Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-12 / 8117. szám

Pozsgay: bizonyos politikai csoporthoz való tartozás a szemetet is értékké teszi Füzessy: Kónya ellen kampány folyik Magyar Hírlap, 1991. szepter.iber 9. lül sem a képviselőcsoport egészének, hanem a munkacsoportoknak a szerepét kell erősíteni, és — mindenekelőtt a so­rainkból kikerülő személyekkel szemben — alapvetően a kölcsönös bizalomból kell kiindulni. 11. Nyilvánvaló, hogy az eddig leír­tak csak akkor valósíthatók meg, ha si­kerül elérni, hogy a frakcióülésen el­hangzottak. a képviselők egymás körű vitát» fcrpviselőcssporton belül marad­iamat. Fomas politikai kérdést nem le­het a frakcióban megvitatni, ha nincs biztosiévá, hogy a döntések ne jussanak idő előtt és informális csatornákon át a nyilvánosság tudomására, illetve bog, a döntést megelőző álláspontokat a politi­kai ellenfelek ne ismerhessék meg. Emellett minden szervezetnek vannak belső ügyei, amelyek nem tartoznak a széles nyilvánosságra. Mégoly tartalmas és őszinte vita, „megfelelő interpretálás­sal” ellentétes értelmezést kaphat. A frakció belső ügyei kiszivárgásának megakadályozása olyan probléma, ame­— Elgondolkodtató, hogy a Kó­nya Imre ellen folyó kampányt ép­pen mostanra időzítették, amikor az Alkotmánybíróság néhány napon belül döntést hoz a köztársasági el­nök jogköréről — nyilatkozta Fir­­zessy Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti csoportjának ve­zetője, a párt elnökségének tagja az intézőbizottság szombati ülésének szünetében. Füzessy Tibor felhívta a figyelmet arra, bogy az MDF frakci­óvezetőjének beszéde augusztus 24- én hangzott el, a lapokban azonban csak szeptember 5-én jelent meg. A Kónyái elmarasztaló sajtóorgánu­mok azt igyekeznek sugalmazni — vélekedett a frakcióvezető —, hogy itt több vonalon futó alkotmány el­leni támadásról van szó, aminek ép­púgy része a köztársasági elnök jogkörének és hatáskörének meg­kérdőjelezése, mint a tömegtájékoz­tatási eszközök fölötti hatalom meg­szerzése vagy a rendszerváltás sze­mélyi következményeinek levonása. Kifogásolható Füzessy Tibor szerint maga az eljárás is, hiszen eddig nem derült ki, hogyan került a zárt­körű tanácskozás dokumentuma a nyilvánosságra hozók kezébe. Az ál­lam- és a szolgálati titkot védő tör­vényes rendelkezések a társadalmi szervezetek — így a pártok — tit­kosnak minősíteni kívánt adatait is a szolgálati titok védelme alá helye­zik. Pozsgay Imre szerint a politiku­­j soknak érdemes elgondolkodni lyet csakis a képviselőcsoport egésze ké­pes megoldani. Ha továbbra is lesznek, akik úgy érzik, hogy érdekeik védelmé­re, kisebbségi nézeteik propagálására a frakcióval szemben a nyilvánosságot szükséges igénybe venniük, ha lesznek, akik — akár elvi, akár gyakorlati okok­ból — a frakció akarata dacára kívánják I a közvéleményt tájékoztatni, akkor min- I dig is akadozni fog a kölcsönös bizal­mon alapuló frakciómunka, az energia nagy része továbbra is feleslegesen fog elhasználódni, és végső soron lehetetlen lesz feladatunk teljesítése A vállalkozás siketét sok minden és sok mindenki veszélyezteti. Legalább magunk ne akadályozzuk saját magun­kat. A Varsói Szerződés, a KGST immár végérvényesen a múlté, az elhagyott szovjet laktanyaépületek között fütyül a szél. És némely más dologban is sikerrel jártunk az elmúlt hónapok, évek során... Budapest, 1991. augusztus 24. Kónya Imre, •z MDF frakcióvezetője azon, milyen indíttatásból született Kónya Imre nyilvánosságra került és nagy vihart kavart tanulmánya: vajon nem arról van-e szó, hogy a demokrata fórum bizonyos vezetői nagyon nagy zavarban vannak fela­dataik megoldása közben, és a féle­lem légkörének felébresztésével, el­lenségeskedéssel akarnak zavaru­kon úrrá lenni — erről szombaton Debrecenben, a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem tanévnyitója előtt beszélt a képviselő az MTI tudósí­tójának. A Nemzeti Demokrata Szö­vetség alapítója — aki e tanévtől kinevezett egyetemi tanárként poli­tológiát oktat a debreceni egyete­men — az ügy kapcsán felidézte a 200 éve született Széchenyi István egyik gondolatát, mely szerint: „Az ellenzékből szerveződő új hatalom, annak képviselői úgy fogják érezni, hogy az minden érték, amit ők hor­doznak magukkal és felvisznek az új hatalomba, minden az udvarnál szolgáló személyiséget pedig a sze­métre dobnának.” Ha ezt a szemlé­letmódot meghonosítjuk, akkor egy bizonyos politikai csoportosuláshoz való tartozás a szemetet is értékké tudja tenni, egy másik csoporthoz való tartozás és életpálya pedig az értékeit is a szeméthez sorolja — fo­galmazott Pozsgay Imre, majd kije­lentette —: Eddig úgy hittem, hogy a demokrácia és a szabadság megszer­zése éppen ezt a fajta gondolkodást fogja kikapcsolni a magyar közélet­ből. Most riadtan látom, nem így tör­tént, kicsorbult a bibói gondolat, mi­szerint a demokrácia azt jelenti: nem félni, s újra a félelem légköre lesz úr­rá az országon. — Pozsgay Imre szerint még az is elképzelhető, hogy nem kis haszna lesz e dokumentum­nak: a demokratikus erők összefogá­sát, hatékonyabb válságkezelő politi­kát és néhány alapkérdésben köz­­megegyezést segíthet elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom