Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-31 / 8146. szám
AZ ANGOL BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKÉRTŐ SZERINT Katonai garancia kellene Q. FEHÉR PÉTER — Magyarország és a másik két közép-európai állam minden igyekezete ellenére sem képes arra, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba. A kérdés az, hogy a Nyugat miért zárkózik el ezen államok kollektív védelmétől? — Azt hiszem, hogy a közeljövőben a Nyu, ti valóban nem fogja kiterjeszteni katonai szövetségi rendszerét Közép-Európára. Úgy gondolom, bogy a nyugati katonai vezetés nézete meglehetősen konzervatív. Nem jellemző rájuk az áj, friss, radikális gondolkodásmód. Nyugaton most gazdasági visszaesés van. Éppen ezért a NATO-állaraok politikusai azt mondják, hogy nem ez a legalkal-masabb időpont arra, hogy a szövetségi rendszer kiterjessze fennhatóságát más államokra is. Ez ugyanis azt jelentené, hogy meg kellene emelniük a védelmi kiadásokat, és ezt pillanatnyilag ezek az országok nem engedhetik meg maguknak. A NATO-országok felsőbb körei félnek attól, hogy belekeveredhetnek a kelet-európai konfliktusokba, mivel ezek teljesen aláássák a kelet-európai országok biztonságát. A keleteurópai konfliktusokban való bármifqjta részvétel problémát jelentene az Európai Közösségnek, és erre a legjobb példa Jugoszlávia. Ez a személyes véleményem, és úgy gondolom, hogy ez a nyugati magatartás helytelen. Véleményem szerint a Nyugutnak valóban katonai garanciákat kellene adnia Közép-Európának, még inielótl a déli konfliktus eszkalálódna. — Ön az előbb említette Jugoszláviát. Budapestről úgy látszik, annak ellenére, hogy az Európai Közösségnek számos megfigyelője van a balkáni országban, önök mégsem értik tisztán a helyzetet, pedig naponta több száz halott van a csatatereken. A Nyugat nem tudta megállítani többszöri próbálkozás ellenére sem az öldöklést. Azt kell mondanom, hogy Nyugaton, a nappali szobákban a színes televíziók előtt úgy nézik a jugoszláv öldöklést, akár egy western-filmet. — Sajnos Nyuguton nem becsülték meg eléggé azokat a változásokat, amelyek a térségben lezajlottak. Gondolok itt arra, hogy Magyarországról távoztak a szovjet katonák, parlamenti demokrácia van demokratikusan létrehozott kormánnyal. A Nyugat számára nagyon komoly kockázati tényezőt jelent, ha ' nem ad katonai garanciákat Kozép-Európa számára, és ha aktívan nem vesz részt ezeknek a kelet-európai konfliktusoknak a megoldásában. Létre kellene hozni egy olyan komplex rendszert, amely az egész kelet-közép-európai válságproblémát kezelni tudja. — Gondolja, hogy a Nyugatnak van egyáltalán valamifajta terve Magyarországgal kapcsolatban? Gondolok itt valami segítségre, mivel Magyarországon már százezer menekült van, és ha előbb a Nyugat gazdasági problémáit említette, akkor elgondolhatja, hogy nekünk milyen anyagi gondot jelent a menekültek ellátása. — Azt hiszem, hogy a Nyugat az orvosi és egyéb humanitárius felszerelések küldésén kívül nem igen fog más segítséget nyújtani. Azt kell mondani, hogy Európa nyugati fele egyáltalán nem készült fel arra, hogy a szomszédságában ilyen bonyolult konfliktusok alakuljanak ki. Hogy mikor jön el az idő a tényleges és hathatós segítségre, azt pillanatnyilag nem tudnám megmondani. — Az Ön szavait értelmezve úgy tűnik, hogy a közeljövőben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a NATO tagja legyen. Ez valóban így van ? — Valóban nem tűnik valószínűnek, hogy Magyarország teljes jogú tagja legyen a NATO-nak. De az elkövetkezendő hat hónapban változások lesznek a NATO szerkezetében. Ez elsősorban a szovjet fejleményeknek köszönhető. Nem zárható ugyanakkor ki az, hogy a Nyugat-Európa és Kelet-Európa egyes országai valamifajta szerződést kössenek, beleértve a NATO-t is. Úgy gondolom, hogy pillanatnyilag ez a legjobb megoldás. Pesti Hírlap, 1991.okt.28.
