Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-26 / 8126. szám
Magyar Hírlap, 1991.szept.23. l°r Amit Horthy elviselt, tűrje el Kónya is! A Nemzeti Kisgazdapárt vezetése elhatárolja magát azoktól a próbálkozásoktól, amelyeknek célja a sajtó államosítása, s a vezetés nem ért egyet azzal a — Torgyán József által tett — javaslattal sem, amelynek célja a trianoni megállapodások ismételt napirendre tűzése. A mostanában reflektorfénybe került párt szerint a kormánykoalíció kárpótlási intézkedései csődhöz vezettek, s az országban egyre több az olyan riasztó jel, amely a szabadversenyes kapitalizmus legsilányabb hagyományainak „feltámadását” bizonyítja — jelentette ki az NKGP főtitkára péntek este egy szegedi nagygyűlésen, valamint a sajtó munkatársaival folytatott kötetlen beszélgetésen és a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában. Dr. Boross Imre azonban elsősorban arra a kérdésre válaszolt, miért maradt el pártjának az FKGP-val tervezett egyesülése. Elmondotta: az egyesülést három csoport hiúsította meg. Az FKGP parlamenti képviselői csoportja, amely tartott tőle, hogy a fúzióval a Torgyán-féle szárny erősödne meg a vezetésben, valamint az MDF, amely felmérte: a koalíciós tárgyalásokon egy megizmosodott kisgazdapárt komoly lélektani előnnyel vehetne részt. A harmadik tényező a két kisgazdapárt szélsőségeseinek irracionális összefogása volt. Ám a két párt gazdasági jellegű elképzelései között meglehetősen csekély a különbség — derült ki dr. Boross szavaiból. A főtitkár elmondotta: szerinte a kárpótlási törvény megbukott. Bizonyság a bukásra, hogy noha a kormány másfél millió kárpótlási igényre számított, eddig mindössze 11-12 ezer igénylést nyújtottak be, bár az erre megállapított időtartamnak az egynegyede már eltelt. „Ilyen bukás nem volt még az elmúlt századokban soha ” — jelentette ki Boross dr. Ezután annak a véleményének adott hangot: a külföldi adósságokat feltétlenül csökkenteni kellene, hiszen a nemzet teherbírása és tűrőképessége a kritikus ponthoz érkezett. A főtitkár, amint nemrég Székesfehérváron Torgyán József is, a munkástömegek elszegényedéséről is szólott, utalva az egy évszázada közrebocsátott Rerum Novarum — a_ nevezetes munkásenciklika — aktualitására és arra, hogy a Horthy-korszakban bűnös módon rekesztették ki a közéletből ezt az osztályt. A Nemzeti Kisgazdapártnak azonban közeli célja, hogy közeledjék a mindenki által elhanyagolt munkássághoz. A közeledés stratégiájának lényege: a kapitalizálódás vadhajtásainak lenyesegetése, a magántulajdon korlátozása és kontrollja, valamint a szociális háló kifeszítése. Hosszasan szólott ezután a főtitkár — Kónya Imre és Csurka István nevének említése nélkül — a sajtóról. Idézünk: „Az FKGP hatvahesztendős hagyománya a legteljesebb kommunikációs és sajtószabadság. Keresztény és nemzeti alapokon állunk, vállaljuk a jobboldali szemléletet, de ellene vagyunk minden kirekesztésnek, ellene vagyunk, hogy bármely adminisztratív eszközzel korlátozzák a liberális vagy a szociáldemokrata sajtót. Ha Horthy Miklós Magyarországán meg tudott élni tíz-tizenöt liberális beállítottságú újság, akkor 1991-ben el kell tudni viselni minden kormányzatnak, hogy legyenek ellenzéki lapok, liberális újságok. Az egész világon az a jellemző, hogy mindig nagyobb az ellenzéki sajtó súlya, mint a kormánysajtóé, mert a kontroll feladatát csak így tudja elvégezni a sajtó.” Egyelőre nem tudhatjuk, kísérleti léggömbnek, vagy újabb, a kulisszák mögötti tárgyalások bejelentésének, esetleg az FKGP címére küldött üzenetnek szánta-e a helyét kereső s a statisztikák szerint rohamosan gyarapodó Nemzeti Kisgazdapárt főtitkára azt a megjgyzést: egyetlen pártnak látja igazán perspektíváját. A Kereszténydemokrata Néppártnak. Ez ugyanis ideológiai párt, amelynek világviszonylatban is van megfelelő háttere. A KDNP előbb-utóbb meg fog erősödni — mondotta dr. Boross — ugyanis nem lehet „vad kapitalizmust” létrehozni Magyarországon a 21. század hajnalán. Á kereszténydemokrácia alapja pedig a magántulajdon, amelynek érdekében a privatizációt végre kell hajtani — de a közjóval korlátozottan! • LA. GY.
