Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-20 / 8122. szám

pesti Hírlap, 1991.szept.17. INTERJÚ AZ FMK FŐTITKÁRÁVAL Magyarok vitája Szlovákiáról A legjelentősebb szlovákiai magyar politikai mozgalmak és képviselőik a minap Pozsonyban tartottak találkozót. Fjíh természetesen a szlovák szuverenitás is szóba került. A po­zsonyi napilapok első értékelései szerint a találkozóra a dip­lomatikus semmitmondás nyomta rá a bélyegét, érdemi megegyezés nem született. Tóth Károly, a legnagyobb szlo­vákiai magyar mozgalom, a Független Magyar Kezdemé­nyezés főtitkára telefonon válaszolt lapunk kérdéseire. GULYÁS HSTVÁN — A Szabad Újság című napi­lap értékelése szerint Pozsony­ban abban sem egyeztek meg a szlovákiai magyar politikusok, hogy miben akarnak megegyez­ni. Valóban kudarcot hozott a találkozó? — Szerintem már az is ör­vendetes, hogy egyáltalán kö­zösen beszélgettünk a felme­rülő kérdésekről. A mcetani megbeszélés előzménye a szep­tember 6-i kisebbségi kerék­asztal volt, ahol három magyar politikai mozgalom, az Együtt­élés, a Magyar Kersztényde­­mokrata Mozgalom és az FMK képviseltette magát azzal a cél­j lal, hogy egyeztesse a vélemé-I nyékét. Én nem tartom tragi­kusnak, hogy végre kiderül, miben tér el az egyes politikai mozgalmak álláspontja — Melyek az alapvető ellen­tétek a mozgalmak kozott ? — Inkább azzal kezde­ném, miben értünk egyet. Si­került egyetértésre jutnunk abban, hogy alkotmányosan fog minden mozgalom eljárni az elkövetkező hónapokban. Ez azért fontos, mert a szlo­vák államot alkotmányelle­nesen kívánják kikiáltani. Azzal kapcsolatban is közös nevezőre jutottunk, hogy folytatni kell az egymás kö­rött! párbeszédet. Sajnos az is igaz, hogy amiben nézetelté­rések vannak, azok nagyon alapvető kérdések. Ilyen pél­dául az, hogy milyen állás­pontot képviselünk a föderá­cióval kapcsolatban. Ezen a téren az Együttélés és az FMK merőben ellentmond egymásnak, hiszen az Együttélés vezetősége el tud­ja fogadni a szlovák önállósá­got, míg mi a szövetségi elren­dezés mellett tettük le a vok­­sot. — Mikpr kerül sor legköze­lebb egyeztető találkozóra ? — Még ezen a héten, pénte­ken délután a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom székhazában. Egyben ez lesz a kisebbségi kerekasztal máso­dik ülése. Nagyon remélem, hogy közeledni fognak állás­pontjaink. Feltételezhető, hogy egyik-másik párt ráébred arra, téves volt a gondolatme­net kiindulópontja vagy követ­keztetése. — Mi várható azt követően, ha az előzetes várakozások sze­rint szeptember 23-án kikiált­ják Szlovákia szuverenitását? — Kizártnak tartom, hogy • szuverenitás most valósággá váljék, márcsak azért is, mert a szlovák parlamentben ezt leg­alább 120 embernek kell meg­szavaznia, sót, előtte még napi­rendre is kell tűzni. — Nem gondolja, hogy az ezzel kapcsolatos viták még in­kább elmélyíthetik az amúgy is meglévő ellentéteket a szlováki­ai magyar politikai mozgal­mak között? — A törésvonal ebben a pil­lanatban látszólag valóban egy nemzeti állam kikiáltása, vagy a föderáció kérdése körül húzó­dik. De figyelembe kell venni, hogy a jogállamiság, a több­pártrendszer, a demokratikus alapelvek talaján álló pártok azok, amelyek kitartanak a fö­deráció mellett. A másik olda­lon a nemzeti beütésű politikai erők állnak; gondolok itt a Me­­ciár-vezette Szlovák Nemzeti Pártra, a zöldekre vagy a kom­munistákra. Csehszlovákiá­ban már van alkotmányos mód arra, hogy Szlovákia kiváljon, ez pedig a népszavazás. Csak éppen ugyanazok az erők, amelyek olyan hón kívánják a szlovák önállóságot, abszolút ellenzik a népszavazást. —Mi várható az elkövetke­ző hetekben ? — Azt hiszem, csillapodni fog a hirtelen jött indulat, mert nem hinném, hogy az a 12 fós bizottság, amelynek Meciár és más kétes hírű poli­tikusok is tagjai, elszánnák magukat egy egyoldalú alkot­mányellenes lépésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom