Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-30 / 8145. szám
Magyar Hírlap, 1991.okt.26. 2.3 Mi az eljárás egy precedens nélküli ügyben? Ha feljelentik a miniszterelnököt Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke keresetet intézett a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, amelyben feljelenti Antall József miniszterelnököt, Boross Péter belügyminisztert, Gálszécsy András nemzetbiztonsági ügyeket ellátó tárca nélküli minisztert, valamint Für Lajos honvédelmi minisztert. A pártelnök beadványában kifejti: azért terjesztik azt, hogy a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának ügynöke volt, men politikai ellenfelei ilyen aljas módszerrel kívánják őt a politikai palettáról eltávolítani, és ezzel a kisgazdapárt hitelét rombolni. Az ellene indított rágalomhadjárat nemcsak őt, hanem egész közéletünk tisztaságát veszélyezteti, „országunk nemzetközi tekintélyét aláássa, fiatal demokráciánk zsenge hajtásait durva beavatkozással fenyegeti”, így érthető, hogy ügye tisztázását nem bízhatja „arra a miniszterelnök úrra. akitől annak pártatlan elbírálása semmiképpen nem várható”. Torgyán a bíróságtól azt kéri, hogy a tárgyalás eredményeként I hozandó ítéletével állapítsa meg, I hogy nem volt a Belügyminisztérium lli/Ill-as ügyosztályának ügynöke. A továbbiakban kéri, hogy „az I. rendű alperest a Ptk 78. §-ára való utalással a jó hírnevem sérelmét jelentő kijelentésektől eltiltani, és költségekben elmarasztalni. A II., HI., IV., r. alperesek vonatkozásában a kereseti kérelmem kizárólag megállapítás iránt terjesztem elő.” Miután a pártelnök a pert közéleti tisztasága próbakövének tekinti, feltétlenül szükségesnek tartja „az eljárásban részt vevők oldaláról bejelentendő nemzetközi jogásztársadalom képviselőinek és szakértőinek bevonását”. Magyarországon még nem volt arra precedens, hogy hivatalban lévő miniszterelnököt valaki is feljelentett volna. Arra azonban már igen, hogy miniszter vagy képviselő ellen érkezett kereset. Szakértők tájékoztatása szerint ilyen esetben mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy egyszerű polgári, avagy büntetőjogi perről van-e szó. Előbbi esetben ugyanis idézés kibocsátása nélkül elutasítható a kereset. Amennyiben azonban a beadvány a büntetőjog kategóriájába tartozik, és közvádas, úgy mindenekelőtt az Országgyűlés mentelmi bizottságának kell mérlegelni, vajon felfüggeszti-e az érintettek mentelmi jogát. Erre azért van szükség, mert valamennyien egyben képviselők is, akiket ez a jog megillet. Noha ez jelen esetben nem valószínű, számolni kell ezzel a lehetőséggel is. Valószínű, hogy ezután már az ügyészség (talán éppen a Legfőbb Ügyészség) veszi kezébe a vizsgálatot. Közvádas eljárás esetén az ügyet levezető ügyész elrendelhet nyomozást, természetesen csak alapos okkal. A nyomozás kezdeményezése meglehetősen érdekes helyzetet teremthet, hiszen valamennyi nyomozati hatóság feljebbvalója Boross Péter, a 11. rendű alperes. A nyomozást ennek ellenére le kell bonyolítani. Attól a pillanattól ugyanis, hogy a parlament illetékes bizottsága valamely képviselő mentelmi jogát felfüggeszti, a nyomozati, illetve a bírósági ügymenet a szokásos mederbe terelődik. Természetesen mindez találgatás, hiszen kevés a valószínűsége annak, hogy Torgyán kezdeményezése tényleg bírói szakba jut • Ú. K.
