Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-25 / 8125. szám
Népszabadság, 1991.szept.21 Konya-botrány az Alkotmánybíróságon (Munkatársunktól.) Lapunk értesülése szerint botrányos jelenetek színtere volt pénteken az Alkotmánybíróság, ahová Solyom László elnök hívta meg a parlamenti pártfrakciók képviselőit. A találkozón az Alkotmánybíróságról, a rá vonatkozó, még el nem készült jogszabályok tervezeteiről, jog- és hatásköri kérdésekről cseréltek eszmét a honatyák és az alkotmánybírák. A tanácskozáson a bírói testület több tagja társaságában részt vett dr. Halmai Gábor főtanácsos, az Alkotmánybíróság munkatársa is. A Magyar Demokrata Fórum képviseletében dr. Kónya Imre frakcióvezető azonban kifogásolta az BALSAI: Az igazságszolgáltatásban nem lesz tizedelés (Tudósítónktól.) Még az ősszel tető alá akarják hozni a bírósági szervezeti törvényt és az ügyészségi törvény módosítását, amelyek tartalmazni fogják a vezető tisztségviselők pályáztatási rendszerét is. Egyebek mellett erről is beszélt Balsai István igazságügyi miniszter a Székesfehérváron pénteken tartott megyei összbírói értekezleten. Ismét hangsúlyozta: a bírói kar legitim, s korábban sem volt komoly politikai tényező. A tanácskozást követően rövid beszélgetésre kértük a minisztert. — A bírák és az ügyészek bizonytalanok, féltik az állásukat. Megnyugtatásul mondta azt, hogy a bírói kar legitimnek tekinthető? — őszintén mondom ezt, mint ahogy máskor is így gondoltam. Az állásokat illetően nincs ok nyugtalanságra. Bírói munkakört csak bíró tölthet be, ügyészit pedig csak ügyész, a pályáztatás pedig annyit tesz, hogy a szakmai körből más is indulhat. A vezetői állások törvényes megújításáról van szó, s nem valamiféle tizedelésről. — Vagyis elsősorban szakmai követelményeket támasztanak. — Szakmai és életkori követelményeket. Másról nem lehet szó, hiszen a bírák, ügyészek nem politizálhatnak. Legfeljebb ennyiben lehet politikai követelményekről szólni. — A koalíciós pártok egyikmásik képviselője ugyanakkor meglehetősen erős hasonlatokat használ a birákkal, ügyészekkel kapcsolatban. — Ezek politikai nyilatkozatok, amelyek valamely éppen aktuális nemzetközi vagy belpolitikai történéshez kapcsolódnak. Nem kell őket azonnal kormányfeladatnak tekinteni. Az igazságszolgáltatásért én vagyok a felelős, a döntéseket én hozom. A bírói vezetés valóban legitimálásra szorul, s ez, -bár nekik megvan a vezetőjük, az ügyészekre is értendő. Egy jelentős közhatalmi tényezőről van szó, s nem az elmúlt rendszer miatti felelősségre vonásról. — Az ügyészségnek az Igazságügyi Minisztérium alá rendelését várhatóan többen bírálni fogják, ön említette, hogy az ügyészi szervezet jövőre kerül a tárca fennhatósága alá, a pályázatokat viszont lehetőleg még az idén ki szeretnék írni. Nincs itt ellentmondás? — A bírálatokkal mi is számoltunk, de a koncepció első egyeztetésén az elképzelés kedvező fogadtatásra talált. Bízunk abban, hogy a parlamenti képviselők minősített többséggel elfogadják majd. Nem hiszem, hogy ebben a kérdésben aktuálpolitikai szempontok játszanak szerepet. Az ügyészi pályázatok pedig a későbbi szervezeti változás esetén is legitimnek minősülnek. D. Szabó Zoltán ő jelenlétét, és felszólította az Alkotmánybíróság elnökét, haladéktalanul küldje ki a teremből. Halmai ugyanis — érvelt Kónya — a közelmúltban aláírta a Nyilvánosság Klub egyik állásfoglalásét, amelyben a klub alkotmánysértéssel vádolta meg a kormánykoalíciót. Sólyom László nem tett eleget Kónya követelésének. Felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy ha van olyan épület Magyarországon, amelynek falai között nincs helye semmiféle politikai csatározásnak, az Alkotmánybíróság székháza mindenféleképpen ilyen hely. Dr. Kónya ezt hallva felállt, és kivonult a teremből. Hamarosan követte őt a Kisgazdapárt képviselője, Böröcz István is — bár ő hátrahagyta a pártja jogász szakértőjét. A történteket mindenki tanácstalanul szemlélte. A képviselőket — akkor már csak ellenzéki honatyák voltak a teremben —, mint az egyik jelenlévő elmondta, mélyen felháborította Kónya magatartása, az, hogy utasításokat próbált adni az egyik legmagasabb közjogi méltóságnak, az Alkotmánybíróság elaökének. Halmai Gábor nem kívánta kommentálni a történteket. F. Gy. A.
