Hungarian Press Survey, 1991. október (8128-8146. szám)

1991-10-01 / 8128. szám

Új Magyarország, 1991.szept.24. /r Pergőtűzben: Kónya Imre Európába - de mindahányan Lapunk munkatársa két évvel ezelőtt Győzelemre születünk... címmel riport­könyvet írt a Független Jogász Fórum alapítójáról, az Ellenzéki Kerekasztal szóvivőjéről. Kónya Imre most - augusztusban kelt és nem a közönségnek szánt, de végül nyilvánosságra jutott tanulmánya kapcsán - a támadások per­gőtüzébe került. E sorok íróját, mint hivatásos kérdezőt és mint Kónya kölyök­­kori barátját, ezúttal az érdekelte, mint vélekedik a koalíciós pártok, az uralo­­mon lévő erők - ahogy ő fogalmazta - hegemóniájáról. Az idézetek a Győzelemre születünk c. kónyv­­ből valók I- Nagy vihari kavart dolgozatodban említést teszel az MDF hegemén szerepéről. Mint a párt egyik vezetője, ennek feltehetően örülsz is. De ez a kifejezés és a szándék megfelel a demokrácia követelményeinek?- A hegemón kifejezés egyetlenegy­szer szerepel az írásomban. És tudod, mi­lyen összefüggésben? Arról írtam, hogy az MDF legnagyobb politikai hibája a két évvel ezelőtti népszavazás bojkottja volt. Ennek tudható be, hogy az MDF nem mint hegemón párt uralja a politikai éle­tet, hanem létezik egy biztos kormány ko­alíció és egy erős ellenzék. Ez a helyzet - éppen az, hogy az MDF sem vált hege­mén erővé - a demokrácia szempontjá­ból előnyös; dolgozatomban tehát a he­gemón kifejezést kizárólag ebben a vo­natkozásban használtam, és éppen nem kirekesztésként! De a tömegkommuni­káció beállításaként negatív jelentést tu­lajdonítanak olyasminek, emi valójában, az ellenkezőjét fejezi ki.- Tényleg ilyen hatalma lenne a tömeg­kommunikációnak? ' ’ " *- -IgenTi-ideig-óráig-arraisképesek vagytok, hogy beállítsátok a fehéret feke-' tének, a feketét fehérnek. Ez a ti hatalma­tok. A hírlapírói szakma hatalma. Rólad tudom, hogy semmi olyasmit nem tétele­zel fel rólam, amit most egyesek szívesen elhitetnének a közvéleménnyel - hiszen jó ideje ismerjük egymást és mégis; te ‘ sem tudod függetleníteni magad a sajtó­­hadjáratben sugallt hangulattól, elég egy rossz csengésű szó, és máris működésbe lép a sztereotip ellenzéki mechanizmus.- De a pluralista sajtót úgysem tudjátok megváltoztatni. Miért kell annyit foglalkozni vele? Miért fontos, hogy a hatalom-hangsú­lyozom, n parlamentáris hatalom, tehát nem­csak a kormánykoalíció - minden tényezője unos-uiitalan kitérjen rá?- A folyamatok értelmezése valahány felelős politikai eró és minden politikus joga, sót kötelessége. A sajtó olyan fontos eleme a mai magyar társadalomnak, amelyet érteni, értelmezni kell, és amely maga is képes értelmezni, sót befolyásol­ni a folyamatokat, esetleg torzítani a té­­nyékét.- Én attól tartok, hogy az MDF, ragy sze­mély szerint le úgy gondoljátok, hogy a sajtó meghatározza, pontosabban szólva a sajtó ha­ld rozza meg a ;*>/itikát...- A sajtó megpróbálja befolyásolni a politikát, a politika - a kormányzat és az ellenzék - pedig megkísérli befolyásolni a sajtót. A maga elképzelte helyes irány­' ba. Én például afelé, hogy az emberek a valóságnak megfelelően ismerjék fel le­hetőségeiket.- Csakhogy a tollforgató ideges lesz akkor, amikor a hatalmon - bocsánat, a kormányon - lévő erők akarják meghatározni, hogy mi is a helyes irány...- Az ellenzék is ezt teszi. Ettől azonban nem szabad idegeskedni. A sajtószabad­ságot senki nem kívánja, de nem is tudja kétségbe vonni. A demokrácia elképzel­hetetlen szabad sajtó nélkül. Nem pusz­tán azért, hogy a hírlapíró papírra vesse ezt vagy azt a véleményét, hanem hogy a közvélemény informálódjék. Sajtósza­badság nélkül nincs demokrácia, közaka­rat nélkül nincs sajtószabadság. Ez a két intézmény egymás nélkül nem működik. Az újságíró szabadságába semmilyen ha­talom nem szólhat bele. De a sajtósza­badságnem csupán, és nem is elsősorban az újságíró mint egyén szabadságát je­lenti, hanem azt is, hogy a társadalomnak joga van megtudni a valóságot Tőlem, a politikustól ezf nem remélheti, és-ellen­zéki barátaimtól, politikai ellenfeleimtől seml'íoied, a hírlapírótól, a rádió vagy a tévé.szerkesztőitől, riportereitől viszont megtudhatja az igazságot, megismerheti a valóságot. Mert ti tudjátok, hogy mi­lyen módon lehet átadni az információ­kat. Ez egy mesterség; élni vele köteles­ség - csak visszaélni nem szabad vele. A szabad sajtó, ha feladatát, a valóság feltá­rását, a közvélemény informálását nem teljesíti kellőképpen - hát így is messze jobb, mintha nem lenne. Alfája és ómegá­ja a demokráciának. Mert ellenőrzi a ha­talmat: a kormányzatot és az ellenzéket egyaránt.-Ellenőrzi? Kontrollálja? Amikor a legtöbb párt mindahány frakcióülése zárt ajtók mö­gött folyik? És a tudósítók galambraia csak a morzsákból csipegethet, mint ama „békebeli" kábéüléseken...- A pártok ülései, belső vitái a nyugati demokráciákban sem nyilvánosak Min­den közösségnek joga van megtartania magának azokat az ügyeket, amelyek EGYENLET Adva van egy ország, zárójelbe téve. Hatványon a népnek iksz liternyi vére. Törtvonal, s alatta fekete fűcsomó, meg egy fölnyitott sír. Ki az elnyomó? (Ismeretlen költó verse a 20. század utolsó harmadából.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom