Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-02 / 8110. szám
Megszűnik-e külső fenyegetettségünk? A szovjet puccs világosan rámutatott a kelet-európai országok törékeny biztonságára. Ebben a helyzetben rendkívül Fontos, hogy a magyar külpolitika kiszámítható legyen, következetes lépések sorozata alkossa gyakorlatát. Megvannak-e a szükséges belpolitikai feltételek ehhez? Erről, valamint pártjuk készülő külpolitikai programjáról kérdeztük Szent-lványi Istvánt, az SZDSZ külügyi szóvivőjét, az Európa Tanácsba delegált Liberális Erakció alelnökit. — Az' augusztus 19-i szovjet puccs meglepően gyorsan létrejött találkozót eredményezett: a kormányfő még aznap összehívta a parlamenti pártok képviselőit a helyzet elemzése céljából, sőt a jövőre nézve is teljes együttműködést ajánlott föl a szovjet válsággal kapcsolatos külügyi kérdésekben, fíár a puccs gyors bukásával az erre vonatkozó fela jánlás értelmét vesztette, mennyiben lennének kívánatosak a pártok között a további egyeztetések? — Az SZDSZ fontosnak tartja, hogy nemcsak legfelső szinten, hanem a szakértők között is folyamatossá váljon a pártok együttműködése. Hétfőn a kormány tapasztalhatta, hogy mind a hat párt támogatja munkáját. A folymatosság garancia lenne a félreértések elkerülésére is, és megkönnyítené a kormány dolgát. Tavasszal Jeszenszky Géza már hívott össze halpárti egyeztető megbeszélést általános külpolitikai kérdésekben, ígéretet kaptunk külügyminisztériumi anyagok átadására is. A nyári szünet miatt erre még nem került sor. A jugoszláv válság nyomán elég későn ugyan, és egyszeri alkalomként. de volt párlközi egyeztetés. Nemcsak az. ellenzéki, de a kormánypártok sem tájékozottak a kormány külpolitikai elképzeléseiről. — A tények azt mutatják. hogy a l'idcsz kivételével egyetlen parlamenti párt sem rendelkezik ónálló külpolitikai programmal Mi lehel ennek az oka? — A belbiztonság és a honvédelem mellett a külpolitika az. a kormányzati terület, amelyikben lehetetlen alternatívként profivá erősödni. Az. SZDSZ számára is a parlament külügyi bizottságában folyó másfél éves munka és az Európa Tanácsban megkapott hely jelentette azt a fontos tapasztalati és információs forrást, amire alapozva reális, naponta használható programot lehet létrehozni. A Fidesz jelentős kísérletével szemben, amelyik fontos politikai kérdésekben csupán alternatívákat vagy szakértői véleményeket közölt, döntéseket pedig nem hozott, programunkban a napi politikai gyakorlat szintjén is használható megoldásokat akarunk nyújtani. A koncepció másik jellemzője, hogy a külpolitika megszokott részterületei mellett nem konvencionális kérdések is szerepelnek majd benne, olyanok, amelyek Nyugaton most válnak belügyi vagy rendőrségi kérdésből külpolitikaivá is. Például a mcnckülliigy. a nemzetközi terrorizmus vagy a kábítószer-kereskedelem külpolitikai vonatkozásait vizsgáltuk meg. Mindemellett, mint Csernobil és Bős ügye bizonyítja, jelentős külpolitikai súlyuk van környezetvédelmi kérdéseknek is, ezért ezzel kapcsolatban is kidolgozunk megoldási lehetőséget. A program felhívja a figyelmet arra, hogy az Európához való csatlakozás nem fogja egy csapásra minden gondunkat megoldani, sőt bizonyos új problémák felmerülésére is számítanunk kell, hiszen a közösségi tagsággal nemzeti szuverenitásunk számára korlátok is keletkeznek majd. A politikai unió éve. 1995 után lesznek olyan kérdéseink. amiket nem Budapesten, hanem Brüsszelben vagy Strasbourgban fognak megválaszolni. — A szovjet helyzet kapcsán a legérdekesebb most a keleti szomszédunkhoz fűződő viszonyunk megítélése. Hogyan értékeli az SZDSZ a kialakult helyzetet '.’ — A válság rámutatott a keleteurópai országok biztonságpolitikai gyengéire, amik nem csupán katonai erdeinek. Véleményünk szerint az esemény az Európába való mielőbbi gazdasági integrálódás fontosságát húzta alá. Remélhetőleg felgyorsul a folyamat ezek után. Egyébként egy stabilabb szovjet gazdaság minden bizonnyal elzárta volna a puccsista blöff lehetőségét is. — Milyen változásokkal számol pártjuk a szovjet—magyar kapcsolatok terén, milyen lépéseket tartana kívánatosnak magyar részről? — Jelcinnek a tömegekhez intézett múlt csütörtök esti beszédéből ítélve a Szovjetunióban most egy pillanat alatt létrejöhetnek azok a feltételek, amelyeknek az előkészítése Magyarországon egy évig tartott . Jelcin szorgalmazta a pártok kivonulását a munkahelyekről, a kommunista párt vagyonának felszámolását, a hadsereg politikamentességét, a KGB feloszlatását. Ha ezek megvalósulnak, minden bizonnyal egyedülálló esély van az új Szovjetunió létrejöttére. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megszűnik a külső fenyegetettség. Legelső lépés ebben a helyzetben a szovjet köztársaságokkal való kapcsolat felvétele. Persze van másik lehetőség is. Ha a pozitív döntések elmaradnának, akkor nem lehel kizárni a további puccsok veszélyét, hiszen a jelentős konzervatív vezetők közül például Ligacsov vagy a fekete ezredesek neve föl sem merült a mostani puccs során. Ebben az cselben kiszámíthatatlanná válnának a politikai folyamatok. • Ó-Varga Judit Magyar Hírlap, 1991. augusztus 28.
