Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-19 / 8121. szám

Magyar Hírlap, 1991.szept.13.

r

Magyarország semleges a jugoszláv konfliktusban. Ne tévesszen meg senkit, hogy másfél évvel ezelőtt, a koalíciós kormány alakulásának napjaiban hangzottak el kétértelműségek a magyarjugoszláv viszonyról. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy e kormány politikája sokkal kiegyensúlyozottabb, mint a retorikája. „Tettlegességre” is sor került jónéhány hónappal ezelőtt, amikor kiderült, hogy a hatalomba frissen pottyant rutintalan tisztviselők döntései folytán többezer Kalasnyikov géppisztoly vándorolt el Magyarországról Horvátországba. De ez ’’régen” volt. békeidőben. Ki hitte volna az örökösen kotnyeleskedő újságírókon kívül, hogy az akkor jelentéktelennek minősített könnyelmű szavakat és döntéseket egy éles helyzetben provokációra használhatják fel?

Ez most megtörtént, s bár a belgrádi hadügyminisztérium vádaskodásait a jugoszláv államfő és a magy ar katonai vezetés is visszakézből megcáfolta, ne feledjük: a játék véresen komoly.

Antall József miniszterelnök a Le Figaro című párizsi lapnak kijelentette, hogy „sem a budapesti kormány, sem a jugoszláviai magyarság nem kíván belekeveredni a konfliktusba". Siessünk azonban hozzátenni, hogy magyar részről ez ügyben nemcsak nyilatkozatok hangzanak el, hanem konkrét intézkedések is történtek az ország katonai semlegességének biztosítása érdekében. E sorok írója szemtanúja volt annak, hogy a rábafuzesi osztrák—magyar határállomáson, mely a Jugoszláviába irányuló fegy vercsempészet egyik potenciális tranzitállomása lehet, milyen fáradságos gonddal akadályozzák meg. hogy akár egy csúzli is átjusson a határon. E tevékenység eredményeként tizenhat darab kézifegy vert sikerült lekapcsolni. Vannak tehát kézzelfogható bizony ítékok arra. hogy a honvédség és a határőrizeti szervek megkapták a kényes helyzethez illő utasításokat és betartják azokat.

A mezőgazdasági repülőgépek- 1 kel folytatott fegyvercsempészetről és a magyar katonatisztek titkos látogatásairól szóló jugoszláv bejelentések dezinformációk is lehetnek. Ha mégis lenne valami tárgyi alapjuk, azt bizonyítani kell, de bármi kerüljön is napvilágra, nyilvánvaló, hogy sem a kormány, sem a honvédség, sem más felelős hivatalok nem adhatták beleegyezésüket ilyen veszélyes akciókhoz. A balkáni hordóban izzik a lőpor, s Baranyának harmincezer befogadott avagy megtűrt jugoszláv iai menekültet kell eltartania. Ilyen helyzetben ekkora hibát felelős magyar poli£ tikus nem követhet el. Az ügyet természetesen alaposan ki kell vizsgálni. Senkinek ne maradjon kétsége afelől, hogy Magy arország jóindulata ebben a háborúban nem Horvátország és nem Szerbia, mégcsak nem is az egy séges Jugoszlávia oldalán van, hanem az európai béke és a jugoszláviai magy arok mellett.

BOKOR PÁL