Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-17 / 8119. szám
Népszava, 1991. szeptember 12 A KSH elnöke: ae pén*. se apparátus * Sé’ww»' A statisztikában nincs kitüntetett tájékoztatás Fél év alatt nem kevesebb, mint 44 százalékkal „ugrott meg" a jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma az országban, és június végére meghaladta a 42 ezret. Rajtuk kívül már több százezer a kis- és «gyéni vállalkozók száma. Ez a robbanásszerű fejlődés azonban nehezen érte utol a statisztikát A Központi Statisztikai Hivatalt sok támadás, szemrehányás érte, amiért adatgyűjtési rendszere és apparátusa nem elég rugalmas, hogy együtt váltson a gazdasággal, így aztán adatai is csak a valóság egy részét tükrözik. Pedig sok minden van változóban a hivatal háza táján. Dr. Vukovich György, a KSH elnöke elmondta: ebben a fél évben már az ötvennél kevesebb embert foglalkoztató kisvállalkozásokról is gyűjtöttek adatokat. Sokan úgy tartják, hogy a kis szervezetek számának gyarapodása nyomán már megkezdődött a gazdaság élénkülése. Önök is így tapasztalják? — Csak részben. A dinamikus fejlődés igaz, ami a vállalkozók számát illeti, termelési értékük azonban még meglehetősen kicsi. Teljesítményük ugyan az iparban több mint másfélszerese a tavalyi első félévinek, de mindez az ipar egész termelésének alig néhány százaléka. így ez a jelentős emelkedés csak 2 százalékkal tudta mérsékelni az ipar produktumának 15 százalékos csökkenését. Különösen a háromszáznál több embert foglalkoztató nagyvállalatoknál volt nagy a zuhanás az első fél évben: elérte a 17 százalékot is. Van-e más olyan szféra, ahol ehhez hasonló volt a visszaesés az első fél évben? — Talán a kiskereskedelmi forgalomban. Mindez érthető, ha azt nézzük, hogy az úgynevezett anyagi, vagyis termelő ágazatokban foglalkoztatottak nettó havi átlagkeresete az első fél évben kereken 26 százalékkal nőtt, a fogyasztói árak ugyanakkor 35,7 százalékkal emelkedtek, vagyis e keresetek vásárlóereje 7-8 százalékkal csökkent. A statisztika nyelvén szólva, szűkült a belső piac, visszaesett a 'fizetőképesség. Mindezt ki-ki a saját bőrén érzékeli. A helyzet kétarcúságát mutatja azonban, hogy a pénzügyi szférából jó hírek érkeznek. — Ez valóban így van. Dollárkivitelünk dinamikusabbá vált, ami azt mutatja, hogy a gazdaság egy része máris képes felelni a kihívásokra. A működőtőke azonban mintha a vártnál kisebb sebességgel csordogálna. — Nem egészen. Az idén több érkezik, mint tavaly, és pozitív jellemzője a sokfélesége: a német, az amerikai, az angol tőke mellett növekedni látszik a francia érdeklődés is. Mit mutatnak az adatok a társadalmi folyamatokat illetően? — A népesedési helyzet alapvetően nem változott. Valamivel többen kerültek szülőképes korba, ezért nőtt a születések száma, de a halálozási arányszám — kis csökkenés ellenére — változatlanul rossz. Közismert, milyen ugrásszerűen növekedett a bűnözés, márpedig egy átmeneti korban korántsem mindegy, hogy a hirtelen rázúduló terheket a társadalom hogyan képes elviselni, feldolgozni. Ezért ezt a statisztika egyik legfontosabb témájának tartom, és alakulásáról az eddiginél sűrűbben kívánunk adatokat szolgáltatni. Nagyon fontosnak ítélem a tájékoztatás objektivitását, vagyis azt, hogy semmiféle érdek ne befolyásolhassa a valós adatok azonnali nyilvánosságra hozatalát, ami egy demokratikus társadalomban a statisztikusok elemi kötelessége. Kik a statisztikák címzettjei és vajon felhasználják-e munkájukban ezeket az adatokat? — Ma gy árőrszágon nincs kitüntetett tájékoztatás, ami azt jelenti, hogy a kormányzat és szervei ugyanazokat az adatokat kapják, mint a pártok, a szakszervezetek és a szerkesztősegek. E szerint ön úgy látja, hogy a hazai statisztikai rendszer nem omlott össze? — Bizonyos tekintetben összeomlott, mert a közigazgatás átalakul és az új önkormányzati rendszerben , még nem határozták meg az adatszolgáltatás helyét. Magyarán: nincs rá se pénz, se apparátus. Korábban például a tanácsok egészségügyi osztályain gyűjtötték az e témával kapcsolatos adatokat, most ez amolyan senki földje. Az úgynevezett népmozgalmi statisztikák januártól hozzánk kerülnek majd, a népesség-nyilvántartó hivataltól. Mi is átmeneti időket élünk. Ennek, tudomásunk szerint, hamarosan vége. Egyrészt, mert dolgoznak az új statisztikai törvényen, ami sok mindent hivatott „tisztába tenni”, másrészt pedig mert a hivatal hamarosan a kormány elé terjeszti tevékenysége korszerűsítésének, új adatgyűjtéseinek programját és a végrehajtás feltételeit. — A gazdaság- és társadalomstatisztikát egyaránt kell fejlesztenünk, és ehhez, ha nem is sokkal, de a jelenleginél valamivel több pénzre van szükségünk. Mivel, ahogy már szó volt róla, nagyon megnőtt a gazdálkodók száma, a gazdasági statisztikában át kell térnünk a reprezentatív vizsgálatokra. Ehhez szükségünk van egy úgynevezett alapregiszterre, vagyis minden gazdálkodó nyilvántartására, hogy ebbői vehessünk mintát. A másik nagy vállalkozásunk, hogy január elsejétől a teljes gazdaságra — tehát az öt ven embernél kevesebbet foglalkoztató szervezetekre is — ki akarjuk terjeszteni a bérstatisztikát. Másképp kell számolnunk a fogyasztói árindexet is: több helyen és többféle árat kell figyelembe vennünk, a változásokat pedig gyorsabban kell tudnunk követni. Vége a korábbi kényelmes világnak: az éves statisztikák helyét egyre több területet?,,. Kell. átvenniük a havi, vagy legfeljebb negyedéves adatoknak. Tehát rugalmasabbá válik a statisztika? — Feltétlenül. Bár nem csak nekünk kell rugalmasabbnak lennünk, hanem az adatszolgáltatóknak is. Kovács János kisvállalkozónak ugyanis csak a személyi vonatkozású adatai állnak védelem alatt, gazdálkodóként rá is vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Varga Zsuzsa
