Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-18 / 8120. szám

H V G,1991.szept.7. fj, VÁLASZOL EGV AMERIKAI TANÁCSADÓ „A reformokat nem szabad feláldozni a fizetőképesség oltárán” Lehet odaadó hiveként hirdetni tanait, lehet szkeptikusan megkérdőjelezni állításait, vág) éppenséggel mereven elutasítani nézeteit, de valószínűleg egyet nem lehet tenni: közömbösnek maradni Jeffrey Sachs (36 éves) javas­latai iránt - legalábbis annak, akit érdekel a kelet-európai gazdasági átalaku­lás. Az egyesek által ».harvardi fenegvereknekr titulált neves amerikai köz­gazdászprofesszor, a lengyel sokkterápia atyja evek óta heves szakmai vitákat vált ki a volt szocialista országok gazdaságpolitikusainak adott tanácsaival. Múlt heti budapesti látogatásakor arról kérdeztük, mi nem tetszik neki Magyarországon. HYG: Korábban ön - jó néhány nyu­gati politikussal ellentétben - több nyi­latkozatában is fenntartásait fejezte ki a magvar kormán) gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Hibásnak tartotta például a magyar privatizációs módszereket, az adóssagkezelesL a konvertibilitáshoz való viszonyt, a kárpótlási tórvenvrói nem is beszélve, s szembeállította ezeket a Lengyelországban történtekkel. Ön szerint tehát Magvarország rossz úton halad a piacgazdaság felé: ]. S.: Nem. úp gondolom, hop Magvarország alapvetően jó nyomon jár. noha egv sor kérdésben alapvetően más megoldásokat keres, mint Csehszlovákia és Lengyelország. Ez azonban annak kö­­vetkezménve. hop a reformok már 2 rendszerváltás előtt megkezdődtek. Tény viszont, hop elsősorban a privatizáció: il­letően mindhárom országban - tehát itt is - aggasztóak a fejlemények. Maparor­­szágon kiderült, hop az az elképzelés, amelv szerint a vállalatokat központilag epenként adogatnák el, borzasztóan lassú és ellentmondásos pakorlatot szült. Ezért javasoltam Lenpelországban ep teljesen más módszert, azt. hop' a társa­sággá alakított vállalatok részvényeit ep­­részt az ott dolgozók és általában a len­­pel állampolgárok között kell inp’ene­­sen szétosztani, másrészt pedig az újon­nan alakított, az eddigi társadalombiztosí­tás: rendszer helvébe lépő nyugdíjalapok­nak odaadni. Beismerem, hop' a javaslat nem túlzottan népszerű Lenpelor­­szágban sem. Én upan állítom, hop ez ep eredeti és hatékony módszer lehetne sok száz vállalat gyors privatizálására, de nem vap’ok biztos benne, hop' végül va­lóban meg is valósítják. A munkavállalói és vállalatvezetői érdekek mindenütt na­pon erőteljesen az úpmevezett spontán vap decentralizált pnvauzáció iramába nvomják a folyamatokat, vápás a közvetle­nül érintettek maguk szeretnék kiválasz­tani új tulajdonosaikat. Ebben érdekeltek a külföldi üzletemberek, befektetési ban­károk is. és számos politikus is ódzkodik a szokatlan megoldásoktól. Ép test tehát, hop n spontán privatizációnak úiabban széles teret nvújtani kívánó pragmatikus mapar megközelítés végül is a relative legcélravezetőbb megoldásnak fog bizo­nyulni. jóllehet ez sem kellően pors és oivkor igazságtalan. Fenntartásaim tehát megmaradtak, de mivel a .spontán" mód­szer valóban eredményeket tud felmu­tatni. nem ellenzem. Minden más meg­fontolást megelőz upanis az a követel­mém. hop a tulajdon államtalanítása mi­előbb menjen végbe, s csak ez: követi a többi szempont: az igazságosság, az átte­kinthetőség. A legrosszabb upanis. ami a kelet-európai országokkal történhet, a privatizáció megrekedése, ha a napválla­latok többsége még hosszú ideig állami tulajdonban marad és feléli ónmagát. HVG: Ón a kelet-európai országok nyugati adósságainak kérdésében is ,.máskéntgondolkodó,’: míg e map-ar politikusok haja égnek áll az átütemezés­nek vap az adósságkönnyítésnek még a megpedzésétől is, ön éppen erre buz­dítja az eladósodott országokat, s mint is­mert, a lengyel adósságelengedés kihar­coláséban mindkét oldalon tevékeny közreműködést vállalt. Ón szerint miben tévednek s magyarok? J. S.: Évek óta hirdetem, hop bizonyos helyzetekben szükséges és érdemes a hi­telezőkkel - kormányokkal és bankokkal - újratárp'aiisi a tartozásokat. Amikor mapar gazdaságpolitikusoknak még 1989-ben ezt először felvetettem, kine­vettek. és azt mondták, ez lehetetlen, a hitelezők soha nem engednének el ep centet sem. és még ennek emlegetése is katasztrófát idézhet elő. Nemrég pedig Lenpelország 33 milliárd dolláros kül­földi adósságának feléi elengedték a fii­­telező országok, és minden bizonnva! nemsokára a kereskedelmi bankoknál is el lehet érni hasonló eredményt. Ezzel nem azt állítom, hop a mapar kormám feltétlenül hibásan cselekszik, csak azt. hop- a gazdasági problémákhoz nem sza­bad mindig a hap'ománvos módon köze­líteni, 5 ep új javaslatot eleve elutasítani. Ha a mapar politikusok úp- ítélik meg. hop társadalmi támogatást tudnak sze­rezni epideiűleg a radikális strukturális reformok végrehajtásához, a makroöko­­nómiai epensűly helyreállításához és a teljes adósság törlesztéséhez, akkor sok érv szól a makulátlan hitelképesség fenntartása mellett. Viszont ha az adós­ságtörlesztés. a reformok rövid távon oh mértékben rontják az életszínvonalat, hop az a politikai stabilitást fenyegeti. —7 i---r

Next

/
Oldalképek
Tartalom