Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-02 / 8129. szám
Magyar Nemzet, 1991 .szept.28. az IMF elfogadta, ugyanis a magasabb deficit nem a kiadások növekedéséből származik, hanem a bevitelek csökkenéséből a szovjet piac és (gy a magyar gazdaság vártnál is nagyobb mértékű zsugorodása miatt. E csökkenéssel ellentétesen alakult a lakossági megtakarítás 1991-ben, a számítottnál több pénzt helyeztek el az emberek a bankokban, illetve értékpapírokban, így a belföldi összkereslet nem lett nagyobb a tervezettnél, ami azt jelenti, hogy egy nagyobb deficittel is el lehet érni azoíat a célokat, amelyeket kitűztünk az inflációmérséklés és a fizetési mérleg terén. Az infláció körülbelül akkora, amekkorával számoltunk, a fizetési mérleg pedig sokkal jobb. A költségvetés - ebből is látszik - egy eszköz csak a gazdaság növekedésére; a fizetési mérlegre, az inflációra hatni tudó eszköz. *•- Minek tulajdonítja azt, hogy á lakosság megtakarít, s pénzét nem aranyban, ingatlanban tartja csak, hanem a klasszikus formákat, a bankbetétet, az értékpapírokat is szívensen választja?- A spórolás tükrözi a magasabb hozamot a betétek után, de a növekvő bizonytalanságot is. Arra ösztönzi ez a helyzet az embereket, hogy; félretegyenek, nem tudják, milyen gazdasági nehézségek várnak rájuk a jövőben. Tartanak a munkanélküliség növekedésétől, a reáljövedelmek csökkenésétől. Ez a kevesebb költekezésre, a megtakarításra ösztönöz. De megnőttek a lehetőségek arra is, hogy befektessenek és vállalkozzanak, tehát hogy .bosszú lejáratra" költsék el az emberek a pénzt. Mindez a tőkepiac fontosságira is felhívja a figyelmet. , — A kormányzat nem egyszerűen az adómértékek megváltoztatására készül, hanem adóreformra. A Parlamentben sokan hiányolják: nincs módjuk e fontos kérdéskör koncepciójának alapos megismerésére. Az IMF milyen mélységű információkkal rendelkezik?- A Nemzetközi Valutaalap — említettem már - technikai segítséget nyújtott az év elején az adóreform koncepciójának a kidolgozásához. Ám a reformra vonatkozó kormányzati javaslatot még mi sem ismerjük.- Az IMF szerint milyen irányt kellene vennie az adóreformnak, a technikai segítségen mit kell érteni?- A nyugat-európai és - ipedfi- Letette már a kormányzat az 1992-es költségvetés koncepcióját a Nemzetközi Valutaalap asztalára?- Nem. Ám hamarosan jön egy misszió az IMF-től, s akkor több információval fogunk rendelkezni. Számolunk vele, hogy évről évre nekünk, magunknak is tanulnunk kell, a magyarországi átállás folyamata sok új tanulsággal is szolgál. Ugyanis eddig elsősorban olyan országokkal tárgyalhattunk, amelyek nem voltak kitéve ekkora változásoknak. ■- A jelenlegi kormányzat is je-Iresan a közös piaci tagállamok •dóstruktúrájához hasonlítson. Tehát legyen egyszerűbb, csökkenjenek a kedvezmények, így lesz átlátható és igazságos az adórendszer. Ehhez nyújtottunk segítséget. i 'Hasznos adósság- Ön hozta szóba, szükséges, hogy az állam mindinkább kivonuljon a gazdaságból. Látja-e az erre utaló jeleket például a jelenlegi gazdasági törvénykezésben?- Az IMF három évre kötött megállapodása a magyar kormánnyal eire is vonatkozik. Többéves íólya-__lentős hiteleket vesz föl a nemzetmarnak tekintjük mi is az állam kivo- hozi pénzpiacon. Miként ítélik meg tudását a gazdaságból. Szerintem lát- eft a tevékenységünket? hatók e téren is a változások. Ezzel r. - Egyetértek^ kormány azon álnem azt akarom mondanLhogy tát láspontjával, hogy amíg Magyarorállam adja fel a felelősségét a «totf-, ;Wg hozzáfér a külföldi tőkepiachoz, Blis védőháló kialakításában yagy á i márpedig hozzáfér, addig' a legelőszociális szolgáltatások területén. A ayösebb politika, hogy az ország költségvetési tó fásokból íreket. pontosan fizeti vissza az adósságait, nem lehet meHőzní.• A nemfizetés, az átütemezés azzal L. - Az Országgyűlés gazdasági Járna, hogy elveszítené a tőkepiacot, törvénykezésével, annak ütemével, a sorrendiséggel elégedett-e?- Én azt emelem ki, hogy Magyarországnak a gazdasági törvényalkotást sok tekintetben elölről kellett kezdenie. Tehát óriási előrelépés történt. Mégis sokan kritizálták, hogy túl gyorsan hoznak meg törvényeket, más országok évekig dolgoztak egyik-másik hasonlón. Magyarországnak nincs annyi ideje most, mint amennyi a nyugati demokráciák rendelkezésére állt. Szerintem jobb elfogadni a törv ényeket a megfelelő vita után, s vállalni azt a kockázatot, hogy lesznek bennük tökéletlenségek. Viszont ha a tökéletlenségek nyilvánvalóvá válnak, akkor vissza kell menni a Parlamentbe korrigálni azokat. (Az is Igaz, hogy vannak kérések is a törvényalkotásban.) Fontosnak tartom például az autonóm jegy bankot jeremtŐ íörvény és a pénzintézeti törvény mielőbbi elfogadását a kormány ‘Jlíal előterjesztett Tormában. T. . i sőt, a valóságos veszteségek hatványozottan jelentkeznének. Ma Magyarország támaszkodhat a spontán tőkepiacra, s itt a külföldi tőkebefektetés mértéke több, mint az Összes többi térségbeli országban együttvéve. Az optimizmusom oka az, hogy bár az erőforrások felhasználása itt sokkal kevésbé hatékony, mint a fejlett országokban, hatékonyabbá tenni azonban nem megoldhatatlan feladat, ha alapul vesszük a lakosság kulturális örökségét, történelmi tapasztalatait és technikai felkészültségét. És a modell, ami felé törekszünk, a magán-piacgazdaság, képes volt egy méltányos jólétet teremteni a világ számos országában. A nyugati export növekedésének dinamikája, a vállalkozási szellem fellendülése, a fizetési mérleg javulása pedig igazolja, hogy elindult a változás, képes a magyar gazdaság létrehozni magának k célul tűzött modellt. 'Getgely László
