Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Magyar Hírlap, 1991.okt.4.

Fodor Gábor: a vallásosság nem politikai kategória

Egyházak nélkül nincs modem Magyarország

„Meglehetősen rázós területen kaptam feladatot — véli Fodor Gábor —, mikor a parlament emberjogi, kisebbség- és vallásügyi bizottságának elnöke lettem.” Vallásügyben nemcsak az elmúlt évekből örökölt számos feszültség jelent nehézséget, hanem az az újonnan felmerülő vélemény is, amely azonosítani kívánja a liberalizmust a kereszténység elutasításával.

A katolikus családból származó Fodor Gábort, a Fidesz országgyűlési képviselőjét arról kérdeztük, hogyan látja ma az egy házak helyzetét a magyar politikai életben, milyennek ítéli a liberalizmus és a kereszténység viszonyát.

— Úgy vélem, a vallásosság nem politikai kategória. A keresztény kultúra eszméit minden párt képviseli valamilyen formában, így van ez Magyarországon is. Nemzetközileg éppúgy igaz, hogy a kereszténydemokrata pártokat sem kimondottan az egyház iránti elkötelezettség teszi kereszténnyé. Esetükben inkább egyfajta tradícióra, konzervativizmusra utal a jelző. Sok vallásos ember keres meg engem is, jó részük fiatal, akik szavazás esetén a liberálisokra adnák voksukat. Éppen ezért nehezedik nagyon komoly nyomás többükre, amikor egyházuk politikai állásfoglalásban kötelezi el magát egy párt mellett. Valójában a hívőkre nem lehet azt mondani, hogy mind konzervatívok vagy mind liberálisok lennének. Ez a bélyeg ugyanolyan értelmetlen, mintha mondjuk a hazai szlovákokról kijelenteném: közülük mind konzervatív.

— Belügyminiszterünk nemrég kijelentette egy vidéki keresztény-* demokrata-nagygyűlésen: végre tudomásul kell vennünk, csak egy Európa létezik, és ez a keresztény Európa, nekünk is ehhez kell kapcsolódnunk. Ön hogyan értelmezi a megállapítást?

— Merész kijelentés. Nagyon nehéz lenne meghatározni, mi is Európa, ezzel írók. filozófusok is sokat küszködrek... Biztos vagyok abban, hogy az európaiságnak nélkülözhetetlen része a kereszténység. Nem hiszem viszont, hogy földrészünk valami totaliter fogalommal jellemezhető volna. Ha például azt állítanám, hogy Európa a protestáns etika hazája, egyszerűen nem lenne igaz. Szerintem

éppen a sok ideológia, világnézet egymás mellett élése volt eddig is jellemző, amelyek közt nyilvánvalóan jelentős a kereszténység szerepe. Ha már összefoglaló fogalomra lenne szükség, talán a toleranciát emelném ki. Tapasztalataim szerint egyébként magán a kereszténységen belül is elég erős nézeteltérések vannak.

— Hogyan látja a Magyarországon jelenleg működő 38 felekezet helyzetét? Mit tart kívánatosnak velük kapcsolatban?

— Úgy vélem, kulcsfontosságú követelmény az egyház és az áilam szétválasztása. Talán magukra az egyházakra nézve jelent a leginkább veszélyt, ha az éppen kormányzó politikai erőhöz kötik sorsukat hosszú távon. A politikai erőviszonyok lényegéből következik az állandó változás — egy egyház saját magát szolgáltatja ki ennek, amikor az aktuálisan vezető pártok mellé áll teljes súlyával. Szerintem hoszabb távon sokkal biztosabb az államtól függetlenül, a saját törvényszerűségei alapján működő egyháznak lenni. Egyébként ez a kérdés még nem zárult le Magyarországon, hiszen a felekezetek ma is függenek a költségvetéstől: a kormány az egyházi ingatlanok tárgyalása során maga is ígéret tett egy új, az egyházak működőképességével foglalkozó törvénytervezet benyújtására.

Azért is fontos lenne tisztázni ezt a kérdést, mert, ahogy látszik, az egyházak ma saját belső gondjaikkal is küszködnek. Sok a régi ember, akik mögött már nincs bizalom, kevés a széles látókörű, jól képzett vezető, egyszerűen az elmúlt évek kontraszelekciója miatt, s a nagy egyházak éppen méretüknél fogva nehezen mozdulnak. Ráadásul érezhető egy meglehetősen negatív tendencia is, főleg a nagyobb egyházakban. Úgy tűnik, mintha a retrográdabb, konzervatív réteg erősödne meg a vezetésben, a gondolkodó réteg rovására. Félő, hogy az így átalakuló felekezetek nem lesznek képesek megtartani a fiatalokat. Nagyon rossz ízű állóháború alakulhat ki ebben az esetben a hívők között. Pedig a modem Magyarország nem képzelhető el az egyházak aktív működése nélkül.

• Ó-Varga Judit