Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
KI FOGÁSOK HELYETT MEGOLDÁSOK Figyelő, 1991.. Szeptember 5. /r A FELGYORSULÁS ÉVE \ Japán a világ legnagyobb hitelezője, s egyben beruházója. Tőkéje a magyar gazdaságba azonban mintha a világgazdaságban elfoglalt szerepéhez képest kissé lassabban Jönne. H. E. Sekl EIJI, Japán magyarországi nagykövete szerint azonban a kétoldalú kapcsolatok fordulópontja előtt állunk. A következő egy év a nagy felgyorsulás éve lehet. Mllytn Aztrtp«! fátszhtt fcUgyr-o*-txe; • lapén tők* *ufóo»t J*í*nlét»b*n? Elképzelhető-« ön «zerlnt, hogy hazánk amolyan gazdaaágl főhadlazálláaaé alakul, hlaz Innét könynyabb az út Kalatra, a 1892 után vegye* vállalatok révén az Európai Kózoaaégba la, >• Magyarország valóban egyre vonzóbb hely a külföldi üzletemberek számára. Nagyra értékeljük a kormány által már eddig is megtett gazdasági lépéseket. Mind többen érdeklődnek az itteni üzleti lehetőségek iránt. Hogy melyik ország lehet a kelet-európai gazdasági központ, arra nehéz konkrét választ adni. Minden esetre Magyarországnak jó esélyei vannak erre. Kialakultak a jogi karaték a tőkebefektetéshez, a vegyes vállalatok létrehozásához. Mivel magyarázza a japán tőke óvatosságát? >- A japán tőke jellemzője, hogy óvatos. Minden komoly gazdasági lépést alapos kutató munka kell, hogy megelőzzön. Számításokat csak stabil gazdasági környezetben lehet végezni, üzleteket csak megbízható, ismert partnerekkel szabad kötni, s csak biztos piac esetén szabad belevágni. Már ebből is látszik, hogy a beruházáshoz az óvatosságon kívül idő is kell. Ezt azért mondom, mert a jelenleg már megvalósult együttműködésen kívül egy csomó más is tervben van, s a megvalósítás első lépése az előkészítés. Üzleti megfontolásból azonban a terveiről senki nem beszél. Akkor érdemes beszélni valamiről, ha az már biztosan meg is valósult. Eeetleg az Iparágak Mélyeiről hallhatnánk valamit? r >■ Jó esélye van a gyógyszerifij párnák, a könnyűiparnak, sőt !az élelmiszeriparnak is. Van-e olyasfajta akadály, amelynek felszámolása aaatén közelebb kerülnénk a megvalósuláshoz? >■ Egy konkrét dolgot mindenképpen szeretnék megemlíteni, I sőt aláhúzni, mert a követségünkre betérő, a velünk kapcsolatot tartó üzletemberek ezt alapvetőnek tartják, s alig van köztük olyan, aki ne említené meg. Ez a változtatásra szoruló dolog pedig a vezetők hozzáállása. Arról van ugyanis szó, hogy legtöbbjük negatívan áll hozzá minden változáshoz. Nem azt nézik, miként valósítható meg valami, hanem azt, miért nem. Az üzletemberek nem a kifogásokra, hanem a megoldásokra kíváncsiak. A vállalati vezetők negatív szemléletmódjával aztán sok minden összefügg. Például a lelkesedés, az önbizalom hiánya. A magyar vállalkozókra azonban legritkábban |ollemz6 a ntgativ hozzáélláe. Ők pont annak ellenkezőjéről lemarhatok mag. >• Tökéletesen egyetértek. Pontosan erről van szó. A japán üzletemberek éppen ezért velük könnyebben találják; meg a közös üzleti nyelvet. A vállalkozók ugyanis a megvalósítások emberei. Gyorsan cselekszenek, válaszuk, állásfoglalásuk hosszabb távon érvényes. A már .Magyarországon járt üzletemberek tapasztalata olyannyira ez, hogy Magyarországra nemsokára, külön delegáció jön melynek tagjai kizárólag a közép- és kisvállalatokkal keresik az együttműködés lehetőségeit, ők tehát alapvetően a magángazdaságban kívánják megtalálni üzleti partnerüket. Egyszerű kereekedelml ügyletekben vagy közős gyártásban gondolkodnak? > A kereskedelemben is bőven vannak még tartalékok. És nem csupán a japán fogyasztói javak magyarországi eladásában, hanem a magyar termékek exportjában is. Annál Is Inkább, mivel az utóbbi két évben a Japán fogyasztók külföldi termékek Iránti étvágya erősödni látszik. Tavaly agy év alatt megháromszorozódott az Import. Ennek szerkezetét nézve azonban kitűnik, hogy alapvetően fogyasztási luxuscikkekről ven szó. Vannak Ilyen típusú magyar termékek Is? > Vannak. De nemcsak fogyasztási luxuscikkek jöhetnek szóba. Olyan terméknek is jó esélye van, mint például a hús. Ezek japán Importját addig erős kvóták szabályozták. >- Valóban, a hazai termelést kemény védővámok oltalmaztak. Az észak-amerikai és nyugat-európai országok nyomására azonban, annak érdekében, hogy a mi termékeink is piac találjanak, ezeken enyhítenür kellett. A kvótarendszer leh a legtöbb termék esetében me, szűnt. S ez kedvez a mag\\ termékeknek is. A tőkebefekn tések során az egyszerű kere kedelmi ügyleteknél jóval n. gyobb súllyal esik a latba gazdasági környezet, s így környező volt szocialista orsz; gok politikai és pénzügyi inst: bilitása. A jugoszláviai hehz. például, ami önökön kívüláil okok miatt alakult ki, befoJy: solhatja a Magyarországi jövő üzleteket. Vagy vegyü Bulgária, Lengyelország pén; ügyi instabilitását. Magvaro: szág és Japán gazdasági együt működését a térség áltaíánc helyzete nélkül nem lehet mer vitatni. A másik oldalról ficy< lembe kell venni Magvaro: szág és az EK kapcsolatátbelső gazdasági helyzet és két külső tényező együttese adja meg tehát a választ. -A adott földrajzi helyzet ellené: én azért bátorítanám a magyar országi gazdasági változókat. A mi országunk példái, azonban szeretném hangsúlya: ni, hogy a gazdasági sikere nem egy nap alatt születne/. Én az egyetemi éveimre úg emlékszem, hogy az volt az a időszak, amikor mindig éhe voltam. Igen, a japán gazdas. gi felemelkedésnek ára volt. í az is tudott dolog, hogy Jap:'. sokáig cseppet sem volt íe gyásztól társadalom, az éle: színvonal gazdasági erejébe: képest jóval alacsonyabb volt mint azt európai mércével el le hetett volna várni. Rengetege kellett termelni. Külföldön el adni, pénzt akkumulálni, hoc; a gazdaság valóban erős íe gyen. S higgve el, nem met ez máshol sem enélkül.
