Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-09 / 8133. szám

Népszabadság, 1991.okt.4.

ANTALL JÓZSEF WASHINGTONBAN

Megerősített bizalom

(Washingtoni tudósítónktól.)

A bizalmat megerősítették — jelentette ki a Népszabadság tudósítójának Antall József a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásairól távozóban.

A miniszterelnök tíz nappal a Valutaalap esedékes bangkoki közgyűlése előtt kereste fel a nemzetközi pénzügyi szervezet székházát, ahol — az előkészületek közepette európai körúton tartózkodó francia Camdessus vezérigazgató távollétében — Richard Erbbel, a Valutaalap (amerikai) második emberével találkozott, aki az igazgatótanács által vezetett ülését szakította meg a háromnegyed órás eszmecsere kedvéért.

Az ilyenkor szokásos fényképezési percekben Antall József máris a tárgyra térve, jelezte házigazdájának, hogy látogatása célja: előmozdítani, hogy megerősödjék a bizalom Magyarország iránt. Erre a beszélgetésre utalva kérdezte a Népszabadság tudósítója utóbb Antall miniszterelnököt:

— Megkaptuk-e a bizalom megerősítését a Nemzetközi Valutaalaptól?

— Megkaptuk — mondta a miniszterelnök. — Erb úr a magyar gazdaság exportképességét pozitív elemként külön is kiemelte. A kritikus pont a költségvetési deficit.

— Ez mit jelent?

— Itt lesz vita. De ezt otthon kell megoldani. A tágítható kereteket ismerjük. Mindig is az a probléma, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermelünk és el is tudunk adni. Az egészségügy, a hadsereg. a közrend védelme, a közlekedés, az infrastruktúra nagy

költségvetési kiadásokkal jár. Ezzel számolni kell, de ez óhatatlanul növeli a deficitet. Az a kérdés, mekkora az, ami még a kezelhető keretek között van, nincs inflációgerjesztő hatása és nem káros a gazdaság növekedésére.

A miniszterelnök, aki Erb

vezérigazgató-helyettessel folytatott beszélgetését maga is azzal kezdte: nem kíván rózsaszínű képet festeni Magyarországról, hiszen a valóságot a Valutaalap is tanulmányozza és ismeri, kérdésünkre még elmondta:

— A Nemzetközi Valutaalapnál reálisan látják a mi helyzetünket. De — és ezt Erb úr aláhúzta — fontos, hogy mi magunk világosan látjuk azt. A Valutaalap számára ugyanis megnyugtató, hogy egy ország vezetői tisztában vannak az illető ország helyzetével. Akkor még alkudni is lehetséges — jegyezte meg Antall József.

Előzőleg a miniszterelnök — a Valutaalapéval szemközti székházban — Lewis Prestonnal, a Világbank elnökével folytatott tárgyalásokat. Ezekről utóbb újságíróknak — köztük a Népszabadság tudósítójának — nyilatkozva elmondta, hogy Preston elnök, akivel e tisztében ez volt az első magas szintű, személyes magyar kapcsolatfelvétel, megelégedését fejezte ki a kormány által folytatott gazdaságpolitikával, hozzáfűzte, hogy az eredményeket más országokéval öszszevetve is elismerésre méltónak tartja. A Világbank elnöke megerősítette, hogy folytatják a Magyarországnak eddig nyújtott támogatást. A konkrét tervekkel, hitelekkel kapcsolatos tárgyalás azonban természetesen a szakemberek dolga lesz.

A miniszterelnök — akit e tárgyalásaira elkísért a bankszakemberként is ismert Tar Pál, kijelölt washingtoni magyar nagykövet — elmondta még, hogy a Világbank elnöke úgy vélte: fontos lenne, ha Magyarország egyfajta húzóországgá válnék a térségben. Hozzátette, hogy a Világbank tisztában van a régió problémáival, így a jugoszláv helyzettel és a potenciális veszélyekkel is, és támogatja, hogy Magyarországnak megmaradjon a stabilitása. De ez rajtunk is múlik — jegyezte meg Antall József.

Az időkülönbség miatt már csütörtök hajnal volt, amikor a miniszterelnök a külpolitikai tanács vacsoráján megtartotta Közép- és Kelet-Európa: Instabilitás vagy stabilitás című előadását, majd válaszolt az aktív és volt vezető kormánytisztviselőkből, kutatókból álló közönség kérdéseire. A publikum soraiban voltak többek között Hartmann és Ridgway volt külügyminiszter-helyettesek, Sonnenfeldt, egykor Kissinger oldalán vezető fehér házi és külügyminisztériumi tanácsadó.

Antall József előadása ízelítőt adott abból a gondolatmenetből, amelyet Jugoszláviát illetően — mint korábban maga utalt rá — ki készül fejteni Bush elnökkel pénteken esedékes eszmecseréjén, illetve a térség iránt volt belgrádi nagykövetként és a kelet-európai segélyprogramok tárcaközi koordinátoraként megkülönböztetett érdeklődést tanúsító Eagleburger első külügyminiszter-helyettessel csütörtökön, lapunk zárta utáni, közös vacsoráján. (Erre hivatalos volt Jeszenszky Géza külügyminiszter is, aki előzőleg egy napra Kanadába utazott, hogy ottani kollégájával tárgyaljon, és aláírja a két ország beruházásvédelmi megállapodását.)

A miniszterelnök azt mondta, hogy Jugoszlávia az európai integráció próbaköve lehet, s az ottani események különös súllyal figyelmeztetnek arra, hogy a kisebbségi kérdés egyúttal biztonsági probléma is. Habár tudatában vagyunk annak, hogy önnön biztonsági helyzetünkért magunk vagyunk a felelősek, a nemzetközi biztonságot oszthatatlan- I nak tekintjük. Mivel még hiá, nyoznak a globális biztonsági garanciák, és a hatékony nemzetek feletti szervezetek még csak bontakozóban vannak, reménységünk a nyugati világban és mindenekelőtt az Egyesült Államokban van. Utalva arra, hogy a NATO — korábbi — koppenhágai nyilatkozata mekkora megnyugtatást jelentett Magyarország számára a szovjet puccs fenyegető napjaiban, a miniszterelnök kiemelte: Most hasonló — aktív szolidaritást kifejező — intézkedést szeretnénk a jugoszláv válság kapcsán is. Ugyanakkor jelezte: bármennyire kész lenne is Magyarország a maga részéről elfogadni egy védőpajzs kiterjesztését, NATO-tagsá-