Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)
1991-10-01 / 8128. szám
új Magyarország, 1991.szept.24. ß Szerbia és a szabadság barátai Rochenbaurer Zoltán fideszes képviselő úgy nyilatkozott az Újvidéki Televízióban, hogy a magyar kormány nem mindig mond igazat, és a fegyvereladási ügyre célozva kijelentette: .Egy ilyen botrány kipattanása után az európai normák szerint a külügyminiszternek le kellett volna mondania." Ez a nyilatkozat is mutatja, hogy szükséges még egyszer végiggondolni a jugoszláviai válságot; és a magyar ellenzék viselkedését ezzel kapcsolatban. Jugoszlávia az első világháború után keletkezett mesterséges állam. Két világot zár magába: egy közép-európait és egy balkánit. A kommunizmus összeomlása szükségszerűen a felszínre hozta a Jugoszláviában élő nemzetek közötti ellentéteket. Horvátország szabad választásokon demokratikus kormányt juttatott hatalomra - ez nem is lehetett másként. A kommunizmus idegen eszme volt Horvátországban, amelyet csak fegyverekkel lehetett meghonosítani. Szerbiában egészen más a helyzet. Mint mindenütt azokon a területeken, ahol a nyugati kereszténység nem tudott elterjedni, Szerbiában is korlátozottan szabad választásokat tartottak, és a volt kommunista erők megtartották a hatalmat. Szerbiában a hatalom közelében olyan, erők vannak, amelyek a kommunizmust ötvözik a szerb birodalmi nacionalizmus eszméjével. Emlékezzünk a jugoszláv néphadsereg januán nyilatkozatára, amelyben nyíltan kiálltak a szocializmus és a „titói Jugoszlávia" mellett. Ezek az.urak nyilvánvalóan úgy gondolnak Jugoszláviára, mint szerb impériumra, és el vannak szánva arra. hogy ezt a szerb birodalmat megvédelmezik, sőt tökéletesítik. Jól emlékszünk a koszovói regresszióra, de arra is, hogy a Vajdaságot megfosztották autonómiájától, és betagolták a szerb államba. Ezt a lépést semmiképpen sem tekinthetjük barátságosnak, hiszen az egyetlen célja éppen az, hogy megakadályozza a négyszázezres magyar kisebbség hatékony képviseletét a törvényhozásban. A fegyverek eladása Ebben á helyzetben került sor arra, hogy a demokratikusan megválasztott horvát kormány tavaly Ősszel tíz országtól vásárolt különböző fegyvereket, köztük -Csehszlovákiától is. Magyarország is eladott tízezer géppisztolyt Horvátországnak. A kormány nyilván mérlegelte, hogy ezzel e kicsiny gazdasági üzlettel mit ■nyerhetés vrit veszíthet politikailag: Gondolom, .arpérleg egyik seroenyójébe. került az -a tény, hogy ennek a lépesnek a szerb vezetés nem fog örülni, márpedig a Szerbiához való jó viszony nagyon fontos Magyarországnak, éppen a területén élő négyszázezer ma gyar-miatt. Égy jó viszonyhoz viszont két partner kell A későbbi eSedmények fényében pedig úgy látszik, a szerb vezetés jó szándéka legalábbis kétségbe vonlható. * Ma már föltehető a kérdés: szólt-e valami a fegyvereladás ellen? Hiszen csak azt veszíthettük el, ami úgysem volt a mienk: Szerbia jóindulata. L Ugyanakkor nagyon sok minden szólt a fegyvereladás mellett. Nézzünk meg •néhány okot felsorolásszerűen! ... • 2. Másfélmillió dollár ugyan kis pénz. de azért pénz. 2. Horvátország demokrácia-ezt a demokráciát veszély fenyegette, később a veszélyből valóságos támadás lett. Ha Magyarország megtagadja a fegyverek eladását, akkor ezzel cserbenhagy eg}’ demokráciát. 3. Remélhettük, remélhetjük ma is, hogy a fegyvereladás után radikálisan megjavul a magyar-horvát viszony, és ahogy Ausztriával, úgyHorvátországgal is lezárhatjuk a múlt (óvódásait, és megteremthetjük azt az őszinte, baráti viszonyt, amelyre Magyarország valamennyi szomszédjával törekszik. 4. Biztosak lehetünk abban, hogy a horvát demokrácia meg fogja adni a maar kisebbségnek mindazokat a jogot, amelyeket a magyarországi horvát kisebbség megkap. 5. Horvátország gazdaságilag is fontos partnere Magyarországnak Horvátországban van a legközelebbi tengeri kikötő és itt van az Adna olajvezeték is. A fegyverek eladásának megtagadását nemcsak Horvátország, hanem Szlovénia .is barátságtalan lépésnek tekintette volna. . A magyar kormány valószínűleg mindezeket figyelembe vette, amikor meghozta döntését a fegyvereladásról. A I tízezer Kalasnvikov leszállítását Magvar: ország titokban akarta tartani, erre két jó oka is lehetett. Egyrészt talán a hón át kormány kívánságának a figyelembe vétele, másrészt pedig Magyarország sem akkor, sem azóta nem kívánta Szerbiát elidegeníteni. Sajnos, január elején egyes szerb vezető körök, amelyekben jelentős szerepet játszanak a jugoszláv hadsereg és hírszerzés vezetői, olvan döntést hoztak, hogy a szerb lakosságot félrevezetve háborús pszichózist alakítsanak ki. A háború célpontja Horvátország és Szlovénia volt, de a náborús hangulat kialakításához szükségük volt a külső fenyegetés látszatára is. Földrajzi és történelmi okokból egyaránt Magyarországra esett a választásuk. Nyilvánvaló, hogy már ekkor elszánták magukat a háborúra, mert különben aligha vádolták volna meg az egész világot szerb- és szodalizmusellenes összeesküvéssel. Nyilván úgy számítottak, hogy katonai fellépésük nyomán elkerülhetetlen a Nyugat elítélő reakciója, tehátnyugod tan megkockáztathatják, hogy Magyarországot a Negyedik Birodalom előkészítőjének aposztrofálják. Egyetlen állam sem engedheti meg magának ezt a hangot, ha nincs a végsőkig elszánva, különösen nem a világ legerősebb hatalmával szemben, illetve Európa legnagyobb nemzetével szemben. Ugyanakkor a frazeológiából az is egyértelműen kiderül, hogy hol számítottak külpolitikai támogatásra a szerb impérium eme szervezői. Világméretű szocialistaellenes összeesküvés, CIA, Negyedik Birodalom - mindezek a szovjet propaganda mitologikus szörnyei. A nyilvánvaló párhuzam a Szovjetunió és Jugoszlávia között valószínűleg sok janajevistát a szerb vezetés támogatására buzdított. Az sem lehetetlen, hogy a szerb kémszolgálat - amely valószínűleg a legjobb az egész térségben- tudhatott valamit a készülő szovjet államcsínyről. Furcsa „szövetség" Eyen vagy ehhez hasonló megfontolások után készítették el a szerb hírszerzés propagandistái azt a filmet, amely január 25- 'én egy elképesztő kampány kezdetének ^bizonyult. Ez a „dokumentum"-film, .amelynek céliát az előzőekben már tisztáztuk, egyetlen igaz mozzanat köré csoportosított hazugások gyűjteménye volt. Ennek a filmnek a tartalma egyszerűen az volt, hogy a magyar határ és a magyar fegyverraktárak nyitva állnak a horvát ok előtt, akik így készülnek fel a szerbek lecvilkolására. Az ezt követő szerb sajtókampány szerkesztői fő céljaik mellett hogy Magyarországot teszik meg bűnbaknak Horvátország felfegyverzéséért. |Ez a léj>és már közvetlen előkészítése | volt a későbbi katonai intervenciónak. Propagandájukkal azt kívánták elérni,
