Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
Figyelő, 1991. Szeptember 5. INTERJÚ BŐD PÉTER ÁKOSSAL A MINŐSÉGBŐL NEM ENGEDNEK... Miközben Japán Magyarország legnagyobb hitelezője, a szigetország gazdasági erejét, műszaki-technika! fejlettségét messze nem tükrözik magyarországi befektetései. Vajon milyen szerepet játszhat a felkelő nap országa Magyarország modernizálásában — kérdeztük Bőd Péter Ákos Ipari és kereskedelmi minisztert. A múlt ívben csak ú) vállalatok felvésérléeéra 3 milliárd dollárt költöttek japán cágek Nyugat-Európában. ehhez kápeat az Ida befektetett néhényszázmlllló ugyancaak kis öazezeg... >■ Valóban a magyarországi őszszes külföldi tőkebefektetésekből Japán mindössze öt százalékkal részesedik és összesen három japán tőkerészesedésű vegyes vállalat működik az iparban. A világ második gazdasági hatalmához képest ezek szerény számok. És nem magyarázhatók a földrajzi távolsággal, hiszen ezek korlátozó szerepe a szolgáltatások, a technológiák, a minőségre érzékeny termékek cseréjének korszakában minimális Végül is Japán Nyugat-Európától, Eszak-Amerikán keresztül, a Közel-Keletig mindenhol jelen van, függetlenül ezeknek az országoknak a közelségétől. Akkor mlvtl magyarázható az a látszólagoa árdaktalanaág? >■ Én azért hangsúlyoznám a „látszólagos” jelzőt. Men például igaz ugyan, hogy Japán Magyarország külkereskedelmi forgalmában mindössze 2—3 százalékkal részesedik, de a japán technika és technológia ennél sokkal nagyobb hatással volt már eddig is a magyar ipar bizonyos ágazatainak fejlődésére. Hogy mást ne mondjak, a magyar nehézvegyipar jelenté« részben japán technológiával és gépekkel működik. A Tiszai Vegyi Kombinátban a Mitsubishitől és a Sumitomótól vásárolt berendezésekkel polipropilén- és polietiléngyárai létesítettek A Borsodi Vegyi Kombinátban a PVC-gyártást a Shin Etsu cég eljárására alapozták, a Péti Nitrogénművekben a Sumitomótól vásárolt salétromsavüzem épült. Hasonlóképpen szoros kapcsolatok alakultak ki a gyógyszeriparban is. De az elmúlt két-hárcm évben változott a japán érdeklődés jellege is. Korábban a politikai helyzetre, a gazdaság stabilitására voltak kiváncsiak az idelátogató üzletemberek és érdeklődésük is inkább a környezetvédelmi és a hasonló programok felé fordult. Manapság már megjelentek a legnagyobb japán cégek is, s nagyon konkrét piád szegmenseket kutatnak. Az egység«* Európai Kózós Piac létrejött* a japán cégeket la arra ösztönzi, hogy a majdani vémfelakon belülre kerüljenek. Magyarország egyfajta ugródeszka Iahet, ha alkarul a piacok kölcsönös nyitéaa az EK éa hazánk között... >- Nehéz lenne megmondani, hogy a mostanában növekvő számban megjelenő japán cégek érdeklődése mögött mi húzódik meg. Valószínűleg a kérdésben megfogalmazott, jelzen változások is. De a japánok módszere is más. rendkívül alaposan mérik fel a terepet, a kockázatot, a várható nyereséget, látszólag lassan dolgoznak. Viszont hihetetlenül, sok informádót gyűjtenek össze. Úgy tűnik, ma egy sor japán cég, mint ahogy utaltam is rá, konkrét piád szegmenseket vizsgál, nem tudni milyen végeredménynyel. Az «Ifibb emlltettak m«ll«tt «gyéb különbségeket Is lét • lapén é« ■ nyugat-európai tőkebefektetők között? > Tapasztalataim szerint a japán mentalitás és szellem nehezebben tolerálja az ipar fejlettségében és a műszaki kultúrában lévő különbségeket, mini a nyugat-európai. A németek, olaszok, svájdak tudomásul veszik, hogy a magyar bedolgozónak bizonyos tanulási időre van szüksége. A japánok viszont hajlamosak egységes egésznek tekinteni a technológiai folyamatot, abban a japán színvonal a meghatározó, s még átmeneti időre sem hajlandók ebből engedni. Ezzel magyarázom például azt is, hogy általában 100 százalékban japán tulajdonú cégek alapítására törekednek vagy legalábbis többségi részesedésre. Es szerintem az sem véletlen, hogy a vegyiparban alakultak ki a legszorosabb kapcsolatok, ahol a technológia szinte egyértelműen meghatározza a minőséget. Más a helyzet a gépiparban, ott a technológiai folyamat rendszerint nem zárt, a beszállítók által gyártott részegységek minősége a végtermék paramétereit is befolyásolja. Próbakő lehet ebben a Suzuki-féle kooperáció, amelyben viszonylag nagy a magyar beszállítások aránya, s magasak a minőségi követelmények. Ée hogyan látja az Ipari ét kereskedelmi miniszter: a megyar villáitoknak van-* aaélyük a lapén axportoffanzlvéval szambán? Gondolok Itt az Import llberallzélésa nyomén a tv- és vldeopltcot uraló japán termékekre. >• Másként látja az ipari és másként a kereskedelmi miniszter. Komolyra fordítva a szót, tény, hogy talán a legfejlettebb termelési, kuta-
