Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-26 / 8126. szám

Magyar Fórum, 1991.szept.23.

nik, nemcsak a lenn «leket és Csehszlovákiát érinti, hanem bennünket is.

— A lengyej—ukrán viszonyt keserves történelmi élmények terhelik. Nekünk a történelmünk során kevés konfliktusunk volt Ukrajnával, így a közeledésünk is könnyebb. A szuverenitásra törekvő ukrán kormánnyal az elsők között vettük fel a kapcsolatot Ukrajnában sokan úgy vélik:«Magyarországon át nyílik az út Európi felé politikai és földrajzi szempontból is. Ugyanekkor Nyugat-Európa. is úgy tekinti, hogy .hazánkon. át lehet a legkönnyebben közel kerülni Ukrajnához, a kelet- • . re irányuló kereskedelmi tervek és gaz. daságl expanzió hldjakéot.látnak bennünket Az olaszok, például igen erősen , hangsúlyozzák, ezt. és * á. gyakorlatban számos olyan kezderaényfaés tapasztalható, amely szándékainké komolyságát tükrözi. Gondoljunk csalt a kelet-nyu' gáti autósztráda tervéreji ahol jelentős beruházásokat ajánlanakós amely ha, zánkon vezetne keresztüli épp Ukrajna • Télé. Számunkra nagyon: fontos «St, bogy a Nyugat erkölcsi, politikai érftapasztalati téren támogatást nyújtott a

szabad választásokat megelőző néhány évben, s kinyilvánította készségét arra, hogy a rendszerváltás után befogad bennünket a demokratikus nemzetek közösségébe. Most rajtunk a sor: kötelességünk hasonlóképpen segíteni a tőlünk keletre levőket. Azokat az erőket kell bátorítanunk, amelyek demokratikus irányba viszik tovább a fejlődést.

— 'Gazdaságpolitikai tekintetben is szorosabb együttműködést tervezett a „hármas" Visegrádon. Antall miniszterelnök úr egy Ízben, a politikában szokatlan, de a gazdaságban fffogadott kifejezéssel „klubnak" nevezte országaink kapcsolatrendszerét.

— Először is: kezdettől fogva nem akartuk, hogy országainknak így kialakult kapcsolatát tömbként vagy valamiféle — hangzottak el hasonló meghatározások! — „tengelyként” fogják fel nemzetközi téren. Másfelől, annak dacára, hogy gazdasági helyzetünk sok közős- vonást hordoz, még nem olyan a koordináció, amilyennek szeretnénk látni. A helyzet gyors javulása, így például a sokat emlegetett vámunió megteremtése is akkor kerülhet komolyan szóba majd, ha a csehszlovák és lengyel gazdasági törvényhozás beéri a magyarországit. Ettől függetlenül gazdasági te- . rületen is folyamatos az egyeztetési munka. Az augusztus 20-i találkozónak egyebek közt az volt a közvetlen eredménye, hogy ’Havef elnök és Antall miniszterelnök valamint Walesa elnök azonos tartalmú levelet küldött az Európai Gazdasági Közösség kormányfőinek, az amerikai elnöknek, és a japán miniszterelnöknek. A levél egyik pontja arról- szólt,' hogyan látjuk a szovjet puccs okait és' következményeit;1 egy másik pedig arról, miként értékeljük ebben a helyzetben a „hármas" politikai1 és gazdasági helyzetét. Kértük azt is, hogy az EK-társulási szerződés tető alá hozása most már minél gyorsabban

. megtörténjen- - • * „

^ •’ * > V

“ — A Varsói Szerződés lebontásával kapcsolatos találkozóktól lógva követem. a tárgyalások menetét. Megfigyel_ terr£ hogy a három ország politikusai igen jó hangulatban tárgyalnak és mintegy félszavakból értik egymást.

— Az elmúlt évtizedekben volt a' nemzeteink közötti barátságnak egy üres formája, amelyet az akkori politikusok hirdettek, de kialakult egy tartalmas változata is, egy senki által nem parancsolt, sőt, általában elitéit önszerveződése. Megvolt ez írók, művészek, a kultúra embereinek sorában, és ami rendkívül fontos, körülbelül 1977—78- tól a nem hivatalos ellenzéki csoportokban is. A három ország demokratikus ellenzékei szerves, jó kapcsolatba kerültek, személyes barátságok szövődtek képviselőik között A mostani konzultációkat nagyrészt olyan emberek folytatják, akik nem tegnap óta ismerik egymást. Barátságuk, egymás iránti bizalmuk még a magánéletben alakult ki, s ezt magukkal hozták a politikai életbe is. ‘

— Végezetül, engedje meg, hogy érdeklődjek egy sokunkat foglalkoztató kérdés felöl: milyen megközelítésben foglalkozik a Háromszög azzal a lengyel javaslattal, amely Kárpátalja és Erdély bevonását célozza a Hexagonale együttműködésébe?

— Egy ilyen jellegű kezdeményezés általában valamely részterületen indítható meg. Gondoljunk az Alpok-Adria kooperációra, és ennek húzóerejére Magyarországra nézve; a Pentagonaléból is fokozatosan lett Hexagonale. A lengyel javaslat távlatokat nyit azoknak az országoknak egészére nézve, amelyek részét képezik az érintett területek. Kárpátalja és Erdély bevonása az európai együttműködés új kisugárzási zónáit jelentené. Ezeknek a lépéseknek tehát egyrészt gesztus értéke van, másrészt az a célja, hogy mintával szolgáljon a koordinációs gyakorlatra. Itt a Hexagonale többi regionális programjához hasonló Kárpátok—Tisza regionális együttműködéséről lehet szó, amilyen például az észak-olasz—osztrák— bajor-program Magyar részről felmerült egy, a teljes Ukrajnát és Romániát magába foglaló környezetvédelmi zóna gondolata is. A regionális együttműködésnek^az EK-n belül nagy hagyománya és^alapvető szerepe van, és ezt a jó példát Igyekszünk követni, kiterjeszteni újabh területekre. A jószomszédságból, a regionális együttműködés hatékony elemeiből épülhet csak fel az a Nagy Európa, amely a szemünk előtt lebeg.

’ V’-A • Szalal Attila