Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
— Mikor kerülhet sor erre a kettős indulásra? — Ha az érdekeltek elég felnőttnek és felelősségteljesnek bizonyulnak, akikor hamarosan. — Befejeződött tehát az átalakítás elsu szakasza. Valóban átalakult-e azonban a televízió? Valóban új csapatok álltak-e fel, nem a régi osztályok, főosztályok keresztelték-e át magukat valami hangzatos, új névre? — Nem. Inkább az a vád fogalmazódhat meg. hogy túlontúl radikális átszervezésbe vágtunk bele Ennek az átalakításnak az első szakasza zárul le mostanában. Ebben az első szakaszban kettévágtuk a korábbi, behemót, .nehézkes, zavaros belső szerkezetű MTV-t két független, illetve egymástól függetlenül is működni képes csatornára. Ez a két csatorna most el van látva mind-, azzal — természetesen a hazai anyagi lehetőségek mértékében —, ami eg> modern közszolgálati vagy kereskedelmi csatorna működéséhez szükséges. Megvannak a stúdióik, a berendezéseik, a gazdasági, műszaki és gyártási szakembereik, szerkesztőik, a reklám- és szponzorbevételeket biztosító kereskedelmi részlegeik, sajtóirodáik és így tovább. Ez a kettévágás természetesen borzasztó nehézségekkel és kínokkal járt, és néhány hónapig kaotikus állapotokat teremtett a televízión belül. De nem volt más választásunk. A korábbi években kialakult MTV, a maga bürokratikus, hierarchikus és pazarló struktúráival s mechanizmusaival, nem vehette volna föl a versenyt a kialakuló televíziós piacon. Valószínűleg azóta már működésképtelenné vált volna. — Mik voltak az átalakítás fö irányelvei? — Abból a koncepcióból indultunk ki, hogy ha a központosított, hierarchikus, „etatista” struktúrát olyan rugalmas rendszerrel váltjuk fel. amelyben autonóm szerveteti egységek gazdag kölcsönhatása bontakozhat ki, akkor ezzel az emberi és anyagi erőforrások sokaságának felbuzgását tesszük lehetővé, és a magunk területén megteremtjük a különböző gondolatok, eszmék, törekvések gazdag, plurális versenyét A valóságban ez nem volt ilyen egyszerű s nem .ilyen szép, de a kialakult új szervezeti rendben, a két önálló csatornával, az önálló produceri és kereskedelmi irodákkal, és az önállósodó gyártási leányvállalattal a kibontakozó gazdag interakció keretei meg vannak teremtve. Az átalakítás második szakaszában most már az önálló szervezeti egységek közötti együttműködés mechanizmusait kell megteremtenünk: vagyis a szétválasztás után most már az integrálás következik És a szervezeti kérdésekkel szemben a tartalmi s minőségi szempontok előtérbe kerülése. Az elmúlt hónapokban ugyanis, az átszervezés lázaban s viharaiban, nem volt elegendő időnk a lényeggel: műsoraink tartalmával és minőségével foglalkoznunk. — Hogyan viselték e nagy átalakulás terheit a televízió munkatársai? — Óriási teher nehezedett rájuk. Biztosítaniuk kellett a napi műsort, miközben az egész ház felfordult körülöttük, s nem tudták, hogy a következő nap hol fognak dolgozni.. A válság a tavaszi hónapokban volt a legmélyebb, amikor az átalakulás eredményei még nem látszottak, de a terhei már ránk zuhantak; amikor az emberek már kiszakadtak megszokott szervezeti kereteikből, de az új keretek még nem alakultak ki: amikor kilakoltattuk őket irodáikból, de új irodát még nem tudtunk adni nekik; amikor megszűntek régi műsoraik, s az újak még nem indultak meg; és ráadásul, amikor mindeközben még elvesztették régi s megszokott jövedelmi forrásaikat is. Ennyi csapást és bizonytalanságot kevés ember tud higgadtan cl viselni. Minden elismerésem s köszönetéin azoké, akik ebben a nehéz helyzetben is éjt nappalé téve dolgoztak azért, hogy a műsor mindéit napra elkészüljön. Hogy voltak mások, akik e bizonytalanságban hisztéliára hajlottak és akarva-akaratlan eszközeivé váltak politikai manipulációnak, az teljesen érthető. S az még inkább, hogy pokolba kívánták azokat, akik belekezdtek ebbe a nagy átalakításba. Remélem, hogy hamarosan a kétkedők és az ellenfelek is meggyőződnek arról, hogy az átalakítást végre kellett és végre lehetett hajtani. — Fölépült tehát egy szervezeti keret, amelyet most föl kell tölteni tartalommal; Illetve amelynek jó műsorokat kell termelnie. Hol tartanak most ezzel? — El kell mélyíteni a műhelymun kát, létre kell hozni a műsorok minőségét és a műsorokkal kapcsolatos szakmai és etikai normák érvényesülését ellenőrző testületedet. Meg kell találni a műsorkészítésnek és a kereskedőim! tevékenységnek azt az optimális összjátékát, amely miközben védi a műsorok minőségét, lehetővé teszi a műsorok elkészítéséhez szükséges kereskedelmi bevételek biztosítását is. Ez nagyon nehéz feladat, különösen egy' olyan szegény országban, mint Magyarország, ahol az előfizetési díjakból nem lehet fenntartani egy, a kereskedelmi tévétársaságokkal versenyezni képes, magas színvonalú közszolgálati televíziót. — Az utóbbi időben nekem két dolog hiánya tűnik fel a műsorban. Az egyih a nagy megmozdulásoké, amilyen például a táncdalfesztivál, a karmesterverseny, a városok vetélkedője. A másik a tévéjátékoké, televíziós filmeké. — Tervezünk nagy vállalkozásokat, hogyne terveznénk, de ezekhez sok pénz kell, vagy agyon kell szponzor Iátatni őket. Az előbbi nincs, az utóbbit pedig sokszorosan meg kell gondolnunk. Tévéjátékok és televíziós filmek készülnek, de sokkal kisebb számban, mint szeretnénk Nem a szándék hiányzik, hanem a pénz. Egy-egy tévéjáték tízszer-húszszor-harmincszor annyiba kerül, mint egy beszélgetőműsor vagy egy külföldi film kölcsönzése. — Vizsgálják a műsorok fogadtatását? — Természetesen. A Gallup Intézettel szerződtünk; kapjuk tőlük a heti jelentéseket. Es előszerződésünk van egy angol—magyar céggel arra, hogy jövő évben bevezetik nálunk a műszeres közönségvizsgálatot. Ha lesz rá pénzünk Ha ez sikerül, a műsoridő minden perecre tudni fogjuk, hogy hányán nézik a mi csatornáinkat. A közönségvizsgálat azonban önmagában nem elég. A televíziós szaksajtónak is óriási szerepe van minden országban abban, nog y elemezze-értékelje a műsorokat, es orientálja a műsorkészítőket. Nálunk is van néhány kitűnő tévékr - tikus, de a sajtó egésze — a jelenlegi körülmények között érthető módon — sokkal inkább érdekelt a tévé körül folyó politikai harcokban, v időnként a tévé körül kavart hisztériákban és balhékban, mint a I mindennapos, szorgalmas kritikusi. | elemző, értelmező munkában. — Végűi egy személyes kérdés: mikor megy Amerikába? — Nem tudom még pontosan. Eredetileg hat hónapra vállaltam cl ezt a munkát. Ehhez hozzáadtam még hat hónapot, s még ez sem voh elég ahhoz, hogy befejezzem azt, amit be kell fejeznem. Egyelőre itt vagyok. Nem akarom felébe-harmadába hagyni azt, amit elkezdtem. Ha úgy látom majd, hogy a parlament egy olyan rádió- és televíziótörvényt szavaz meg, amely komoly garanciát nyújt arra, hogy a Magyar Televízió szellemében, függő - 1 őrségében és szakmai színvonalában felzárkózzék az európai közszolgálati televíziók sorába, akkor adott esetben nyugodt szívvel megyek majd el. Különösen akkor, ha bízhatom abban, hogy utódom legfőbb ambíciója nem az lesz, hog: — vannak erre példák a magyar cs más történelemben — mindent leromboljon, amit eddig, nagy ügegyel-bajjal, építettünk. Zappe László