Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-02 / 8129. szám

Magyar Hírlap, 1991.szept.28.

Helmut Schmidt párhuzamot vonva a magyar és a volt keletnémet gazdaság újjászervezése között, kijelentette, hiba volt átadni az állami vagyonügynökségeknek az összes állami tulajdont, hiszen a vállalatok a privatizálás után olyan versenybe kerültek az európai gazdasággal szemben, amely gyorsan tönkreteszi azokat. A kancellár kijelentene, ő európai független politikusként az EK-társulások mellett áll, de nem tartaná szerencsésnek az azonnali beolvasztást, mert a verseny a többi

kelet-európai állam iparát is tönkreteheti. Végezetül a közös valuta szükségességéről szólt; nehéz lesz megoldani a 20-23 államnak, hogy megszüntesse eddigi közös valutáját, de erre feltétlenül szükség lesz Európában. A kilencvenes évek végére ugyanis a német márka válik uralkodóvá várhatóan, s a német bankárok már nagyképűen tervezik a jövő Európáját.

Ezután Josef Vavrousek, a Cseh és Szlovák Köztársaság környezetvédelmi minisztere beszélt, s a környezetvédelemben Európa összefogását sürgette, mivel — szavaival élve — súlyos ökológiai válság fenyegeti nemcsak Keletet, hanem a Nyugatot is.

Rabár Ferenc volt .pénzügyminiszter a mezőgazdaságot elemezte, s kijelentene, ez most már mérföldkő a társulások megkötésében. A legnagyobb konfliktus az a mezőgazdasági válság, amely elsősorban Európában jelentkezik jelenleg, s Rabár professzor három fő probémát jelölt meg, az éhség sújtotta és a nyugati piacgazdaságok elszakadását egymástól, a piaci túltermelést, amely ezután még csak fokozódik, s egyre instabilabbá teszi a nyugat-európai gazdaságokat is, valamint olyan strukturális problémákat, amelyek a mezőgazdaság és az ipar konfliktusaiból erednek.

A gazdasági szekció elkészített egy tervezetet is, amely az Európai Közösség akcióterve lehet az elkövetkező években. Ebben elsősorban az fogalmazódik meg, hogy az Európai Közösségnek még az év vége élőn határozott menetrendet kell kidolgoznia a gazdasági és pénzügyi unió felállítására. Ennek második szakaszát 1994-ben kellene beindítani, de csak abban az esetben, ha az Európai Közösség tagállamainak fele vagy többségük elérkezett a konvergencia megfelelő fokára. A második szakasz kezdetén létre kell hozni a Központi Bankok Európai Rendszerét, amelynek azonnal meg kell kezdenie majd a koordináló és összehangoló munkát és cselekvőén támogatni kell az ECU magán- és közhasználatát.

Szerződésre vonatkozó megállapodást követően az EK-nak költségvetési reformot is kezdeményeznie kell, hogy az 1993—1997-ig tartó pénzügyi időszakra megfelelő saját

J. Kiss Sándor