, a dialógus szándékával jöttek, folytatva a román külügyi bizottság Corneliu Manescu vezette delegáció hasznos áprilisi budapesti útjának hagyományát. Válaszlátogatást is várnak a magyaroktól: ennek egyeztetett időpontja december 2—5. Fontosnak tartják a jószomszédi viszony fenntartását Magyarországgal, de nem titkolják, számos kérdés is felvetődik e kapcsán. A totalitárius rendszerből az európai, demokratikus berendezkedésre való átállás nehézségein túl konkrétumként a kétoldalú kapcsolatok helyzetét vetették fel, megkérdezve Jeszenszky Gézától: Mikor lehet megkötni a két állam közti új alapszerződést, mely felváltaná a régi, egészen más viszonyok között születettet? A külügyminiszter kijelentette, ő személy szerint „már régóta drukkol a román demokráciáért" s utalt rá, hogy Nagy Imre újratemetésekor egyik aláírója volt a magyar —román barátságért síkraszálló deklarációnak — amely okmányt a közelmúltban egy román honatya hazaárulásnak minősítette. Magyarország olyan, az államközi viszonyt szabályozó megállapodást akar Romániával kötni, amely része az európai szerződéses rendszernek. Ehhez alapos tárgyalások és idő kell. Reményei szerint a romániai viszonyok alakulása ezt mielőbb lehetővé teszik. Horn Gyula ezt kiegészítve a két parlament fontos szerepére mutatott rá. Mint ismert, Bukarestben olyan 200 oldalas jelentést terjesztettek a törvényhozás elé a székelyföldi autonómiaügy kapcsán, amely magyar beavatkozásról szól — az effajta tálalás pedig csak árt a viszonyunknak. Emiatt javasolta: tisztázó szándékkal vitassák meg e kérdéseket a magyar küldöttség romániai útján, s addig a bukaresti parlament halassza el döntését az említett sajátos dokumentumról, a románok Hargita és Kovászna megyékből való állítólagos elüldözéséről. A romániai Megmentési Front képviselője, loan Sabau szerint az említett megyékben erősek a két nép együttélésének alapjai, az említett negatív eseteket szélsőségesek művének tartják; nem kell túlértékelni a jelentésben foglaltakat. Kijelentette: a dokumentumról bizonyosan a sajtó festett olyan képet, amit Magyarországon szélsőségesnek minősítettek. Szerinte 1989 óta kisebbségeik jogai terén, így az iskoláztatási lehetőségekben is nagy előrelépés történt, amelyek egy része vélhetően Budapest szemei elől rejtve maradt. Ami a kolozsvári főkonzulátus állandóan szorgalmazott újramegnyitását illeti, szerinte magas szintű találkozók segítenék elő a megoldást. Kovács László (MSZP) képviselő visszakérdezett: amennyiben kölcsönösen elfogadják, hogy a Ceausescu-éra utolsó szakaszában elrendelt bezárás a jó viszony ellen hatott, akkor talán a mai jó szándék jele lehetne a megnyitás — nehezen érthető, miért kell ehhez kormányfőknek, elnököknek találkozniuk. A többi képviselő. Hegedűs István (Fidesz), Csóti György (MDF) egybehangzóan kijelentette: kapcsolataink fejlesztésének fő útját ma a gazdasági együttműködés elmélyítésében látják. Számunkra nem lehet közömbös az ott élő magyar kisebbség — vallva: romániai állampolgárok — sorsának alakulása, igaz, jogaik napi érvényesítéséért saját szervezetüknek, így az RMDSZ-nek kell kiállnia. Eszes Tibor Történelmünk közös... Szerdán fejezte be háromnapos magyarországi látogatását a bukaresti parlament román—magyar baráti tagozatának küldöttsége. Dumitru Caleanu szenátortól (Nemzeti Liberális Front), a delegáció vezetőjétől, a baráti társaság titkárától kérdeztük: — Milyen benyomásokkal térnek haza? Hogyan értékelik budapesti tárgyalásaikat? — Az elmúlt napokban megbeszéléseket folytattunk a magyar parlament képviselőivel és különböző kormányzati szervek — például a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, a Kisebbségi Hivatal — vezetőivel. E találkozókat azzal jellemezném, hogy azokon a párbeszéd volt a meghatározó. Mindkét fél kifejthette álláspontját a két szomszédos ország, valamint a két nép viszonyáról — amelyeknek közös történelmük van ... E (történelmi) viszony pedig olyan, amilyennek ismerjük. Valamennyi tárgyalásunkon egyetértettünk, hogy az együttélés a jövőben is folytatódik; folytatnunk kell. — Az országaink közti kétoldalú kapcsolatok az utóbbi hetekben feszültté váltak. Lát ön arra esélyt, hogy rövid távon tisztázhassuk nézeteltéréseinket? — Igen, látok ilyen lehetőséget. A mi küldöttségünk egyike azoknak a delegációknak, amelyek ezt elősegíthetik. Ügy vélem, ha több hasonló jellegű találkozóra kerülne ser, akkor az egymásról kapott információink pontosabbak lesznek, s ez már önmagában is elősegíti a korrekt, kölcsönösen jónak tartott kapcsolatokat. — Milyen esélyt adna Horn Gyula javaslatának, hogy a román parlament a székelyföldi autonómiaügy kapcsán előterjesztett — és több a Magyar Köztársasággal szembeni kitételt tartalmazó — román jelentésről törvényhozásuk csak a magyar parlamenti küldöttséggel folytatott bukaresti tárgyalások után döntsön? — Mi e javaslatról tájékoztatjuk a román parlamentet, amely majd dönt arról. Annak tartalmát, az elfogadást vagy elutasítást, nem jósolhatom meg. De remélem, a párbeszéd mindenképp folytatódik. E. T. magyar-román viszony, kolozsvári egyetem és konzulátus Bukaresti honatyák a külügyi bizottságban
