Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-24 / 8142. szám
Pesti Hírlap, 1991.okt.19. ^O A papi békemozgalom aktivitása Havi Jelentés 1953. évi október hóról Az esztergomi főegyházmegyére az elmúlt hónapra a helyzet általános tényezőjeként egyrészt a papi békebizottság tevékenységének további fokozódását és erősödését, másrészt a koronák tapasztalata alapján a hitéleti tevékenység fokozásának előkészületeit lehet alapul megállapítani. A papi békebizottság tevékenységének fokozódása elsősorban abban nyilvánult meg, hogy az elmúlt hónap folyamán határozottabban kapcsolódott be az állami feladatok teljesítésére való buzdításba. A papi békebizottság titkárával és elnökével kb. hetenként részletesen megbeszéltem az elmaradt községek teljesítésének helyzetét s az állami feladatok teljesítésében legjobban elmaradt községek papjainak aszerint, hogy melyik pap hogyan viszonyuk a békemozgalomhoz — megfelelő hangú levelet írtak és többekkel személyesen is elbeszélgettek ezekről a kérdésekről. A papi békemozgalomban résztvevő papoknak baráti hangon hívták fel a figyelmüket, hogy nekik, mint békepapoknak fokozottabb mértékben kell kivenniök részüket ebből a harcból s példával kell elöljárniok többi paptáreaik előtt. Ugyanakkor ezek figyelmét felhívták a szomszédos községek papjaira, akik nem békepapok, de figyelmeztessék azokat is az állnmmal szemben vállalt kötelességükre. Az elmúlt hónap folyamán kb. 15 község papjának írtak vagy személyesen beszélgettek ilyen értelemben, melynek meg is volt a hatása. A tokodi esperes plébános személyesen jött be az aulába s számolt be nekem is községe és kerületének községei helyzetéről. Elismerte, hogy az utóbbi időben kissé elhanyagolta ő maga is ezt a kérdést, de most újra akcióba lép, hogy kerülete úgy a mezőgazdasági munkákban, mint a begyűjtésekben újra jó helyezést érjen el. Még én is külön felhívtam figyelmét néhány községre. Hasonlóképpen számolt be a csolnoki esperes plébános is. A papi békebizottságnak e levelezési módszere elég nagy visszhangra talált s a békepapok megmozgatásával a hónap végefelé már mutatkozott is javulás e községek munkájában. Azt ugyan nehéz volna felmérni, hogy ez kinek az érdeme, n lényeg az, hogy a pnpok is beszéljenek a parasztság részére viszonylag még népszerűtlen kérdésekről s ha ezt elérjük, az akkor is eredmény részünkre, mert ezáltal is csökken népszerűsége a községben. Ezzel egyik-másik pap is tisztában van s ezért nem a leglelkesebb hívei az ilyenftjta békemunkának. Éppen ezért a legtöbb önszántából nem is sokat tesz ennek érdekében. Ezért szükséges az, hogy amint valamelyik községben valami terén elmaradás mutatkozik, nyomban figyelmeztessük. Hiányosság ebben a munkában egyrészt még az, hogy a békebizottság vezetői nem elég rugalmasak s így előfordul, hogy az egyébként legújabb adatok alapján a papok felé szóló figyelmeztetést csak napok múlva küldik ki, amikor is több esetben előfordul, hogy a községteljesítésében lényeges pozitív változás áll be, másrészt viszont a más megyék megbízottéitól kapott adatok régiek s mire a levelek kimennek, a papok válaszul azzal vágnak vissza, hogy „mit akartok, az én községem a legjobb a járásban” stb. Ezen az állapoton az elkövetkezendő hetekben változtatni fogok, mivel így több esetben magamat blamálom előttük. Hogy az állami feladatok tejesítésére való buzdításban az érdekelt pap munkáját a békebizottság megkönnyítse, a „Keresztiből a mezőgazdasági munkákra vonatkozó cikkgyűjteményeket, valamint az idevonatkozó Bzentírás idézetek gyűjteményeként megküldik. A pnpi békemozgalom kiszélesítésében feltétlen szerepet játszik Czapik beválasztása az Országos Béketanácsba. Éz megmutatkozik abban is, hogy azok a papok, akik ezidáig elég távol álltak a békemozgalomtól, most ehhez mind jobban igyekeznek közeledni. Nem vonatkozik ez természetesen azokra, akik a püspök vagy akár a kanonokok befolyása alatt állnak. Ezek az egyének szemmel láthatóan elszigetelik magukat a békemozgalomtól s mindinkább lelepleződnek. Ezek az alakok, ha beszélgetünk velük, igen szépeket mondanak s igyekeznek elhitetni azt, hogy ők az egyedüli igazi békepapok. Csak éppen ennek érdekében nem tesznek semmit, de annál inkább fokozzák a pasztorális tevékenységüket. Czapik résztvétele a békemozgalomban különösen azok felé volt jóhatással, akik eddig válaszúton álltak a békemozgalommal szemben. Ezek az eddig passzív szemlélők most mindinkább érdeklődnek és bekapcsolódnak a békepapok munkájába. Egyik ilyen pap volt a Nagymarosi esp.h. plébános is, aki hetekkel ezelőtt még nem állt ki nyíltan a papi békemozgalom mellett, a helyi'szervekkel is összeütközései voltak. Most beszél az állampolgári kötelességről, a tanáccsal h megjavult a kapcsolata. Egyébként a tanácsoknak a papokkal való kapcsolata az utóbbi időben általában megjavult, s mindjobban feladatokkal látják el őket. De fennáll a veszélye annak, hogy egyes helyeken, mint a nagymarosi tapasztalatom is mutatja, ha nem áll a tanácselnök a sarkára, könnyen a pap veheti irányítás alá a Lázár András AEH . míg 0061/1953.SZ. Szigorúan titkos! Készült 3 pld-ban. Gépelte: Lázár András Az ojtöSéS*'^éá&fiétfőn indult sorozafv&f&iltiFfádig a következő iratokat közöltük le: 1. Rákosi ^étníjpuspökök címmel az 19 buTau gusztus 19-én megtartott tárgyalás jegyzAupmmi írjedelmi okokból — négy nésjbesflfHA Vértcs-iigy feljegyzéseit (1950. okt^|4#Je.en,és Esztergomból (19S^'dé6 t|q>l 1952. dec. 31-ig); 4. Karácsony mákaJt^l’ámAkanap (Jelentés egyházi ü^talcrét 19ífc. december 31-ig); 5. A „gyilkos omjjiiólnmeplezésének’’ visszhangja (Jelfeof:á,J.95Íflanuár 31-ig); 6. Állami feladatok és hitoktatás (1&33. II. 1-től 28-ig); 7. AÍnkr^réíöJrei zarándoklat (1954. június 14.); 8. A Na*JflfOTt£«rmányprogram (1953* hdj? Az alábbiakban folytatjuk az akták közreÉna^|éi^ffl|)^szöveg- ésheíSfo^ Ä.jDwdtökkor igazítunk — helyesírási szempontbót&ÍlBl^^ííí»lB5ltt^»w^lfe?<*^t veszélyezteti. A főcímeket, az elkülönítés ceHi»ő k mlJntiilQi^' A mai anvagim-a^&ft héAOT tütnraartitJuw iratainak közlését átmenetileg befejeztük.
