Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-28 / 8143. szám

Pesti Hírlap, 1991.okt.22. 3 tjÉMETH MIKLÓS FELSZÓLALÁSA Csapdában a kelet-közép-európai országok „Kelet-Közép-Európa orszá­gaiban 1989 őszén hirtelen napirendre került a piacgaz­daságra való áttérés. Sok minden történt azóta ennek érdekében, elsősorban a jog­alkotás terén, de az eltelt idő azt is megmutatta, hogy az átállás költségei jóval na­gyobbak a vártnál, valamint azt is, hogy a Nyugatnak nincs stratégiai válasza a szá­mára is váratlanul előállt helyzetre” - mondta egyebek között Németh Miklós, volt magyar miniszterelnök, a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alelnöke egy római nemzetközi tanácskozáson. Az olasz külügyminiszté­rium által rendezett tanács­kozás témája az EK fejleszté­si- és segélypolitikája mind a fejlődő országokkal, mind a kelet-európai térséggel kap­csolatban. A háromnapos rendezvény vasárnap ért vé­get Gianni de Michelis kül­ügyminiszter záróbeszédé­vel. Németh Miklós felszóla­lásában hangoztatta, hogy Kelet-Európábán — a Szovje­tuniót is beleértve —jelenleg forradalom zajlik, és ez egyes országokban sajnálatosan vé­res háborút is előidézett. A helyzet azonban ingatagvala­­mennyi országban, miután a pluralista demokrácia intéz­ményei még sehol sem szilár­dultak meg, és kezdeti lépé­seknél tart a tulajdonosi át­alakulás is. „A kelet-közép­­európai országok csapdába kerültek: elindították a gaz­daság privatizációját, de erre nincs kialakult receptjük, mint ahogyan arra sincs, ho­gyan kezeljék az erős infláció és munkanélküliség nyomán várható szociális és politikai feszültségeket” — mutatott rá. Németh Miklós egyúttal hangsúlyozta, hogy a Nyugat­nak is változtatnia kell eddig magatartásán „A korlátozott összegű segélyek osztogatása veszélyes lehet hosszú távon. Nincs túl sok idő, és fogj' a tü­relem.” Németh Miklós kiemelt fontosságot tulajdonított a műszaki és az infrastruktu­rális fejlesztésnek, amely a nemzetközi intézmények, a nyugati kormányok és ma­gánszervezetek révén elin­dult ugyan, de jobb összehan­golásra volna szükség a pár­huzamosságok kiküszöbölé­sére. Ugyancsak össze kell hangolni a külső finanszíro­zási céllal nyújtott kölcsönö­ket az erre illetékes intézmé­nyek (Világbank, IMF, G-24, kelet-európai bank) között, szigorúan alárendelve azon­ban annak, hogy a finanszíro­zás a szerkezetátalakítást és a makroökonómiai egyen­súlyt szolgálja, a szabott fel­tételek betartásával. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom