Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-29 / 8144. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.24. Katonai tiszteletadással adóztak Nagy Imrének Megemlékezés a vidék forradalmáról MH-tudósitás_______________ Országszerte megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom és sza­badságharc 35. évfordulójáról. Szá­mos helyen — köztük Nagykőrö­sön a miniszterelnök részvételével — tartottak ünnepi nagygyűlést, avattak emlékművet, illetve rendez­tek tudományos emlékülést. Buda­pesten a Műegyetem előtt rendezett nagygyűlésen Göncz Árpád köztár­sasági elnök emlékezett 56-ról. Kaposváron Nagy Imre szülőhá­zánál az ünnep előestéjén koszorút i helyezett el a mártír miniszterelnök t emléktáblájánál Nagy Erzsébet és családja, a város és a megye állami, társadalmi, politikai szervezeteinek vezetői. A katonai tiszteletadás­sal kísért ünnepi megemlékezés szónoka, Boross Péter belügymi­niszter, Európa legtisztább, leg­szentebb célokért indított forradal­mának nevezte a 35 év előtti októ­beri eseményeket. Debrecenben kedden tudomá­nyos konferenciát rendeztek „A vi­dék forradalma" címmel. Für Lajos honvédelmi miniszter, az 56-os Debreceni Forradalmi Bizottmány titkára megnyitóbeszédében ki­emelte: remélhetően lesz olyan tör­ténész, aki a helyzetet kellően átlát­va, elemzi majd e kivételesen ma­gyar és egyben kivételesen nemzet­közi eseménysort. A cívisvárosban tegnap tartott ünnepi nagygyűlésen Székelyhídi Ágoston, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága kelet-ma­gyarországi regionális szervezeté­nek elnöke hangsúlyozta: az emlé­kezetes 20 pontban Debrecenben fogalmazták meg először követelé­seiket az egyetemisták, s eb&n a, városban alakult meg elsőként i! forradalmi bizottmány is. A Déri Múzeumban megtartott nagygyűlés után a Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola — a volt református gim­názium — falán felavatták Szilágyi Józsefnek, Nagy Imre egykori, mártírhalált halt titkárának, a gim­názium egykori diákjának emlék­tábláját. Az 1956-os forradalom és sza­badságharc miskolci hőseinek, ál­dozatainak, a megtorlás mártírjai­nak, az október 26-i ÁVH-s sortűz halottainak állított emléktáblát a Pofosz Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei szervezete Miskolcon, a Zsol­­cai kapuban, a megyei rendőr-főka­pitányság épületével szemben lévő Mz.felán. Áz emléktáblánál rende­zzen tegnapi koszorúzási ünnepsé­gen Orbán Viktor, a Fidesz ország­­gyűlési képviselő szólt arról, hogy a miskolciak tragédiája október 26-ával nem ért véget, hiszen ártat­lanok százait akasztotta fel a meg­torlás, miközben a tömeggyilkoso­kat kitüntették. Kijelentette: a ma nemzedéke még mindig adós a politikai igaz­ságtétellel, ám ebben önmérsékletre intett, nehogy a múlt hibáiba es­sünk, mert akkor soha nem épül fel az igazi demokratikus Magyaror­szág. Harmincöt évvel ezelőtt Bu­dapesten, a Kossuth téren megszü­letett a szabad magyar nemzet, amely lerázta egy idegen nagyhata­lom rabláncait. E történelmi tett ma is érvényes legfontosabb tanulsá­ga: az összefogás ereje — hangsú­lyozta Mécs Imre szabad demokra­ta parlamenti képviselő, 56-os el­ítélt az egri megemlékezésen. Szűrös Mátyás, az Orszáeevűlés alelnöke az MSZP által Kecskemé­ten rendezett lakossági fórumon ki­jelentette: sok minden megvalósult 1956 eszméiből, ám kevés azokból az ígéretekből, amelyeket az első szabad választásokon az 56 szelle­mére sűrűn hivatkozó, s időközben hatalomhoz jutott pártok hangoztat­tak. Szűrös véleménye szerint 1956 népfelkelés volt, forradalmi töltet­­lei és egyben szabadságharc. A Győr Városi Közgyűlés szerdai ünnepi ülésén posztumusz díszpol­gári címet dokumentáló okiratokat adtak át hozzátartozóknak. A testület díszpolgári címet adományozott az 1945-ben vértanú halált halt Apor Vilmos győri püspöknek, továbbá az 1971-ben elhunyt Udvaros István­nak, aki 1945 és 1948 között polgár­­mesterként meghatározó szerepet játszón a város újjáépítésében. Posztumusz díszpolgárrá fogadta a közgyűlés Szigethy Attilát, az 1956-os győri és a dunántúli nemzeti tanács elnökét, Tihanyi Árpádot, aki az októberi forradalom idején lett a győri pedagógus társadalom vezető személyisége, valamint Földes Gá­bornak, a győri színház egykori fő­rendezőjének. aki vezető szerepet vállalt a forradalom helyi eseménye­iben, és a leszámolás áldozata lett. Ugyancsak posztumusz díszpolgári címet adományozott az 1956 forra­dalom és szabadságharc két nyíregy­házi mártírjánaknak, a kegyetlen megtorlás során kivégzett Szilágyi Lászlónak, a Szabolcs—Szatmár megyei Nemzeti Bizottság elnöké­nek és Tomasovszki András elnök­­helyettesnek a város önkormányzata. Karcagon az északi temetőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom