Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
Beszélő, 1991.szept.21. IV Átütések Hogyan ítéljük meg a frakcióelhagyást? Két képviselő hagyta ott a nyári szünet után az óZDSZ narlamenti frakciót: a kapuvári Horváth Tivadar és a csornai Balogn János. Mindketten többször szavaztak a frakció határozatától eltérően, legutóbb a volt egyházi ingatlanokról szóló törvényre mondtak igent. Jó néhányan átültek már az új, többpárti parlamentben. Jogilag nem támadható: az országgyűlési képviselők mandátuma nem kötött. A frakció' a képviselők önkéntes szövetkezése, amelybe a parlamenti ciklus indulásakor lépnek be a képviselők és joguk van onnan kilépni A képviselőket jelölő és támogató pártok magától értetődőnek tekintik hogy a megválasztott képviselő a párt frakciójához csatlakozik ennek elmulasztását azonban nem szankcionálja a jog. Más a helyzet politikailag. A képviselők túlnyomó többsége pártok jelöltjeként jutott mandátumhoz. E tekintetben négyféle képviselőt indokolt megkülönböztetni. Az első kategóriához tartoznak a pártlistáról bejutottak, mint Pozsgay Imre vagy Ugrin Emese. Ók mandátumukat kizárólag a pártnak köszönhetik Mindketten elindultak egyéni választókerületben (Pozsgay Imre Sopronban, l'grin Emese Esztergomban): Pozsgay az első fordulóban megszégyenítő vereséget szenvedett, és a második forduló előtt viszszalépett. Ugrin Emese az első és második fordulóban egyaránt harmadik helyen végzett. Pozsgay Imre az MSZP Bács megyei listavezetőjeként, Ugrin Emese pedig a KDNP országos listáján jutott be a parlamentbe Pozsgaynál érdemes megemlíteni, hogy Bács megyében az MSZP listás eredménye a harmadik leggyengébb volt az országban Csongrad es Vas megye előtt'. Nincs miért feltételezni, hogy Pozsgay Imre személye segítette volna a megyében az MSZP-t. Sem Pozsgay Imre, sem Ugrin Emese nem tudta átülését olyasmivel indokolni, hogy az elhagyott párt bármilyen tekintetben eltért volna a választások előtt hirdetett programjától. Ezért az, hogy elhagyták a frakciót, s magukkal vitték a mandátumot, politikailag elfogadhatatlan. Ebbe a kategóriába tartozik llkei Csaba is, aki egyéni kerületben nem indult, az MDF Somogy megyei listavezetője volt. Hogy ismert tv-személyiségként mennyit hozott az MDF-nek, azt nem tudjuk, azt azonban igen, hogy ebben a megyében érte el az MDF az országban legalacsonyabb listás eredményét A frakció elhagyását hosszas konfliktus előzte meg, melynek politikai tartalma nem világos, hiszen nem annyira a kormánypárti politika tartalmát, mint inkább stílusát vitatta. A politikai tisztesség tőle is azt kívánta volna, nogy - ha nem tud A KÉPVISELŐK FRAKCIÓK KÖZÖTTI MOZGÁSÁRÓL* a) Hatás dr. llkei Csaba MDF-ből független 1991.09. 03. Pozsgay Imre MSZP-ből független 1990 11.12. dr. Ugrin Emese b) egyéni KDNP-ből 'FKgP 1991.08. 26. Barcza Imre Tolna m. 3. vk. SZDSZ-ból független 1991. 02. 25. Balogh János Győr m. 5. vk. SZDSZ-ből' MDF " 1991.09.02. Dénes János Bp . 26 . vk. • MDF-ből független 1990 11.26 dr. Gáli Ákos Hajdú-Bihar m. 2. vk MDF-ből független 1991.09. 09. dr. Horváth Tivadar Győr m. 6. vk. SZDSZ-ból KDNP 199T. 08. 27. Király Béla Somogy m. 1. vk.függetlenből SZDSZ 1990. 11. 1Z Király Zoltán Csongrádm. 2. vk.MDF-ből független 1990. 05. 31. G. Nagyné dr Maczó Ágnes BAZ m. 9. vk. MDF-ből független 1991.06. 18..„ 'A /eltűnte tett időpont az országgyűlés/ ülésen történt bejelentés időpontfa megmaradni a frakcióban - mondjon le mandátumáról Pontosan fordítva ítélhetjük meg Deme Zoltán és Király Béla - a második kategóriába tartozó átülök - magatartását. Függetlenként indultak, de a kampány során elfogadták több párt támogatását Túlnyomórészt maguknak köszönhetik mandátumukat, joguk volt csatlakozni az őket támogató valamelyik párt frakciójához, s akár elhagyni azi Az azonban nem ildomos, ha mandátumuk birtokában élesen támadják azoknak a pártoknak valamelyikét, amelynek mandátumukat köszönhetik, miként ezt Deme Zoltán nemegyszer megtette. Sajátos a harmadik kategória, azoknak a képviselőknek a helyzete, akik független jelöltek voltak, de elfogadták egy part támo-Í;atását a kampányban, s ezek után gyakoratilag ennek a pártnak a jelöltjeként kerültek a parlamentbe, mint Király Zoltán és Maczó Ágnes. Király mandátumát túlnyomórészt saját népszerűségének köszönhette, sőt az MDF mellé állva Csongrad megye többi választókerületében is erősítette az MDF-et. Maczó Ágnesről, aki az első fordulóban még harmadik volt Borsod-Abaúj- Zemplén megye 9. választókerületében, aligha mondható valami hasonló. Mindkettőjüknél világos volt azonban a szakítás politikai tartalma. Király a köztársasági elnökválasztással kapcsolatban került szembe az MDF-fel, holott az MDF ugyanazt képviselte a választások után, amit korábban is. Király állt úgy az MDF mellé, hogy nem vett tudomást erről a számára fontos politikai nézetkülönbségről. Maczó Ágnes viszont azt a harmadikutasságot kérte számon az MDF-től, amit a párt Antall József elnökké választása előtt hirdetett. Róluk ezért nem mondhatjuk, hogy ne lett volna joguk magukkal vinni mandátumukat. A negyedik kategóriát alkotó képviselők egyéni választókerületben, de pártjelöltként kerültek az Országgyűlésbe. A személy és a párt szerepe a választási eredményben nehezen választható szét. Mindemellett úgy •tűnik, hogy a választókerület többségében inkább partra, és csak másodsorban személyre szavaztak a választók. A jelölt személy pedi^ amikor elfogadta a párt általi jelölést, a párt programját fogadta eL A kampányban a pártok többé-kevésbé világos platformokkal vetélkedtek a szavazatokért, ezért különösen visszás, ha egy képviselő attól a párttól, amelyiknek színeiben győzött, átáll ahhoz, amelynek jelöltjével szemben, azt legyőzve került a parlamentbe Ebből a szemszögből érdemes szemügyre venni Horváth Tivadar és Balogh János választási eredményeit. Horváth 'Tivadar a Győr-Moson-Sopron megyei 6. választóké-
