Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Népszabadság, 1991.okt.4 ^ i n < .•) * ——————-----------------------------------------------------­Göncz Árpád nem írta alá az RTV-alelnökök kinevezését Új dokumentumokat kér a köztársasági elnök Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön közölte állás- ' pontját a rádió és a tévé aleinökeire vonatkozó miniszter­elnöki előterjesztéssel kapcsolatban. Egyelőre nem döntött, és a kormánytól az intézmények hatályos működési szabályzatát kérte, hogy felelősséggel határozhasson. Munkatársaink jelen­tései alapján ismertetjük e lépés visszhangját, a pártok állás­pontját, a rádió és a tévé elnökének véleményét. — Alkotmányos mérlegelési jogkörömmel élve megkezdtem a miniszterelnök úr kinevezé­si előterjesztésének vizsgála­tát — mondta Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Frank Róbertnek, az MTI ! munkatársának érdeklődésére! csütörtökön kora délután. A távirati iroda a rádió és a te­levízió alelnökeinek kinevezé­sével kapcsolatban tudakolta a köztársasági elnök szándé­kait. — Egyelőre nem vagyok ab- ! ban a helyzetben, hogy fele- • lő&séggel, megalapozottan döntsék, mert az érintett in- • tézmények hatályos szerveze­ti-működési szabályzatát nem ; ismerem, és ezért nem álla­píthatom meg, hogy a kine­vezendő alelnökök feladat- és j hatásköre mire terjed ki, és i hogyan viszonyul a pártközi j konszenzus alapján kinevezett elnökök feladat- és hatáskö- j réhez. Mindaddig, amíg e ! tárgyban meggyőző dokumen- i tumokkal nem rendelkezem, nem áll módomban megítél­ni, hogy a kinevezések nem okoznak-e olyan belső konf­liktusokat, amely a maguk összességében súlyosan veszé­lyeztethetik az államszerve­zet demokratikus működését. Levélben fordultam a minisz­terelnök úrhoz, hogy a mér­legeléshez szükséges hatályos szervezeti-működési szabály­zatokat küldje meg részem­re — tájékoztatta Göncz Ár­pád az MTI-t. * Újságírókkal találkozva Göncz Árpád hangoztatta: addig nem írhatja alá a kinevezéseket, amíg pontosan ő sem ismeri a nemzeti médiák szervezeti és működési szabályzatát. A kér­dés azért is kényes, mert a nemzeti médiák legutolsó mű­ködési és szervezeti szabályza­tát még 1974-ben Aczél György elgondolásai alapján dolgoz­ták ki. Ebben a kérdésben igazi megoldást a médiatörvény mi­előbbi elfogadása hozna, és a köztársasági elnök felajánlot­ta segítségét a törvény megal­kotásához szükséges konszen­zus eléréséhez. A nemzeti mé­diák kérdését, az alelnökök ki­nevezését nem szabad úgy ér­telmezni, hogy az elnök vagy a kormányzat győzelme volna, egyiké sem — hangoztatta. A médiatörvény csak a nép ér­dekét szolgálhatja, azét a né­pét, amelynek birtokolnia kell a televíziót és a rádiót. A mé­diáknak minden párttól, így az , MDF-től és az SZDSZ-töl is ; függetlennek kell lenniük. A j beszélgetés során ugyanakkor a köztársaság elnöke éreztette I azt is — s ez egy korábbi, a 1 kormányfőhöz szóló leveléből is kitűnt —, hogy nem ért egyet az alelnökök személyére tett javaslatokkal. Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtök délutáni köz­lése a további mérlegelés szük­ségességéről eltérő és eseten­ként egymással homlokegyene­sen ellentétes kommentárokra adott alkalmat. Az ellenzéki pártok képviselői megértik az államfő lépését, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a kormánypár­tok, mindenekelőtt az MDF, semmiképpen sem tudnak egyetérteni a halasztó jellegű elhatározással. Seszták László (KDNP) kije­lentette, hogy mivel az Alkot­mánybíróság döntése minden­kire nézve kötelező érvényű, meglepő, hogy a köztársasági elnök most újabb és más ter­mészetű kifogással hozakodik elő. Ugyanis a csupán előtte ismeretlen szervezeti és műkö­dési szabályzatok bekérését már az előző indokolásánál is szóvá tehette volna. Mivel ezt akkor nem tette meg, ezért egyértelmű, hogy az elnök úr időhúzásra törekszik — véle­kedett a KDNP képviselője. Kulin Ferenc (MDF), a kul­turális bizottság elnöke kije­lentette, hogy jelenleg sem a tévének, sem a rádiónak nincs érvényben levő szervezeti-mű­ködési szabályzata, mert amit a két média elnökei előterjesz­tettek, azt a miniszterelnök el­utasította. ,,A régi szervezeti, működési szabályzatban vi­szont szerepelnek az alelnöki • posztnak megfelelő elnökhe- ( lyettesek. Egyébként pedig törvény született az alelnökök kinevezéséről, és a törvény mindenképpen magasabb ren­dű jogszabály, mint jelen eset­ben a tévé vagy a rádió mű­ködési szabályzata." Hozzátet­te, Göncz számára biztosított a határidőhöz nem kötött mérle­gelési jog, és ő él ezzel. Simon Tamásné (FKGP) hangsúlyozta: az Alkotmány­­bíróság döntésében nem volt szó szervezeti-működési sza­bályzatról. „Ez azonban csu­pán egyeztetési kérdés .. Orbán Viktor (Fidesz) a ki­alakult helyzetet abszurdnak nevezte, és hozzátette, ahogy ezt a Fidesz jogászai többször kifejtették, még a „gyenge” köztársasági elnök és a mi­niszterelnök viszonyát sem le­het jogszabályi formában sza­bályozni. „A két közjogi mél­tóság között konszenzusnak kell születnie. Politikai udva­riatlanságra vall, hogy Antall József másodszor is ugyanazo­kat kívánta kinevezni tévé- és rádióalelnököknek, s Göncz Ár­pádnak nem maradt más vá­lasztása, becsülete, szavahihe­tősége elvesztése nélkül, mint amit tett. A konszenzus létre­jötte mindenképp fontos, mert nem kívánatos, hogy a két köz­jogi méltóság ellentéte alkot­mányos válságba sodorja az országot. Mind Fodor István, a függet­len képviselők csoportvezetője, mind Gól Zoltán, az MSZP frakcióvezetője hangoztatta, logikus, hogyha a köztársaság elnöke él mérlegelési jogköré­vel. Gál egyebek közt ezt mon­dotta: „A köztársasági elnök levele, amelyben első ízben megtagadta az alelnökök kine­vezését, lehetőséget biztosított volna egy átmeneti megoldás­ra. Ehelyett ismert a kormány magatartása... A Szocialista Párt kész lenne részt venni egy olyan politikai fórumon, ahol a feszültség fokozódását megakadályozandó a kiegyezés szándékával rendeznék a kér­dést.” Haraszti Miklós, az SZDSZ képviselője a parlament kultu­rális bizottságának tagja ér­deklődésünkre a következőket válaszolta: — Ügy látszik, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom