Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-15 / 8136. szám

H V G, 1991.szept.28. ÍL* KÖLTSÉGVETÉSI IRÁNYELVEK 1992 Az a rongyos régi Szeptember végére tervezi a kormány, hogy a képviselőháznak beteijeszti ja­vaslatait az 1992. évi költségvetési irányelvekről. A tervezett államháztartási reform késlekedése miatt azonban ez még nem „rendszerváltó” büdzsé. A tisztességes adófizetőknek jövőre már azért is többet kellene befizetniük az államkasszába, hogy az Adó- és Pénz­­úgvi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség az adót elbliccelőktől megpróbálhassa beszedni az államkassza járandóságát, ami az idén hozzávetőleg már 50 milliárd forint Ez azon a sajtótá­jékoztatón derült ki, amelvet a Pénzügy­minisztérium vezető munkatársai tartot­tak a múlt héten abból az alkalomból, hogv szeptember 19-én másodszorra tár­gyalta a kormány az 1992. évi költségve­tési iránvelveket, majd egyeztetésre visszaadta a gazdasági kabinetnek. Maga a kormány sem jár azonban jó példával elöl a jogállam tiszteletében. Nem tudni ugyan, ka kit vitt jégre - vajon Kupa Mihály pénzügvminiszter-e a kor­­mánvt. amikor az 1992. évi költségvetési irányelvek első változatát csak annak au­gusztus 29-i ülésére terjesztette elő. nem hagyva időt a fiskális elképzelésektől el­térő javaslatok megvitatására, vagv a kormánv tudatosan sza­botálta el a költségvetési iránv­latára - fogadott el az Országgvűlés, men a Pénzügyminisztérium munkatársai első nekifutásra már részletes költségvetést készítettek. így azután a kormánv szep­tember végéig prezentálni tudja majd a minisztériumok költségvetési keretszá­mait, október végéig részletes előiránvza­­taikat, a következő évi állami költségve­tésről szóló törvényjavaslatot pedig no­vember 15-ig. Csupán a tartalom szenved csorbát, de annak kialakítása a .politikacsiná­lók”, a kormány, nem pedig a „techni­kusok", a közigazgatási alkalmazottak dolga. A parlament tavalv azt a jogot vindikálta magának, hogv az 1992. évi költségvetés tárgyalásakor ne csak a részleteket toldozza-foldozza. hanem a költségvetési irányelvek tárgyalásával maga határozza meg a kormánv 1992. évi gazdaságpolitikájának irányvonalát. Most pedig a kormánv azzal csorbítja a parlament e jogát, hogy olyan időpont­elvek augusztus 31-ig kötelező országgyűlési előteijesztését -, a végeredmény egy: a kormány nem teljesítette törvény szabta kötelességét. Ráadásul ezt a képviselőháznak nem is je- j lezte, sőt ezzel az .Miami Szám­vevőszék - az Országgvűlés el­lenőrző szerve - is adós ma- j radt. Az pedig külön sajnálni való, hogy a késedelem miatt egveden képviselő sem inter­pellált a parlamentben, holott már tavalv, az 1991. évi költ­ségvetés előkészítése kapcsán kiderült, hogy reális kóltségve- j tést csak a társadalommal folv- • taton hosszas és nyílt párbe­szédben lehet kikínlódni. Valószínűleg mégsem borul j fel a jövő évi költségvetés elő­készítésének az a technikai menete, araelvet tavaly télen - Békési László expénzügymi­­niszter, MSZP-képviselő javas­ban vonja csak be az Országgyűlést a költségvetési tervezési munkálatokba, amikor a képviselők már pusztán a rész­letkérdésekben dönthetnek. Félő, hogy a kormány azért nem ter­jesztette időben a képviselőház elé gaz­daságpolitikája fő irányvonalát, men ilvennel nem is rendelkezik. A helyzet ma sem sokban különbözik a múlt év vé­gitől, amikor is, tavalv télen, Rabár Fe­renc pénzügyminiszter és Matolcsv György kabinetfőnök búcsújakor - állító­lag csupán szeméi vés párviadaluk miatt - nem volt a kormánynak a szociális piac­­gazdaságra történő átálláshoz konkré­tan hasznosítható egységes gazdaságpoli­tikája. s ezért a büdzsé tervezése döntő­en abból állt, hogy az előző évi kiadást növelték kisebb-nagvobb mértékben, s ezekhez rendelték hozzá a bevételeket. A liberális hajlamokat mutató Kupa­­program mögé mindeddig nem állt oda egységesen a kormánv, az elmúlt hóna­pok java Kupa és Kádár miniszterek pen­­gecsattogtatásával telt el. Eközben a kez­detben figyelemre méltó népszerűség­nek örvendő Kupa Mihálv is elszalasz­tottá az alkalmat, hogy egvszer már túl­jusson az ország a kellemeden. nehéz lé­péseken, sőt ezek elől 1992-re a politikus Kupa Mihálv is megpróbál kitérni. Semmi sem lett a kinevezésekor ígért ál­lamháztartási reformból, abból, hogv az idén megállapodás szüleuk a kormányban az állam gazda­sági szerepvállalásának mér­sékléséről, men csak így csök­kenhetne a jóléti államokénál is kiterjedtebb költségvetési elosztás. Márpedig ha a kor­mánv nem tud egységes kon­cepcióra jutni például abban a kérdésben, hogy miiven ménékben vonul vissza a gaz­daság közveden támogatási-, tói, miiven oktatási és egész­ségügyi rendszert képes a jö­vőben is finanszírozni, akkor semmi csoda nincs abban, hogy a Pénzúgyminiszténum munkatársai a szokásos farig­csálásokkal készítik a költség­­vetést. Ráadásul az utóbbi időben töbö jele van annak - például Csurka István szélsóségesjobb­­oldali MDF-képviselő nyűt ki­rohanása, miszerint „a Magyar Nemzed Bank sem lehet állam az államban" -, hogy a színfa­lak mögött folyó via ma már'

Next

/
Oldalképek
Tartalom