Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-16 / 8118. szám
I Népszabadság, 1991.IX.11. _____________________________ ÚJ FRANCIA-MAGYAR ÁLLAMSZERZŐDÉS Ma Párizsba érkezik Antall József (Párizsi tudósítónktól.) Antali József miniszterelnök — Japánban tett látogatását befejezve — ma Párizsba érkezik. Késő délután az Elysée-palotában, Mitterrand elnök és Antall miniszterelnök jelenlétében, Dumas francia és Jeszenszky magyar külügyminiszter aláírja a két ország kapcsolatait új alapokra helyező államszerződést. Miniszterelnökké történt megválasztása óta harmadik hivatalos párizsi látogatására készül Antall József, ami önmagában is jelzi a ‘legfelsőbb szintű magyar—francia kapcsolatok intenzitását. A mostani vizit ráadásul nem egy lesz a sok közül: a program szerint ma 18 órakor az Elysée-palotában aláírják a Francia Köztársaság és a Magyar Köztársaság új államszerződését. A francia diplomácia sorra újrafogalmazza az egykori szocialista országokhoz fűződő kapcsolatait, s a tavasszal Varsóval aláírt szerződés után most Budapesten a sor. Az Egyetértési és barátsági szerződés címet viselő dokumentum bevezetőjében új barátság szövődéséről írnak a szövegszerkesztők, s ez akkor is igaznak tekinthető, ha Párizs múlt pénteki brüsszeli vétója kissé kesernyés hangulatba hozta az Elysée magyar vendégeit. Az aláírást követő félórás eszmecserén a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter nyilván megkérdezi majd Mitterrand elnököt és Dumas külügyminisztert, hogy az új barátság jegyében miként értelmezhető Párizs barátságtalan brüsszeli lépése. Megértjük ugyan, hogy a közös piaci húsexport növelését megtorpedózó francia vétó inkább befelé szólt, s a honi parasztok elégedetlenségét próbálta csillapítani, de talán joggal elvárható, hogy Franciaország ne csak szavakban támogassa Magyarország EK-társulását. Az elmaradt gesztus annál fájóbb, mivel a francia—magyar gazdasági kapcsolatok az elmúlt években példa nélküli fejlődésnek indultak. Különösen a francia tőke magyarországi megjelenése okozott áttörést — már az egymiliiárd frankot is meghaladja a befektetések értéke —, s külön öröm, hogy a franciák nemcsak a gyorsan megtérülő ágakban, hanem a lassabban profitáló iparban is szerencsét próbálnak. A napokban indult meg annak az 50 millió frankos hitelkeretnek a felhasználása, amellyel a francia kormány az ottani kisvállalatok magyarországi befektetéseit szeretné ösztönözni. Biztosra vehető, hogy a ma aláírandó államszerződés az eddig bizalmatlan befektetőknek is kellő garanciát nyújt. Mini ahogy a közigazgatás területén már eddig is lendületes francia—magyar kapcsolatok után újabb területeken várhatók együttműködési szerződések. Készülőben a két honvédelmi minisztérium kapcsolatait szabályozó dokumentum, s hasonló várható a pénzügyi tárcák között is. A ma Párizsba érkező Antall József bekapcsolódik a liberális és konzervatív pártokat tömörítő Európai Demokratikus Unió itteni tanácskozásába is. Az eseményre 36 európai pártelnököt várnak, s köztük lesz Kohl német kancellár és Major brit miniszterelnök is. Hírek szerint Párizsba érkezik Samir izraeli kormányfő is, aki a Likud pártot szeretné fölvétetni az Európai Demokratikus Unióba. A tanácskozáson jelen lesz Surján László, a KDNP és Torgyán József, a Kisgazdapárt elnöke is. A magyar miniszterelnök holnap Strasbourgba utazik, ahol átveszi az európai integráció előmozdításáért száma- t ra odaítélt Schuman-dijat. Seres Attila Magyar Hírlap, 1991.IX.11 Magyarország az EK-tól politikai döntést vár Vranitzky Budapestre látogat MH-tudósitás__________ Magyar részről bíznak abban, hogy sikerül elhárítani az európai közösségi társulási tárgyalások utolsó akadályát (a közösségi piacokra bevihető húsmennyiség szabályozása körüli nézeteltéréseket), és Franciaország is felzárkózik a konstruktív közös állásponthoz — jelentette ki Herman János tegnapi szokásos heti tájékoztatóján. A külügyi szóvivő nyilatkozatot ismertetett a magyar—EK társulási tárgyalásokról, s megállapította: az „Európai megállapodás” című társulási szerződés létrehozása annak is bizonyítéka lesz, hogy az Európai Közösség az európai integrációs folyamat hajtóerejeként képes betölteni szerepét a stabil, békés, egységesülő Európa új nemzetközi struktúráinak kialakításában. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország várakozással tekintett az Európai Közösség miniszteri tanácsának szeptember 6-i ülésére, mert arra számított, hogy azon a társulási folyamat mielőbbi befejezéséhez szükséges új tárgyalási pozíciókat hagynak jóvá. „Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a mezőgazdasági export, közelebbről & közösségi piacokra szállítható húsmennyiség kérdésében a tagállamok egyelőre nem jutottak közös nevezőre” — jelentette ki Herman János, hozzáfűzve: ez annál is sajnálatosabb, mert a kérdéses mennyiség az EK-államok termelésének és kereskedelmének nagyságrendjéhez képest elenyésző, s az ügy maga nem is viszonyítható a társulási szerződések politikai jelentőségéhez. E szerződések határozzák meg az EK viszonyát a közép-európai új demokráciákhoz, és a közösség szerepét a térség stabilitásának, a piacgazdaságra való áttérésének előmozdításában — hívta fel a Figyelmet Herman, utalva arra, hogy a szovjet válság napjaiban az EK és tagállamai újólag megerősítenék szándékukat a társulási szerződés mielőbbi megkötésére. Ugyancsak a társulási szerződés politikai jelentőségét és szerepét húzta alá a szóvivő, amikor a következőket jelentene ki: „Magyarország Európa részeként mielőbb meg kívánja találni helyét az európai együttműködés valamennyi intézményében. A társulási szerződésre ugv tekintünk, mint európai integrálódásunk alapvető eszközére. Ennek megfelelően kifejeztük készségünket arra is, hogy minél gyorsabban és minél teljesebb mértékben bekapcsolódjunk az EK-államok közötti politikai együttműködésbe, s a szerződésben megfelelő politikai konzultációs rendszert alakítsunk ki.” Mint a szóvivő közölte, a társulási tárgyalások következő, kilencedik fmdulóját szeptember 23-én tartják meg. Egyéb kérdésekkel foglalkozva Herman bejelentette, hogy Franz Vranitzky osztrák kancellár egy hét múlva, szeptember 18—19-én Budapesten tárgyal. A szóvivő megerősítette a korábbi értesüléseket, melyek szerint a külügyminiszter felmentette tisztségéből Bessenyei Zoltánt, a protokollfőosztily vezetőjét • Sz. H.
