Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-23 / 8123. szám
168 Óra, 1991.szept.17. Oil Börtönvilág Magyarországon A halálraítélt véleménye ü *03c ■*—> u> :0 •4—* I Nc/3 cd < A közelmúltban jelent meg itthon is, legálisan, Fehérváry István Börtönrilág Magyarországon című könyve, amely az 1945 utáni politikai megtorlások áldozatainak állít emléket A hitleri KZ-k, a sztálini gulagok módszereinek átvételére, sajnos, nálunk is mindig akadt várbíró, foglár, hóhér. A könyvről egy érintett, az 56 után halálra ítélt, majd ennek az ítéletnek életfogytiglanná változtatása után évekig raboskodó Mécs Imre - jelenleg az SZDSZ parlamenti képviselője - mondta el véleményét Ocsovai Gábornak. I- Bármekkora anyagot ölel fel ez a kötet, a hiányra is figyelmeztet. Arra. hogy mi minden ment veszendőbe, mi mindent tüntettek el a bűnösök, és mi mindenről nem beszélnek a börtönpoklot megjárt emberek sem. Vajon azért hallgatnak, mert el akarják az egészet felejteni, vagy azért, mert még mindig félnek?- Vagy hat-nyolc évvel ezelőtt vettem kézbe ezt a könyvet, még a szamizdatos időkben jutott el illegálisan Magyarországra. Nagyon örültem ennek a hiánypótló kötetnek, noha sok információm volt ebből az időszakból. Már csak azért is, mert nagybátyám. Mécs László, a költő abban az érintett években ülte börtönbüntetését. 56-ban váltottuk egymást. Csak pár hónapig volt szabadon ő is meg én is, mert engem 57-ben tartóztattak le. Az 56 utáni megtorlásokat személyesen is végigéltem. A börtönben pedig mi, új rabok találkoztunk azokkal, akiknek régi büntetését továbbra is végrehajtották, valamint olyanokkal, akik részt vettek a forradalomban és már korábban is ültek. Voltak tehát ismereteink. összehasonlíthattuk a két korszakot, de sok mindenről nem tudhattunk. Ilyen szempontból gondolatébresztő és impulzust adó ez a könyv, de még ez sem ad elegendőt. Úgy gondolom, kutatóinknak, történészeinknek, levéltárosainknak, különösen a fiatal szakembereknek rá kellett volna vetniük magukat erre a területre. Miért nem történt ez meg? Talán az lehet az oka. hogy a magyar társadalomban. kivált az értelmiségben olyan álbiztonságtudat. áltudat alakult ki. amely úgy tartja: az 56 előtti koncepciós politikai perek ügye rendeződött, hiszen azokat már Kádáréit feltárták. Ez bizony nagyon hamis tudat, hiszen ezeknek a pereknek csak egy vékony szegmensét - és azt is csak a párt aktuális politikai szempontjainak figyelembevételével - vizsgálták. Vizsgálták a kommunisták, kisebb mértékben a szociáldemokraták ellen koholt pereket, de szóba sem kerültek a többi párt. azok tagjai, illetve az egyszerű emberek ellen indított perek. Elölről kell tehát kezdem ezt a munkát. Méghozzá a BM és a párttörténeti irattárak, a különböző levéltárak, illetve magánszemélyek most föltáruló dokumentumainak szervezett kutatásával. így vegre teljesebb képet nyerhetnénk erről a szomorú korszakról. I- El i kötet ízért előlege lehet egy képzeletemben éló másiknak: olyan összehasonlító bő rtónroo oograü inak. amely tanúsítja, hogy ami itt, egy gyarmatbirodalom peremvidéken szerveződött, az valójában nem volt más, mint kópiája, leányvállalata a Sztálin szervezte szovjet fegyház- és munkatáborbirodalomnak.- Európa ezen régiójának történelme valójában, sajnos, börtönök történelme. Ha tehát megvizsgáljuk Közép-Európa országainak huszadik századi bortönviszonyait, szinte meg tudjuk írni belőle ezen országok történelmét. És nagyon szomorú dolog, hogy itt a politikának egyik legfontosabb eszközévé vált a börtön, a megtorlás, az akasztófa. Reméljük. túljutunk ezen, reméljük, hogy most már ettől nem kell szorongani. Ám ha nem tárjuk fel világosan a múltunkat, nem tudunk belőle tanúim. Olyan társadalmi légkört kellene kialakítanunk. amely segítené a feltárást. Jelenleg a különböző Justitia-tervekkel, fehérkönyv-ötletekkel meg egyebekkel sarokba szorítják azokat, akik elkövették a bűnöket, holott az volna a cél. hogy azok, akik az elnyomó hatalom emberei voltak, segítsenek hitelesen feltárni azt, ami történt. Ha azonban védekezésre - marásra, harapásra, karmolásra - késztetjük őket, nem fog kiderülni az igazság. Segíthetne, ha jelentkeznének az egykori ávósok, hogy elmondják, valójában mi történt, hogyan történt. De erre csak akkor számíthatunk, ha a tanúskodóknak nem kell rettegniük attól, hogy emiatt börtönbe kerülnek vagy tönkremennek. így ők is megkönynyebbüíhetnének, a tények is teljesebben napvilágra jutnának. Nagy társadalmi lelkiismeret-vizseálatnak kellene lezajlania. I- A Febérvary-kötetnél jóval teljesebb, tágasabb és hitelesebb feldolgozásnak azooban akadálya, hogy aki ilyen munkába belefog, annak javarészt személyes, szóbeli vallomásokat kell mérlegre tennie. Vagyis rengeteg tévedést, tudatos ferdítést hazugságot Ö nmen test is. Vas-e így egyáltalán esetve a fomskn tikáruk ?- Ez a veszély valóban fennáll. Szinte nem lehet lábjegyzetek nélkül korabeli dokumentumokat közölni. És visszaemlékezeseket sem lehet végigolvastatni mai fiatalokkal anélkül, hogy ne kellene megmagyarázni ezeknek úgyszólván minden sorát. Énnek ellenére ebből a rengeteg információból, megfelelő forraskmikával és érzékenységgel, történészek ki tudják hámozni az igazság vázát. I- A kutatómunkát de meg inkább az értékelést rostálást az aranyérzék társadalmi zavarai Debezttik. Az Andrassy út 60. épületén látható emléktábla például csak egy meghurcoltál említ És két olyan pribék neve is szerepel ugyanott akinek a nevet számra sem veszem. S aligha érdemlik meg, hogy nevük - akármilyen minősítessél - az emléktáblán szerepeljen. Ez a példa is jelzi, bogy időszakunk - a maga súlyos egy eb gondjai közepette - valóban nem tud mit kezdeni sem az 56 előtti, sem. sajnos, az 56 utáni börtöovilággaL- A magyar társadalom 1945 után egy sor kérdést nem rendezett, elfojtott. így'mind több fekély és gennyes tályog keletkezett. Ezek gyógyítása, felvágása nem késlekedhet. Olyan nagy mértékben torzul így a magyar társadalom szemlélete, hogy amíg ez meg nem történik, nem alakulhatnak ki valódi és arányos értékrendek. Bízunk azért abban, hogy a magyar társadalomnak ez a jobbra csúszása meg fog állni, és olyan nyugalmi állapot jön létre, amelyben az értékek is kitisztulnak. Most még számos elintézetlen dolgunk van a zsidókkal, a svábokkal, a szlovákokkal és Így tovább. Befizetetjen csekkjei vannak a magyar társadalomnak. És nem elsősorban anyagi, hanem főként szellemi-érzelmi elégtételre'lenne szükség. Százezrek kései elégtételére.
