Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-31 / 8146. szám

AZ ANGOL BIZTONSÁGPOLITIKAI SZAKÉRTŐ SZERINT Katonai garancia kellene Q. FEHÉR PÉTER — Magyarország és a má­sik két közép-európai állam minden igyekezete ellenére sem képes arra, hogy felvételt nyerjen a NATO-ba. A kérdés az, hogy a Nyugat miért zár­kózik el ezen államok kollek­tív védelmétől? — Azt hiszem, hogy a kö­zeljövőben a Nyu, ti valóban nem fogja kiterjeszteni kato­nai szövetségi rendszerét Kö­­zép-Európára. Úgy gondo­lom, bogy a nyugati katonai vezetés nézete meglehetősen konzervatív. Nem jellemző rájuk az áj, friss, radikális gondolkodásmód. Nyugaton most gazdasági visszaesés van. Éppen ezért a NATO-ál­­laraok politikusai azt mond­ják, hogy nem ez a legalkal-­­masabb időpont arra, hogy a szövetségi rendszer kiter­jessze fennhatóságát más ál­lamokra is. Ez ugyanis azt je­lentené, hogy meg kellene emelniük a védelmi kiadáso­kat, és ezt pillanatnyilag ezek az országok nem engedhetik meg maguknak. A NATO-or­­szágok felsőbb körei félnek attól, hogy belekeveredhet­nek a kelet-európai konflik­tusokba, mivel ezek teljesen aláássák a kelet-európai or­szágok biztonságát. A kelet­­európai konfliktusokban való bármifqjta részvétel problé­mát jelentene az Európai Kö­zösségnek, és erre a legjobb példa Jugoszlávia. Ez a sze­mélyes véleményem, és úgy gondolom, hogy ez a nyugati magatartás helytelen. Véle­ményem szerint a Nyugutnak valóban katonai garanciákat kellene adnia Közép-Európá­­nak, még inielótl a déli konf­liktus eszkalálódna. — Ön az előbb említette Ju­goszláviát. Budapestről úgy látszik, annak ellenére, hogy az Európai Közösségnek szá­mos megfigyelője van a balká­ni országban, önök mégsem értik tisztán a helyzetet, pedig naponta több száz halott van a csatatereken. A Nyugat nem tudta megállítani többszöri próbálkozás ellenére sem az öldöklést. Azt kell monda­nom, hogy Nyugaton, a nap­pali szobákban a színes televí­ziók előtt úgy nézik a jugo­szláv öldöklést, akár egy wes­tern-filmet. — Sajnos Nyuguton nem becsülték meg eléggé azokat a változásokat, amelyek a tér­ségben lezajlottak. Gondolok itt arra, hogy Magyarország­ról távoztak a szovjet kato­nák, parlamenti demokrácia van demokratikusan létreho­zott kormánnyal. A Nyugat számára nagyon komoly koc­kázati tényezőt jelent, ha ' nem ad katonai garanciákat Kozép-Európa számára, és ha aktívan nem vesz részt ezek­nek a kelet-európai konflik­tusoknak a megoldásában. Létre kellene hozni egy olyan komplex rendszert, amely az egész kelet-közép-európai válságproblémát kezelni tud­ja. — Gondolja, hogy a Nyu­gatnak van egyáltalán vala­mifajta terve Magyarország­gal kapcsolatban? Gondolok itt valami segítségre, mivel Magyarországon már száz­ezer menekült van, és ha előbb a Nyugat gazdasági problé­máit említette, akkor elgon­dolhatja, hogy nekünk milyen anyagi gondot jelent a mene­kültek ellátása. — Azt hiszem, hogy a Nyu­gat az orvosi és egyéb huma­nitárius felszerelések küldé­sén kívül nem igen fog más segítséget nyújtani. Azt kell mondani, hogy Európa nyu­gati fele egyáltalán nem ké­szült fel arra, hogy a szom­szédságában ilyen bonyolult konfliktusok alakuljanak ki. Hogy mikor jön el az idő a tényleges és hathatós segít­ségre, azt pillanatnyilag nem tudnám megmondani. — Az Ön szavait értelmez­ve úgy tűnik, hogy a közeljövő­ben Magyarországnak semmi esélye sincs arra, hogy a NATO tagja legyen. Ez való­ban így van ? — Valóban nem tűnik va­lószínűnek, hogy Magyaror­szág teljes jogú tagja legyen a NATO-nak. De az elkövetke­zendő hat hónapban változá­sok lesznek a NATO szerke­zetében. Ez elsősorban a szovjet fejleményeknek kö­szönhető. Nem zárható ugyanakkor ki az, hogy a Nyugat-Európa és Kelet-Eu­­rópa egyes országai valami­fajta szerződést kössenek, be­leértve a NATO-t is. Úgy gon­dolom, hogy pillanatnyilag ez a legjobb megoldás. Pesti Hírlap, 1991.okt.28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom