Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
Figyelő, 1991. Szepterrber 5. MAGÁNVÁLLALKOZÁS AZ ÁLLAM NÉLKÜL NEM MEGY... A jelenleg működő bankrendszert 1987-ben még az állami és a nagyszövetkezeti szektor finanszírozására hozták létre. Mai szerkezetében aligha alkalmas a speciális pénz- és tőkepiaci követelményeket támasztó magánszektor kiszolgálására. Ennek egyik nyilvánvaló bizonyítéka — egyebek között — a Start-hitel története. Mit kellene és mit lehet tenni a jelenlegi helyzet megváltoztatására? Erről kérdeztük Szálkái Istvánt, a neves bankszakértőt, a Bankárképző Központ tanácsadóját. Induljunk ki abból a sztereotípiából, hogy napjaink egyik jellemzője az állami szektor visszaszorulása és a magánszektor növekedése. Ez a folyamat azt feltételezné, hogy a feltörekvő, s a jövőt hordozó szektor finanszírozási szempontból ne ütközzék akadályokba. Ennek a szektornak kezdő- vagy starrt őkére van szüksége, amivel a kezdő vállalkozás nem mindig rendelkezik; továbbá pótlólagos fejlesztési tőkét igényel a növekedés időszakában. Es persze, folyamatos forgótőke finanszírozásra is szüksége van. Ez a három típusú finanszírozás különböző hitelezési megoldások, illetve különböző típusú pénzintézetek létét feltételezi. Sajnos, a jelenlegi bankrendszer ezt a differenciált technikát és befektetői magatartást elősegítő küldetést nem vagy csak kis részben képes teljesíteni. ('«*’ 28. oldal.) (Folytatás az 1. oldalról.) Ha fallamartük azt a hiányt, miért nam tsszünk határozottabb lápásakat a megfslslő Intézményrendszer magteremtésére? ► Ez a felismerés fontos, de nem elégséges feltétele a hiányzó láncszemek pótlásának. Úgy tűnik, a gazdaságpolitika szintjén az a felismerés még nem vált általánossá, hogy a magyar gazdaság tendenciaszerű visszaesését csak a magánszektor fejlesztésére építve lehet megállítani, illetve megfordítani. Ez teremt új munkahelyeket és itt jön létre növekvő mértékben jövedelem. A magánszektor kezelését egyesek elsősorban vagy kizárólag konjunktúrapolitikai kérdésként kezelik, holott itt a gazdasági rendszerváltás és a gazdasági átalakítás stratégiájáról van szó. Attól tartok ugyanakkor, hogy a pénz és tőkefinanszírozás mai rendszere konzerválja a régi struktúrát. Politikai és gazdasági okokból ugyanis a régi gazdasági szerkezetet hordozó állami nagyvállalatokból a bankok nem képesek rövid időn belül kivonulni. E közben az új struktúrát és a növekedést hordozó magánszektor nem jut hozzá a szükséges forrásokhoz. A bankokat a kétaa klntlavűaégtk la •z állami szaktorhoz kötik. Egyetért azzal? > Így van. A veszteségek felgyülemlését elkerülendő, a bankok sok esetben a hitelek megújításával, átütemezésével reagálnak, abban bízva, hogy ügyfelüket ezzel kihúzhatják a" kátyúból, ám eközben beszorulnak a leépülő állami szektor kényszerfinanszírozásába. Előrejelzés* szerint az a „beszórnia«" a Jövőben erősödik vagy gyengül? ► A piaci helyzetet, az egyre mélyülő és ma már önmagát erősítő értékesítési és termelési viszszaesést figyelembevéve, 1991 ^hátralévő hónapjaiban és még valószínűleg 1992-ben is, a bankok :étes kintlevőségei tovább nőiek. Ez elkeiülhetetlen folyamat, ^e ezzel párhuzamosan a bánokban erősödik a menekülési :ényszer, aminek egyik módja iogy a bajba kerülő állami adósa iák újra meg újra hitelt nyújta iák, hátha magukra találnak glgen ám, de mindez azzal a kö vetkezménnyel jár, hogy a ma ; gánszektor elől vonják el a fórrá > sokat. Az igaz, hogy a kereskedelm bankok kényszerűségből foglal I kozni kezdtek a kisvállalkozó 1 szféra finanszírozásával. Enne! oka részben a kormányzati nyo más, részben az új hiteladásol keresésére irányuló természete« banki törekvés. Recessziós idő' szakban a bankok új üzleti lehetőségei szűkülnek. Számukra egy lehetséges kitörési irány a kisvállalati üzletág is, jóllehet itt igen nagy a hitelezési kockázat. Ezért azok a bankok bátrabban vállalkoznak a magánszféra finanszírozására, amelyeknek könyveiben a régi hitelekből adódó kétes kintlevőségállomány kicsi. A magánszektort s ezen belül 1 a kisvállalatokat a piacgazdaságokban az állam valamilyen módon támogatja, mert a hatékonyan működő hitel- és tőkepiacon ezek a vállalkozások — mindenekelőtt a kezdők — hátrányban vannak. Az egyik lehetőség Magyarországon az, hogy a bankok vagy azok egy része felfejleszti magánvállalkozási és kisvállalati üzletágát. Ezen üzletág önálló szervezeti megjelenítése azonban önmagában nem elégséges, itt sokkal inkább egy sajátos hitelbírálati rendszer kidolgozásáról van szó. Ez a szektor nem vagy csak rövid üzleti múlttal rendelkezik. Sokszor üzleti elképzelései is kialakulatlanok. A gazdasági recesszió pedig érzékenyen befolyásolja a magánvállalkozás pénzügyi stabilitását. Vagyis ennek a szektornak a kezeléséhez sajátos kockázatelemzési módszerekre van szükség. A bankoknak emellett olyan szerződési feltételrendszert kel! kidolgozniuk, melyek a fokozott kockázatokkal szemben nagyobb védelmet biztosítanak.
