Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-10 / 8134. szám
Magyar Nemzet, 1991.okt.7. „Térségben kell gondolkodnunk” Antall József a magyar vélemények fogadtatásáról (Tudósítónktól) WASHINGTON - Amerikai látogatása végén Antall József a magyar tudósítóknak kifejtette a megbeszélésein szerzett benyomásait, s úgy vélte, hallgatnak szavunkra és érdekeinket akkor tudjuk legjobban képviselni, ha a térségünk problémakörébe helyezzük Nem lehet csak a mi kis országunkra hivatkozni, Magyarországot úgy lehet jól képviselni, ha a: egész térség problémáit világítjuk meg, és ügyünket is úgy szolgáljuk a legjobban, ha térségben, európai dimenziókban gondolkodunk - hangoztatta Antall pár órával azelőtt, hogy Washingtonból a krakkói hánmas csúcsra indult volna, s már utolsó, a volt nemzetbiztonsági tanácsadóval, Zbigniew Brzezinskivel folytatott eszmecseréjét követően. Az értesülések szerint nagyon átfogó és - a térségünket alaposan ismerő lengyel-amerikai elemzőhöz illően - alapos beszélgetésről távozván, Brzezinski „abszolút helyesnek” és „időszerűnek” minősítette, hogy a NATO - mint Antall is szorgalmazta - terjessze ki védőpajzsát Kelet-Európa új demokráciáira, alakítson ki velük intézményes kapcsolatokat. Antall minden jel szerint tisztában volt vele, hogy az egyedüü világhatalom kormányának politikáját elemzéseivel legfeljebb befolyásolhatja, de nem alakíthatja, s éppen ezért véli erre a legcélravezetőbb módszernek, ha „térségben gondolkodva” fejti ki nézeteit Kormányfőnk ugyanis azt tapasztalta, hogy az Egyesült Államok „nagyon óvatos” Kelet-Közép-Európa, de általában is földrészünk esetében .Jíözvetleniil beavatkozni". s még inkább érvényes ez Jugoszláviára. Antall azonban azt tekintette feladatának, hogy a magunk módján siettessük az egységes nemzetközi fellépést, mert szerinte csak akkor válik világossá a szerb és katonai vezetésnek, hogy ,nincs kiút”, tehát nem lehet a világot kész helyzet elé állítani. Lapunk kérdésére hangoztatta a kormányfő, hogy ő elsősorban a térség destabilizálódásának elkerülése végett sürgeti a „modellértékű" megoldást Jugoszláviában, nehogy „a megmaradó konzervatív kommunista bázis veszélyt jelenthessen”, s ,nehogy mindez megismétlődjön .nagyban”, vagyis a Szovjetunióban”. Ha a világ nem tanúsítja a kellő eltökéltségét, az negatív üzenetet jelentene - véli teljes határozottsággal a magyar miniszterelnök. Hiszen az eltökéltség és egységes fellépés hiánya téves számításokhoz, „a két világháború közti szövetségi rendszerek - 45 év után teljesen indokolatlan - rekonstrukciójával kapcsolatos ábrándokhoz vezethet”. Antall mindenesetre azt a benyomást szerezte, hogy az amerikai vezető körök „érzik e válság súlyosságát”, s igazolva látja kormánya ezt minden fórumon szorgalmazó törekvéseit Mint megjegyezte, amerikai látogatása során beszélgetőpartnerei kifejezetten bíztattak rá, „minél magasabb szinten” fejtse ki megoldási elképzeléseinket hiszen nem volt olyan eszmecseréje, amelyen ez a téma ne lett volna az előtérben. Felidézve a NATO és az amerikaiak európai jelenlétét kezdettől fogva határozottan igénylő magyar külpolitika lépéseit. Antall ismét hangsúlyozta, hogy térségünkben az átalakítandó atlanti szervezetnek egyértelműen stabilizáló hatása lehet”, aminthogy szerinte az egységes Németország túlsúlyával kapcsolatos félelmeket is e szövetségi rendszer léte oszlathatja el a leginkább. A magyar kormányfő nem mulasztotta el megemlíteni, hogy térségük már az Öböl-háborúban is teret adott a NATO-hatalmak légihídjának, s Antall gondol a közel-keleti összefüggésekre is, amelyek ugyancsak indokolják a biztonsági ernyő' kiterjesztését Kelet-Európára. S úgy vélte, e tekintetben „látható is változás az amerikai és nyugat-európai gondolkodásban", példaként az ismét melegen üdvözölt Baker-Genscher nyilatkozatra utalt. Különben a magyar miniszterelnök elmondta, hogy még októberben előadást tart majd Brüsszelben e kérdéskörrel, tehát kifejti: „a NATO-nak vállalnia kell térségünket”, hiszen ezt immár Moszkvában is másként ítélik meg. Avar János
