Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-22 / 8140. szám

I MH-tudósitás_________________ A világkiállítás megrendezésének legbőszebb hívei sem állíthatják, hogy meggyőzte őket a napok han már bemutatkozott svájci szervezet, az úgynevezett Management Corpo­ration ajánlata, amelyet tegnap ha­rangoztak be a budapesti városhá­zán. A beköszöntőt Demszky Gábor főpolgármester mondta, hangsú­lyozva, hogy a főváros is érdekelt a dél-budapesti településfejlesztésben, amire a konzorcium is ajánlatot tett, csakhogy első lépcsőben az expó (megvalósítását helyezte előtérbe. Demszky emlékezetett arra, hogy a közgyűlés október lOén elvetette az expó tervét. Kopácsi Imre, a bázeli székhelyű szervezet képviselője ismertette az ajánlatot, amelynek értelmében 300 hektáron építenének létesítménye­ket, s a szervezést magánalapon, po­litikamentesen tudják elképzelni. Gulyás Imre a hollandiai, állító-j lag kétmilliárd dolláros forgalmú Ballast-Nedam igazgatója szerint az expó körüli konfliktus okai igen egyszerűek: soha nem ismerhették meg az emberek á létező változato­kat. Ezt azzal is megpróbálta alátá­masztani, hogy csoportjuk nem tud­ja, kivel tárgyaljon Budapesten. Ja­vasolta egy, a feladat vállalására al­kalmas szervezet felállítását, hiszen 15-20 éves munkáról lenne szó. Számításaik szerint a beruházáshoz első menetben mostani áron 70 mil­liárd forintra lenne szükség, a hiány­zó tőkét a csoport képes külföldön előteremteni. « Mikor tárgyalná újra a főváros? Felajánlotta, hogy a majdani részvénytársaságba a főváros a 300 hektárt aportként vigye be, az in­gatlanok értékét 25 százalékos részaránynak ismernék el, dé hogy végül is milyen feltételekkel, arról semmit nem hallhattunk. Minden­esetre a Managament Corporation négyezer munkahely megteremté­sét ígéri. Jelen volt két világcég, a Telemundi, valamint a svájci Schindler képviselője, akik a sevil­lai expónak is hivatalos szállítói és a pezsdítő hatásokat próbálták hangsúlyozni, miközben egy bécsi vendég azt állította, hogy az oszt­rák fővárosban a világkiállítást el­utasító népszavazás nyomán csök­kent a külföldiek befektető kedve, és ez most már az osztrák gazdaság dinamikájában is tetten érhető. Eltér István, a Főpolgármesteri Hivatal városfejlesztési ügyosztá­lyának vezetője cáfolta azt az állí­tást, hogy nincs kivel tárgyalni: ott vannak például ők és ott van két szakmai zsűri is. Hiányolta, hogy nem látható milyen anyagi elő­nyökkel jár a főváros számára, ha a területet a beruházó csoport rendel­kezésére bocsátja. Egy másik kér­désre, vajon miért az utolsó pilla­natban lépett porondra a Manage­ment Corporation, egész meglepő választ hallhatott a közönség: nem ők jöttek a 24. órában, hanem az it­teni döntések voltak túl gyorsak. A rendezvény után Kristóf Lász­ló, a főpolgármester tanácsadója lapunk kérdésére azt mondta, hogy ha ezek az ajánlatok és a mostaná­ban más cégektől érkező társaik komolyak lettek volna, a programi­roda beillesztette volna tanulmá­nyába, amelyet a parlamenti tör­vénytervezethez mellékel. A taná­csadó szerint a komolyságot teszi megkérdőjelezhetővé az is, hogy a bejelentkezés ennyire nyilvánosan történt, holott a komolyabb üzleti ajánlatokat általában titokban keze­lik és számításokkal támasztják alá. Az egyébként, hogy mai áron 70 milliárdosra becsülik a fejlesz­tést, azt mutatja, hogy a főváros ál­tal folyó áron emlegetett százmilli­­árd, amelyben szerepelt az a 18 milliárd is, amit nem a helyszínhez kötődő, hanem a városképet javító beruházásokra szántak volna, nem egy irreális szám. Egyébként a fő­polgármester azért adott helyet a rendezvénynek és nem véletlenül jelent meg, mert városfejlesztési elképzeléseiben a külföldi tőkének is szerepet szán. Csakhogy a város­fejlesztés és az expo egymástól el­választható és elválasztandó dol­gok. Baráth Etele, a Világkiállítási Programiroda vezetője kérdésünk­re elmondta, hogy az az építési terv, amelyet a Management Cor­poration tegnap a városházi díszte­remben maketten is bemutatott a tavaly decemberi zsűrizéskor az el­ső fordulóban kiesett. Egyébként mint a kormánybiztos mondta, a csoportnak tagja a svájci Prognos is, amely már tett komoly ajánlatot korábban, s ez úgy szólt, hogy az ingatlanok fejében felépítik az ex­pót, de infrastruktúrát nem építe­nek. Ez a javaslat azért bukott meg, mert akkor nem tudtak ma­guk mögé komoly finanszírozó csoportot állítani. Osszegezvé Ba­ráth Etele azt mondta, hogy a Prognosra számítani kell, szó sincs arról, hogy teljesen leírnák. A napokban meglehetősen összezavarodott expó ügyben az is felvetődött, hogy a főváros is újra­tárgyalhatná a kérdést. Erről kértünk véleményt Ungár Klárától, a fővárosi közgyűlés Fi­­desz-frakciójának vezetőjétől.’ A képviselőnőtől megtudtuk, hogy a testület belső szabályzata bizonyos feltételek mellett ugyan lehetővé teszi egy kérdés újratárgyalását, de a konkrét esetben erre nem lát semmi okot. A közgyűlés a parla­ment elé kerülő törvénytervezetet már véleményezte, ehhez képest pedig nincs a kormánynak új elő­terjesztése. Az önkormányzati tör­vény szerint véleményezési joga van a fővárosnak az őt érintő kér­désekben. Ha lesz új előterjesztés, azt majd nyilván megtárgyalja a közgyűlés is. A napokban színre lépett Mana­gement Co. Expo Budapest-Basel Részvénytársaság ajánlatáról, mi­szerint 70 milliárd forintot tudná­nak mozgósítani az expó megvaló­sítására, Ungár Klára a következő­ket mondta el: Tragikomikus, hogy ezekkel az urakkal, akik már egy éve is meg­jelentek az országban Baráth Etele akkoriban nem is állt szóba. A képviselőnő például leült velük be­szélgetni. Meglehetősen groteszk a felősséget a fővárosra hárítani, amikor a kormány programirodája egy évvel ezelőtt még nem tartotta eléggé komolynak ezeket az embe­reket. Egyébként a szóban forgó cégtől a fővároshoz olyan szándék, hogy milyen területet mire szeret­nének használni és mennyiért, soha nem érkezett. L. László János—Muzslai Zoltán Magyar Hírlap, 1991.okt.18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom