Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
KIKBŐL LETTEK MEGYEI ELNÖKÖK? „TI vagytok az ország!"— köszöntötte a megyei közgyűlés! elnököket az ország elnöke. Nagy derültség fogadta Göncz Árpád kijelentését a lengyeltóti találkozón. A köztársasági elnök ránézett az egybegyűltekre: „...ezt komolyan Is gondoltam, elvégre az ország a megyékből áll, 8 a megyéket ti képviselitek!I" Magyarországon a legszigorúbb szabályok a megyei közgyűlések elnökeinek megválasztásakor érvényesülnek. A titkos szavazáson kétharmados többség kell az elnök és az alelnök megválasztásához. Egyetlen közjogi méltóság sem követel meg ilyen erős támogatottságot. A törvényalkotók szándéka talán épp az volt, hogy a magas szavazati arány összefogásra késztesse a megyei közgyűlések tagjait, s így a pártszempontokkal szemben a rátermettség, a szakértelem kerüljön előtérbe a tisztségviselők megválasztásakor. ELNÖKI JELLEMZŐI Az elnök átlagos jellemzője: férfi, egyetlen női elnök sincs, s alelnöknőt is csak Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében választottak. Az elnök életkora 40 és 50 év közötti. (A 19 elnök közül 13 tartozik ebbe a csoportba.) Foglalkozására nézve közgazdász, vagy közgazdasági végzettséggel is rendelkező, kisebb valószínűséggel jogász. Előző beosztásában legalább szakigazgatási szerv vezetője a megyei tanácson, a leggyakrabban pénzügyi, közgazdasági területen. (Meg is vádolták a korábbi pénzügyi vezetőket, hogy azért spórollak a megye pénzével, hogy legyen mit felmutatniuk a választási küzdelemben. Valójában a pénzügyi osztályvezetők mindig takarékosak voltak, csak 1990-ben már jobban ellent lehetett mondani a költekezni kívánó vezetőknek.) Politikai pártállása szerint jelenleg független, illetve párton kívüli. (Mindössze négy párttag van közöttük.) Megválasztásukat tekintve általában már az első, illetve a második '"*t»n (több szavazási fordulót követően) 1990. decemberében nyerték el a közgyűlés bizalmát (Elsőként a Bács-Kiskun megyei elnököt választották meg, míg legkésőbb a Nógrád megyei elnöki posztot sikerült betölteni.) KIVÉTELEK Egyetlen 40 évnél fiatalabb megyei elnök van: Veszprémben (38 év). Az 50 éven felüli elnökök öten vannak, közülük a legidősebb a Tolna megyei (58 év), így az elnökök átlagéletkora meghaladja a 48 évet (Az alelnökök némileg fiatalabbak, átlagéletkoruk közel 44,5 év.) A közgazdászokon és a jogászokon túl kertészmérnök (Zala), szakbiológus (Fejér), mérnök (Győr- Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, utóbbi közgazdász is), művész (Nógrád), tanár (Hajdú-Bihar) került az elnöki székbe. A korábbi tanácselnökök közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Somogy megye vezetőit választották meg a megyei közgyűlések elnökévé, míg Hajdú-Biharban a korábbi társadalmi elnökhelyettes lett az elnök. A választásokat lebonyolító vb-titkárok közül Heves és Vas megyében szemelték ki az elnöknek valót, míg Veszprémben a korábbi vb-titkár a Belügyminisztérium főosztályvezetőjévé lépett elő, s így a megbízott titkárt emelték az elnöki székbe. (Kétségtelen, hogy ők voltak a legismertebbek a vezetésre alkalmasnak tűnő jelöltek között, de ez hátrány is volt a megújulásra törekvő megyei közgyűlési tagok szemében.) Párttag elnök, mint említettük, Összesen négy található az országban. Nem tudott minden parlamenti párt a megyei elnöki posztra esélyes jelöltet állítani, s az erőviszonyok is merőben eltérnek a parlamenti erősorrendtől. Borsodban például az MSZP színeiben korábban országgyűlési képviselőséget is elnyert megyei tanácselnök. Békés megyében az MTA Regionális Kutató Központjának korábbi tudományos osztályvezetője lett az elnök. Hosszrí küzdelem után Nógrád megye elnöke SZDSZ-tagkénl nyerte cl posztját, de ő már a párt második jelöltje volt. (Korábban az SZDSZ a közismerten mcgyeellenes, megyei listán megválasztott országgyűlési képviselőjét indította a versenyben, de ő néhány szavazat híján sokadszorra sem nyerte cl a kétharmados többséget.) Kereszténydemokrata színekben nyert a Pest megyei elnök (korábban vállalkozó). Az MDF színeiben egyetlen elnököt, sőt alelnököt sem választottak meg a megyei közgyűlések. Az apparátuson kívülről csak a már említett Békés, Nógrád, Pest és Zala megyében választottak közgyűlési elnököt, míg Győrben korábbi városi műszaki osztályvezető került ebbe a székbe. Pest megyében és Győr-Moson-Sopronban a más megyékben favorit pénzügyi osztályvezetővel szemben nyert a jelenlegi elnök. (Belőlük egyébként TÁKlSZ-igazgató lett, pest megyében alelnöki kitérővel.) ALELNÖKÖK Jelenleg Fejér, Pest és Vas megyében nincs betöltve az alelnöki poszt. Több megyében a függetlenített alelnök mellett társadalmi megbízatású alelnököket is választottak, míg Veszprémben csak tiszteletdíjas alelnököt, s belőlük mindjárt kettőt. (A régió köztársasági megbízottja kifogásolta is, igaz csak a sajtóban megjelent nyilatkozatában, hogy a törvény szövege csak egyes számban beszél alelnökről, s így talán nem is törvényes kettejük megválasztása. Az az aggálya is felmerült, hogy egyikük egyben Pápa város polgármestere is, s talán e két funkció sok egyszerre.) A „legpártosabb megye" Békés, ahol nemcsak az elnök, hanem az alelnökök is párttagok, kettő közülük a Független Kisgazdapárt, s egy az SZDSZ tagja. Az alelnökök körében a legtöbb tagja az MSZP- nck van (Csongrád, Somogy, Tolna és Zala), míg az SZDSZ Baranyában és Békésben, a Fidesz Veszprémben adott alelnököt a megyének. Az alelnökök között már nem olyan elsöprő az egyetemet végzet-Figyelő, 1991.szept.6.
